FV-Leiden mutáció (APC resistencia)

A betegség meghatározása A FV-Leiden mutatio (APC-resistentia) felismerése az elmúlt évtized legnagyobb jelentőségű haemostasis vonatkozású felfedezése volt (Dahlback 1993). A familiáris thrombophiliák közül kiemelkedően a leggyakoribb a FV-Leiden mutatio. Hátterében a véralvadás V-ös faktor génjének pontmutációja áll, melynek következtében a FV fehérje 506-os helyzetű argininje glutaminra cserélődik. ( Leiden-mutáció, Bertina 1994). Polinukleitod lánc Autosomalis domináns öröklődésű megbetegedés, a leggyakoribb génhibának tekinthetjük Magyarországon is. Hazánkban a FV-Leiden mutatio populációs génincidenciája 5-7% közötti, ami azt jelenti, hogy 5-700 ezer magyar embert érint. Heterozygota formájában a thrombosis rizikó a normális hatszorosa. A homozygota FV-Leiden mutatio prevalenciája 0.1%, a homozygota állapot azonban már 50-szeres thrombosis-rizikót jelent. Osztályozás, típusok APC-resistentia igazolása esetén elengedhetetlen a molekularis biológiai vizsgálat, amely megbízhatóan elkülöníti a FV-Leiden mutatio heterozygota illetve homozygota állapototát. Ritka esetben a FV 306-os helyzetű aminósavcseréje is okozhat familiaris thrombophiliát (FV-Cambridge, FV-Hong-Kong). Ennél nagyobb gyakorlati jelentőségű, hogy szerzett formában is létrejöhet APC-resistentia, például nagy véralvadási faktor-szintekkel járó akut gyulladásokban, colitis ulcerosában, Crohn-betegségben. Szerzett APC-resistentia társulhat antiphospholipid-szindrómához, terhességhez is. A FV-Leiden mutatio Európában és Észak-Amerikában gyakori, Afrikában és Ázsiában ritka elváltozás. Patogenezis, patomechanizmus Az aminosav-csere következtében az aktív FV-t inaktiváló APC (Aktivált Protein-C) nem képes megfelelően kötődni a FV-hez, s ennek következtében nem képes inaktiválni a FVa-t. A genetikai hiba következménye a fokozott örökletes thrombosis-hajlam, amely heterozygota állapot esetén önmagában nem súlyos (de mégis hatszoros thrombosis-rizikót jelent), s ha ehhez még valamilyen egyéb thrombogen tényező társul (pl. orális antikoncipiens szedése, trauma, műtét, immobilis állapot stb.), akkor már manifeszt thrombosis alakulhat ki.
Diagnosztika
Tünetek Jellemző a fiatalkori, ismétlődő vénás thrombosisok Célzott vizsgálatok Az APC-resistentia teszt viszonylag egyszerű, APTI mérésen alapuló módszer, amely szűrővizsgálatra alkalmas. A rendszer FV-hiányos plazmával higított plazmát is tartalmaz, így az anticoagulans kezeltek is vizsgálhatók. Szűrővizsgálatra a fiatalkori thrombosison átesett betegeket mindenképpen érdemes elküldeni. Orális contraceptív felírása előtt azokat az egyéneket kell szűrni, akiknek a családi anamnézise pozitív. Amennyiben az APC-resistentia teszt eredménye pozitív, szükséges a molekuláris biológiai vizsgálatot (FV:Q506) is elvégezni, amely tisztázza, hogy homozygota vagy heterozygota állapotról van-e szó. A vizsgálatot sem az anticoagulans kezelés, sem a thrombosis akut szakasza nem befolyásolja, bármikor elvégezhető, specificitása és sensitivitása 100%-os.
Terápia
Gyógyszeres kezelés Tünetmentes hordozók prophylactikus kezelése csak akkor szükséges, ha a haemostasist egyéb provokáló tényező éri (trauma, műtét, terhesség). Vénás thromboembolia esetén a megszokott heparin (LMWH), majd kumarin kezelés indokolt. Az orális anticoagulans kezelés időtartama az első vénás thrombosist követően legalább 6 hónap legyen. Amennyiben más thrombophiliát okozó génhiba is társul a FV-Leiden mutációhoz vagy ismételt thromboembolia következett be, érdemes a beteget tartósan, akár élete végéig anticoagulans kezelésben részesíteni.
Kiegészítő információk
Differenciáldiagnosztika A familiaris thrombophilia egyéb okai: FII G20210A polymorphizmus, antithrombinopathiák, protein-C defektus, protein-S defektus, szerzett thrombophiliák. Genetikai tanácsadás Terhesség esetén célszerű genetikai tanácsadásra is elküldeni a beteget. Családszűrés indokolt. A betegtájékoztatás alapelvei Legfontosabb a thrombosis szerzett rizikótényezőinek az ismertetése a betegekkel. Hormonhatású készítmények használata nem ajánlott. A haemostasis terhelése esetén (műtét, trauma) thromboembolia prophylaxis végzése indokolt. Tartós orális anticoagulans kezelés csak recidív thromboemboliák esetén szükséges. Artériás thromboemboliákat azokban a betegekben figyeltek meg nagyobb arányban, akik egyben erős dohányosok is, ezért a dohányzást kerülni kell. Terhességi sajátosságok Terhesség esetén kis dózisban LMWH alkalmazása indokolt. Ajánlott irodalom Boda-Rák-Udvardy: Klinikai hemosztazeológia. Springer Kiadó, Bp., 2000, 150-53.