Németország: Biztosításidegen szolgáltatások Fritz Beske, a nálunk is ismert professzor szerint (egy időben az egészségügyi minisztérium tanácsadója volt), ha a kötelező betegbiztosítást tehermentesítenék a biztosításidegen szolgáltatások és más szociális rendszerek keresztszubvencionálása alól, évente 45,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A járuléktételt a jelenlegi átlagos 14,9%-ról 10,35%-ra lehetne csökkenteni. Az egészségügyi rendszerkutatási intézet igazgatója a legújabb tanulmánynak ezt az eredményét Berlinben mutatta be. „A most elhatározott járuléktétel-emelés különösen a nyugdíjasokat terheli, akik nem profitálnak a munkanélküli biztosítás járuléktételének csökkentéséből és elveszi az emberek bizalmát a politikában, akiknek évek óta azt magyarázzák, hogy a betegbiztosítási járulékot inkább csökkenteni kell, de legalábbis elég” – mondta Beske. A Beske tanulmány azt javasolja, hogy a törvényalkotó más szociális rendszerek és az állam szubvencionálását a kötelező betegbiztosítás révén szüntesse meg és azokat a szolgáltatásokat, amelyeket harmadikoktól vesznek igénybe, költségfedezően fizessék meg. Alternatívaként az állam vállalhatná ezeket a költségeket és adópótlékokkal utalhatná át a kötelező betegbiztosításnak. Biztosításidegen szolgáltatások A biztosításidegen szolgáltatások közé számítja Beske pl. bizonyos megelőző szolgáltatásokat, mint a gyógykúrák, a terhesség és anyaság költségeit, valamint a táppénzt egy beteg gyermek gondozásánál. Számításai szerint ezek a szolgáltatások évente négymilliárd eurót tesznek ki. A gyermekek és a házastársak járulékmentes biztosítása sem tartozik Beske véleménye szerint a kötelező betegbiztosításhoz. Járulékkieséseket jegyeznek a kasszák a munkanélküli pénzeket kapókon keresztül is. A járulékmentesítés vagy csökkentett járulékok révén a kötelező betegbiztosításnak évi 29 milliárd euró költsége keletkezik. Végül Beske nem látja be, hogy Németország miért nem csökkenti mint sok más európai ország a gyógyszerek hozzáadott értékadóját (áfa). Jelenleg ez 19%, Beske a csökkentett tételt 7%-ra javasolja. A kötelező betegbiztosítás várható tehermentesítése évi négymilliárd euró. Beske több komolyságot követelt a biztosítottakkal szemben. Ezeknek csak saját egészségügyi ellátásukat kellene finanszírozniuk, a harmadik személyek számára való szolgáltatásoknak költségfedezőknek kell lenniük. Ő azzal számol, hogy a betegpénztáraknak 2009. január 1-jétől az egészségügyi alap kezdetével hiányozni fog a pénz. Ezt a pénzt a biztosítottaknak kell majd vállalniuk kiegészítő járulékok formájában, mondta az általános helyi betegpénztárak (AOK) elnöke. Az AOK ezt el akarja kerülni ezért azt javasolja, hogy az előállítói rabattot, amit a gyógyszercégek fizetnek a kötelező betegbiztosításnak, meg kell duplázni vagy háromszorozni. Ezzel egymilliárd eurót lehet megtakarítani. Ezt a Pro Generika szakmai szövetség visszautasította. Ha a kasszák követelését teljesítenék, és a 16%-os rabattot 26%-ra emelnék, ez meghaladna minden egészségpolitikai, gazdaság- és jogpolitikailag vállalható határt. A kutató gyógyszerelőállítók szövetsége (VFA) szerint a betegbiztosítás gyógyszerkiadásai abban a keretben vannak, amiben a kasszák megállapodtak. A beavatkozásnak nincs indítéka. „Ahelyett, hogy a saját felelősséget másra hárítanák, mindenki seperjen a saját ajtaja előtt” – követelte a VFA főügyvezetőnője.