A HTA alkalmazása Hollandiában

Hollandiában az egészségügyi technológia értékelés (HTA) elsősorban az akadémiai kutatási tevékenységből alakult át az egészségügy javítását célzó szakpolitikai kutatássá. Hollandiában a HTA használata különösen a járóbeteg gyógyszerek területén elterjedt. Ahhoz, hogy egy új gyógyszer rákerüljön a támogatott gyógyszerek listájára, 2005 óta kötelező egy gyógyszer gazdaságossági dosszié készítése. A HTA használata más területeken elmaradozik. A fekvőbeteg ellátásban pl. az orvosok szabadon fogadnak be új, néha költséges technológiákat, ha a kórházi büdzsé határain belül maradnak. Ezek a technológiák fokozatosan a szokásos ellátás részévé válnak és minden formális értékelés nélkül bekerülnek a betegek juttatási csomagjába. A krónikus ellátás és a segédeszközök területén a technológia értékelés alkalmazása még kevésbé elterjedt.

Jelenleg elmozdulás történik a HTA szisztematikus igénybevétele felé az egészségügy valamennyi ágazatában. Pl. elindult egy program a fekvőbeteg gyógyszerek valós költséghatékonyságának vizsgálatára. Emellett a technológia értékelést integrálták az innovatív beavatkozások beadvány-követelményeibe a szakellátás terén.

A kereslet által irányított, szabályozott kórházi piac reformjának részeként indították el 2005-ben a diagnosztikai és kezelési kombinációk nevű (diagnosis treatment combinations, DBC) osztályozó rendszert. A DBC kórházi finanszírozási rendszer a szakellátás összes tevékenységének és árainak leírását tartalmazza. Az ellátás új formáit ennek megfelelően le kell fordítani új DBC-kre, ami lehetővé teszi, hogy fontolóra vegyék az ellátás új formáinak a juttatási csomagba való befoglalását.

A HTA alapú döntéshozási rendszer a következőképpen foglalható össze. Amikor egy új eljárás bevezetésre kerül a szakellátásban, egy új DBC-re kell szert tenni a DBC Maintenance Organization nevű független szervezetnél. Ennek testületi tagjai kórházi, biztosítási és beteg egyesületekből kerülnek ki. A kérvényt benyújtó intézménytől kérik a javasolt DBC leírását, a kezelés indikációját, valamint biztonsági és költséghatékonysági információkat. Az Egészségbiztosítási Testület (CVZ) ezután értékeli, hogy az új termék teljesíti-e a tudományosan megalapozott standardokat, vagy megfelelő ellátásnak minősül-e, ami végső soron a hatásosság tágabb körű felmérését jelenti.

Az ezt követő értékelésben a CVZ a termék szükségességét veszi tekintetbe a következő szempontok alapján: betegség súlyossága, orvosi igény, költséghatékonyság, megvalósíthatóság (költségvetési hatás, lehetséges helyettesíthetőség költségesebb ellátással). Mindez után ajánlás történik az egészségügyi miniszter felé, hogy a DBC bekerüljön-e a juttatási csomagba. A végső döntést a miniszter hozza, aki általában követi a CVZ ajánlását.

A döntéshozási folyamatban sem a miniszter, sem a CVZ nem alkalmaz explicit költséghatékonysági küszöböt. A költséghatékonyságot más tényezők viszonylatában mérik fel, mint méltányosság, más eljárások megléte, költségvetési hatás. Nemrégiben a Holland Népegészségügyi és Egészségügyi Tanács (RVZ) azt javasolta, hogy a hatékonysági küszöb a betegség súlyosságától függően változzon. A költség per QALY (minőség által igazított életévek) magasabb lehet a nagyon súlyos betegségek esetében (€80 000 próbaképpeni maximum), mint az enyhébb betegségekre (€20 000 vagy alacsonyabb küszöb). Vagyis a finanszírozás esélye növekszik amikor a költséghatékonysági ráta kedvezőbbé válik és/vagy amikor a betegségek súlyosabbá válnak.

A HTA egyre fontosabb szerepet játszik Hollandiában, bár maradnak hiányok és kihívások a területen. Az egészségügyi technológia értékelés továbbra is a döntés támogatását és nem az irányítását szolgálja. Ennek ellenére a HTA terjedése az egészségügyi ágazat egészében közelebb visz a HTA végső céljához, a lakosság egészségének javításához és a források hatékony felhasználásához. (SZL)


Forrás:

http://www.euro.who.int/Document/Obs/EuroObserver_spring2009.pdf