Boris Augurtzky et al.: Hatékonysági tartalékok az egészségügyben
Nemzetközi összehasonlításban a német egészségügy az élvonalba tartozik. A kórházügy területén az ágyszám tekintetében 50%-kal meghaladja az OECD átlagát. Az elmúlt tíz év során az OECD-ben tömeges ágyszámleépítésre került sor. Mind a szakorvosok, mind az általános orvosok száma 40%-kal meghaladja a nemzetközi átlagot. A nemzetközi összehasonlítás tehát arra utal, hogy a német egészségügyben jelentős hatékonysági tartalékok rejtőzhetnek. Az RWI tanulmányának célja a megtakarítási potenciálok feltárása. Az összehasonlítás során a nemzetközi adatok mellett figyelembe vették az egyes tartományok, ill. járások helyzetét is. A megtakarításra vonatkozó becslések a kórházi és az ambuláns ellátásra, valamint a gyógyszerügyre összpontosulnak. 2006-ban ez a három terület tette ki a kötelező betegbiztosítás keretében szolgáltatásokra fordított kiadások (139,76 milliárd euró) 72%-át. A megtakarítási potenciálok becslése során egy konzervatív „A” szcenárium és egy optimista „B” szcenáriumot különböztettek meg. A konzervatív „A” szcenárium abban az esetben valósul meg, ha a „drága” szövetségi tartományok a három nevezett területen a szövetségi átlag alá csökkentik áraikat és mennyiségeiket. Az optimista „B” szcenárium mindig azt a szövetségi tartományt választja hivatkozási alapul, amely az elosztás alsó negyedében található. Németország az ipari országok többségéhez hasonlóan az egészségügyi kiadások folyamatos emelkedésével szembesül. A törvényhozó az elmúlt évtizedek során számos kísérletet tett a kötelező betegbiztosítás kiadásainak megfékezésére. Ennek során elsősorban regulatív eszközökhöz folyamodott, amelyek egyre inkább korlátozták az egészségügy szereplőinek mozgásterét. Egészségügyi kiadások az OECD-ben: 1970-2005. között az egészségügyi kiadások vásárlóerő paritásra átszámítva az Egyesült Államokban voltak a legmagasabbak: 1970: 351 USD, 2005: 6.401 USD, ami évi 8,7%-os növekedést jelent. A legmagasabb átlagos növekedési rátát Portugália érte el (11,1%). Németország 2005-ben a kilencedik helyen állt (3.287 USD, 7,5%-os átlagos évei növekedés). Az Egyesült Királyságban az egy főre eső egészségügyi kiadások igen alacsonyak voltak: 2005-ben az amerikai kiadások 42,6%-át, a német kiadások 82,8%-át tették ki, az éves átlagos növekedés (8,3%) azonban meghaladta Németországét. Az egészségügyi kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya tekintetében ugyancsak az Egyesült Államok áll az élen: 2005-ben: 15,3%, ami 1970-hez képest 119%-os növekedést jelent. Ugyanezen időszakban Portugália négyszeres növekedést ért el: 2,5%-ról 10,2%-ra. Németországban a növekedés 1970-2005. között 78% volt, ami az OECD átlagának felel meg. Az elmúlt évek során az egészségügyi kiadások emelkedésének mértéke Németországban az OECD-országokhoz viszonyítva alacsony volt. Nemzetközi összehasonlításban Németországban az aktív ellátásban az ágyak száma igen magas, ezt csak Japán és Korea haladja meg. 2005-ben az OECD-ben 1.000 lakosra 4,1 ágy jutott, Németországban 6,4. Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság nem éri el az OECD-átlagot. Svájcban és Olaszországban 1995-ben az ezer lakosra jutó aktív ágyak száma kettővel, 2005-ben hárommal volt kevesebb, mint Németországban. A kórházi személyzettel való ellátottság tekintetében Németország az OECD-országok átlagának felel meg. 2005-ben Németországban ezer lakosra 14,4 kórházi orvos és ápoló jutott, az OECD-ben 16,55. 1995-ben ez az arány Németországban még 15,7 volt, az OECD-ben pedig 14,8. Az ezer lakosra jutó praktizáló szakorvosok száma az OECD-ben 1995-ben 1,32, 2005-ben 1,75, Németországban 1995-ben 1,8, 2005-ben 2,4 volt. Az általános orvosokkal való ellátottság Németországban meghaladja az OECD-átlagot. Nemzetközi összehasonlításban Németországban az egészségügyi szakdolgozók száma mind a kórházi, mind az ambuláns ellátás területén túl magas. * A jelentés szakmai fogadtatása Ärzte Zeitung, 2009. január 8.; Deutsches Ärzteblatt, 2009. január 8., 9.; 2009; 106(3): A-55 Jörg-Dietrich Hoppe, a Szövetségi Orvosi Kamara elnöke: „Aki ma az egészségügyben megtakarítási tartalékokat vél felfedezni, az az első havazásban is az általános felmelegedés cáfolatát látja. A tanulmány szerzőinek fogalmuk sincs arról, hogy az ellátás jelenlegi színvonala az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók hivatástudatának, olykor nem honorált munkájának tulajdonítható.” Rudolf Henke, a Marburger Bund elnöke: „A tanulmányt mintha egy törzsasztalnál fogalmazták volna meg. A legfurább következtetés, hogy a regionális különbségekből hatékonysági tartalékok adódnak.” Georg Baum, a Deutsche Krankenhausgesellschaft elnöke: „A személyi költségek 60%-ával számolva a kórházaktól elvont minden egymilliárd euró 15.000 munkahely finanszírozásának megvonását jelenti. Négy milliárd euró levonása 60.000 munkahely megszüntetését jelenti.” Sabine Rieser, a Deutsches Ärzteblatt szerkesztője: „Számolni tudnak az urak, az egészségügyről azonban fogalmuk sincs. A matematikai mutatvány magyarázata: a tanulmány a fém- és elektromos ipari munkaadók szövetségének háttérszervezete, a „Kezdeményezés az új szociális piacgazdaságért” (Initiative Neue Soziale Marktwirtschaft – INSM) megrendelésére készült. A tanulmány az RWI honlapján (56 p.): http://www.rwi-essen.de/ (KB)