2009. május 2., szombat


Vakcina vagy vírusellenes

gyógyszer?

Amióta az eleinte sertésinfluenzaként, később A/H1N1-ként ismert vírus terjedéséről megérkeztek az első hírek, a magyar egészségügy politikai vezetői minden második nyilatkozatukban a hazai gyártású vakcinával hitegetnek. Pedig a következő hónapokban csak és kizárólag vírusellenes gyógyszerekkel lehet felvenni a harcot a kór ellen. Azonban államtitok, hogy Magyarországnak mekkora készlete van e szerekből.

Székely Tamás egészségügyi miniszter péntek délután a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, nem kerülhető el, hogy Magyarországon is járványt okoz az új influenzavírus. A tárcavezető valószínűsítette, hogy halálesetek is lesznek, és azt is elmondta, hogy a vírus csak ősszel, a hűvösebb idővel érkező influenzaszezon idején érkezik meg hazánkba. Addigra pedig minden bizonnyal elkészül az a vakcina [1], amit itthon gyártanak, már ha tényleg kapunk vadvírust [2] (szokatlan a kérésünk, vakcinát általában tisztított oltóvírus alapján készítenek, de ennek beszerzése sokkal hosszabb időbe telik). Az Omninvest Kft – ami korábban már kapott kétmilliárd forint állami támogatást [3] vakcinagyártásra – 8-12 hét alatt tudná legyártani az első adagot, és onnantól kezdve hetente 500 ezer vakcinát tudna készíteni.

Székely miniszter optimizmusának nincs alapja. Az A/H1N1 vírus már itt van a szomszédos Ausztriában, de nemcsak onnan érkezhet, hanem repülővel is: a hőérzékelő kamerák nem sokat érnek a több napos lappangási idővel trükköző vírus ellen. Ráadásul az emberről emberre is terjedő kórokozó szokatlanul jól bírja a meleg időt. A járvány tehát bármikor kitörhet Magyarországon is, sőt az eddigi fejleményeket tekintve valószínűtlen, hogy várni fog az őszi influenzaszezonig (bár akkor minden bizonnyal új lendületet kap).

Gyorsan bevethető fegyverek

Az influenzavírusok ellen nem könnyű a védekezés, mert gyorsan mutálódnak. A legbiztosabb védekezési mód az adott vírusváltozatból közvetlenül kifejlesztett vakcina, ennek elkészítése azonban hosszú hónapokba telik. Ezért egy járvány kitörésekor bevett módszer a korábbi járványok után kifejlesztett vírusellenes gyógyszerek kipróbálása a fertőzötteken. Ha egy ilyen antivirális szer hatásosnak bizonyul – még ha csak annyiban is, hogy enyhíti a betegség lefolyását –, preventív jelleggel is elkezdik adagolni abban a környezetben, ahol a vírus felbukkan. Vagyis egy világjárvány esetén az antivirális szerek az elsőként bevethető fegyverek, a vakcina pedig a hosszú távú megoldás. Egy felelős országvezetésnek tehát nemcsak a vakcina minél korábbi elérhetőségéről kell gondoskodnia, hanem megfelelő készleteket kell felhalmoznia vírusellenes gyógyszerekből.

Pontosan lehet tudni, hogy e gyógyszerek közül melyek hatásosak az A/H1N1 ellen. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC keddi közleményében [4] részletesen leírja, hogy a vírus érzékenynek bizonyult a neuraminidáz-gátlókkal szemben, és hogy a fertőzött területeken milyen adagolásban érdemes szedni ezeket a szereket. A neuraminidáz az influenzavírus egyik fő alkotófehérjéje (az A/H1N1 nevében szereplő N betű), lényeges szerepet játszik abban, hogy a vírus kiszabaduljon a fertőzött sejtből és tovább terjedjen. Azaz a neuraminidáz-gátlók akadályozzák a vírust abban, hogy újabb sejteket fertőzzön meg. A WHO is megerősítette, hogy a létező antivirális szerek közül a neuraminidáz-gátlókat érdemes szedni az A/H1N1 kezelésére és a fertőzött területeken a megelőzésre.

Két neuraminidáz-gátló hatóanyag létezik, a zanamivir [5] és az oseltamivir [6]. A zanamivir volt az első neuraminidáz-gátló, a hatóanyag a Relenza nevű gyógyszerben található meg, amit a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég gyárt. Az oseltamivir a Tamiflu hatóanyaga, ezt a Roche gyártja. A Tamiflura egyébként a H1N1 vírustörzs 98 százaléka rezisztens, az A/H1N1 sokrétű mutálódását mutatja az a tény is, hogy a vírus ennek ellenére érzékeny a gyógyszerre. A Relenzával szemben eddig semmilyen influenzatörzs nem mutatott rezisztanciát. A két szernek nincs komoly mellékhatása, de kisebb gyerekeknek inkább a Tamiflut szokták ajánlani.

Titkos készlet

Mint azt az Országos Epidemológiai Központ leírja [7] a honlapján, a neuraminidáz-gátlók hatékonysága függ attól is, hogy a kezelést a tünetek megjelenését követő 48 órán belül megkezdik-e. Vagyis az antivirális szereknek gyorsan elérhetőnek kell lenniük, ami akkor lehetséges, ha az állam megfelelő készlettel rendelkezik. A magyar készleteket viszont államtitokként kezeli a kormány. Az Európai Bizottság bekérte minden uniós országtól a készletekre vonatkozó adatokat, de Magyarország azzal a feltétellel tett eleget a kérésnek, hogy a bizottság nem hozza nyilvánosságra, mekkora készletünk van. A Nemzeti Pandémia Prevenciós Bizottság elnöke, Bujdosó László korábban többször kifogásolta [8] is, hogy a kormány titkolja a készletek nagyságát, holott az EU-országok többsége nyilvánosan kezeli [9] ezt az adatot. Néhányan éppen csütörtökön hozták nyilvánosságra a készletük nagyságát: Ausztria például a lakosság 50 százalékának, Szlovákia a lakosság 13 százalékának, Spanyolország pedig 25 százaléknak elegendő gyógyszerkészlettel rendelkezik.

flu keszletek
Néhány ország antivirális készlete a lakosság függvényében (forrás: PubMed Central)

Székely Tamás hét elején tartott sajtótájékoztatóján [10] azt mondta, Magyarország megfelelő készlettel rendelkezik antivirális szerekből. A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa, Mikola István azonban névtelen forrásaira hivatkozva úgy nyilatkozott, nagyon kicsik a készleteink. Annyi szinte bizonyos, hogy az uniós átlag alatti a készletünk: a Pandémia Prevenciós Bizottság tavaly októberben javasolta [11], hogy az állami antivirális készleteket emeljék az európai szint felére. Az uniós országok átlagosan a lakosság 25 százalékára elegendő antivirális szert készleteznek, tehát a bizottság javaslata a 12,5 százalék elérése volt októberben, akkor ezen érték alatt volt a készletünk. Valószínűtlen, hogy azóta az állam a gazdasági válság közepén, isteni sugallatra vásárolt volna rengeteg antivirális szert.

Ezek a szerek ugyanis nem olcsók, a Tamiflu és a Relenza egy felnőttnek elegendő adagja több mint ötezer forintba kerül (természetesen készletfeltöltéskor az államnak ennél olcsóbb árat ajánlanak a gyógyszergyárak). A szezonális influenza elleni vakcina nagyjából ezer forintba kerül, ezért valószínűleg a majdani A/H1N1-vakcina ára is négy számjegyű lenne. Az állami járványkezelési stratégia tehát egyben milliárdos beszerzéseket jelent, a háttérben egymásnak feszül a vakcinalobbi és néhány gyógyszercég. A járványügyi szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy bár a vakcinabeszerzés is elengedhetetlen lépés, az antivirális gyógyszerkészleteket sem szabad elhanyagolni.


Bejegyezte: dátum: 5:26

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)