2009. május 1., péntek

Jobban járunk egy ijesztő

járvánnyal

Valamennyi pánikkeltés elkerülhetetlenül van az új típusú influenzáról szóló hírekben, mert a védekezést az segíti, ha az egészségügyi hatóságok borúsabb képet festenek a helyzetről a ténylegesnél. A Szent László Kórház virológusa szerint ma sincs több járványos betegség, mint régen, csak a gazdag világban megjelenő betegségekre többen felkapják a fejüket, mint például egy afrikai kolerajárványra. Az első szenzáció lecsengőben van, lehet, hogy most elkezdődik a kompenzálás és egyre többen próbálják bebizonyítani, hogy az új influenza bagatell.

Egyelőre nincs pánikkeltés

"Mindig utólag derül ki, hogy mi különbözteti meg a szükséges és felelős tájékoztatást a pánikkeltéstől. Egy ilyen járvány médiaprodukciós oldalról nézve mindenesetre jó falat a hírgyár számára: egyszerre sok embert érint, akik anélkül válnak kiszolgáltatottá, hogy tehetnének róla. Ennél már csak egy hír lehet ilyen értelemben jobb: ha celebeket visz el" - magyarázta az [origo]-nak Hammer Ferenc szociológus, a komment.hu szerzője, milyen az influenza-kommunikáció logikája.

A helyes kommunikációt nehéz eltalálni, erről árulkodik, hogy két korábbi, világjárvánnyal fenyegető helyzetben (a madárinfluenza és a SARS terjedésének felgyorsulásakor) még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem volt képes jól belőni, mennyire riogassa és mennyire nyugtatgassa az embereket. (Itt elolvashatja, hogyan csinált akarata ellenére viccet két betegségből a WHO.)

Az egészségügyi hatóságok járványellenes forgatókönyvének álltalában a kommunikációs stratégia is része, éppen azért, hogy segítsenek megelőzni a pánikkeltést. Így van ez Magyarországon is, a magyar járványügyi tervben az is benne van, hogy ha egy betegség veszélyessége átlép egy szintet, akkor az illetékeseknek (az Egészségügyi Minisztériumnak, az ÁNTSZ-nek) folyamatosan tájékoztatnia kell a közvéleményt a fejleményekről. (A magyar járványügyi vészforgatókönyvről itt olvashat.) Ha a tájékoztatás elmarad, azzal a hatóságok bűnt követnek el, illetve emberek életeibe avatkozhatnak be - mondta Hammer.

A korábbi évtizedekkel összehasonlítva nincs változás a járványok számában, nincs belőlük több, a különbség annyi, hogy most gyorsabban szerzünk róluk tudomást, mint mondjuk húsz éve - állította az [origo]-nak Szlávik János, a Szent László Kórház trópusi betegségekkel foglalkozó főorvosa. Az új típusú influenza rémét felnagyítja az is, hogy gyorsabban áramlanak a hírek, ha a gazdaságilag domináns világ is érintett. "Afrikában óriási járványok dúlnak most is: tuberkolózis, gyermekbetegségek, AIDS stb., de ezek nem jelennek meg a napi híradásokban. Más a helyzet, amikor a fejlett világot támadja meg egy vírus: a média ilyenkor elkezd harsogni" - mondta.

Torzíthatja a helyzetet az is - állította az [origo]-nak Síklaki István szociálpszichológus -, hogy az egészségügyi hatóságok nem merik vállalni egy nagy járvány kitörésének kockázatát, ezért óvatosságból pesszimistább kijelentéseket tesznek, amelyekből a média jellemzően a szélsőségesebb információkat ragadja ki. Síklaki szerint ez nem a média "hibája", evolúciós okokból vonzódunk jobban a negatív hírekhez: "Ha egy faj fenn akar maradni, nagyon oda kell figyelnie a fenyegető történésekre. Belénk van drótozva, hogy felkapjuk a fejünket a negatív hírekre" - mondta.

"A világ most a helyén kezeli a járványt"

A hírek alakulását az is befolyásolhatja, ha különböző, a betegség által érintett gazdasági csoportok a félelmek meglovagolására törekszenek. Ilyen volt, amikor a SARS idején sok magyar termelő azzal reklámozta magát, hogy vírusmentes. Hammer szerint ezt úgy lehet elkerülni, ha az ember megfelelő komolyságú forrásokból tájékozódik.

A vírus elterjedésének meggátolásán dolgozó orvosok számára nem mindegy, milyen tudást szerez a közvélemény. Szlávik szerint most sokkal tényszerűbb a tömegtájékoztatás, mint a 2003-as SARS-megbetegedések idején volt, "a világ most a helyén kezeli a járványt". Nem baj - mondta -, hogy szinte percre pontosan értesülünk a vírus mozgásáról, mert így az orvosok is gyorsabban tudnak cselekedni, de bízik benne, hogy elmarad a 2003-ban kitört világszintű pánik.

Az új vírusról szóló hírek alakulása Síklaki szerint nagyjából előre borítékolható a SARS terjedésekor szerzett tapasztalatok alapján, bár kisebb különbségek előfordulnak. Jelenleg a szenzáció utáni kiváró állapotban vagyunk, megjelentek az első riasztó híreket tompító adatok. A következő napokban akár az is lehet szenzáció, ha az egészről kiderül, vaklárma volt: "Még olyan verseny is beindulhat, hogy ki tudja jobban bebizonyítani, hogy az egész bagatell".