El a húsosfazéktól!
2009. május 3.Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.
De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.
Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk.
A vegetarianizmusnak rengeteg előnye van. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a húsételek kiiktatása az étrendből jelentősen csökkenti a szívbetegségek, egyes rákfajták, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez: a húsipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának harmadáért-negyedéért felelős — majdnem másfélszer annyiért, mint a közlekedés. Az állattenyésztés a vízhiány egyik fő oka: míg egy kilogramm búza megtermelése kb. 200 liter vizet igényel, egy kilogramm marhahús majdnem 20 ezer litert. Egyetlen hamburgerpogácsa előállításához annyi vízre van szükség, amit az ember zuhanyzásra két és fél hét során használ el.
A Földön 800 millió ember éhezik vagy alultáplált. Eközben egy kiló marhahús előállítása 30 kg gabonafélét igényel. Az Egyesült Államokban megtermelt kukorica 80 százalékát az állattenyésztés használja fel. Ha minden amerikai csak 10 százalékkal kevesebb húst enne, a felszabaduló termésből 60 millió ember táplálkozását lehetne biztosítani. Ha minden amerikai hetente egy alkalommal lemondana a húsról, a szén-dioxid kibocsátás ugyanakkora csökkenését lehetne elérni, mintha fél millió autó eltűnne az utakról.
A nagyüzemi állattenyésztés nemcsak embertelen, hanem közegészségügyi szempontból kifejezetten veszélyes is. A szakemberek évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a nagyüzemi sertésfarmok kiváló „laboratóriumai” új vírustörzsek megjelenésének. A sertésekben különösen könnyen kereszteződnek a sertés-, madár-, és emberi influenza-vírusok. A sok összezárt állatban különböző vírusok genetikai anyaga könnyen rekombinálódhat, illetve gyorsan elterjednek a mutációk. Az üzemek dolgozói pedig kiviszik ezeket a vírusokat a telepekről.
Az egyik elmélet szerint 1918-ban is ez történt: egy madárinfluenza-vírus fertőzött meg sertéseket Amerikában, ami a sertésekről átkerült a farmok dolgozóira. A munkásokat a hadsereg besorozta, a katonák pedig gyorsan elterjesztették a vírust világszerte.
A leghíresebb sertésvírus-eset 1976-ban történt, amikor szintén egy amerikai laktanyában jelent meg a vírus. Ennek a vírusnak ugyan csak egy halálos áldozata volt, az amerikai hatóságok azonban negyven millió embert beoltottak. A vírusból azonban máig sem tisztázott okok miatt sosem lett járvány. Azt sem tudjuk, hogy honnan jött és mikor került a laktanyába.
A most megjelent sertésvírus — amit hivatalosan A típusú H1N1-es influenzavírusnak kell hívni, mivel az agráripari cégek kifogásolták a közérthetőbb elnevezést, az Egészségügyi Világszervezet pedig engedett — az első jelentések szerint az emberi influenzavírus, a madárinfluenza-vírus, illetve az eurázsiai és amerikai sertésvírus-törzsek genetikai anyagát egyaránt tartalmazza. Az ilyen vírus azért lehet különösen veszélyes, mert mivel sertéseken keresztül „ugrott” az emberre, már volt ideje egy emlős fajhoz alkalmazkodni. Jelenleg senki sem tudja, hogy ez az új vírus mekkora járványt fog okozni.
Reméljük, hogy megint szerencsénk lesz. Bárhogy is legyen, itt az ideje, hogy magunk és mások érdekében mérsékeljük a húsfogyasztást. Vannak persze, akik azt mondják erre, hogy nem a nagyüzemi, hanem a háztáji állattenyésztést kellene támogatni. A jelenlegi fogyasztás mellett azonban ez fenntarthatatlan, ráadásul ha a szabadban tartanánk ennyi sertést, ugyanilyen könnyen megjelenhetnek új vírustörzsek, hiszen a szabadon tartott állatokat nem lehet elzárni a más állatoktól való érintkezéstől.
Persze tisztában vagyok azzal, hogy ennek a javaslatnak vajmi kevés esélye van a csülkös bableves és a körömpörkölt országában, ahol a vegetarianizmust legtöbben furcsa hóbortnak vagy rosszabb esetben betegségnek tekintik. Mégis rengeteget tehetnénk egészségünk és környezetünk védelmében, ha mondjuk hús csak vasárnap kerülne az asztalra.
Címkék: influenzajárvány, népegészség, vegetarianizmus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése