Temetői séta

A Massachusetts állambeli Cambridge-ben található a Mount Auburn temető. Cambridge városa elsősorban egyetemeiről híres: itt van a Harvard és Massachusetts műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A Mount Auburn temetőben egymástól néhány méterre nyugszik a XX. század két legnagyobb politikai filozófusa: John Rawls és Robert Nozick. Mindkettő a Harvard professzora volt.

John Rawls (1921-2002) a modern liberalizmus legnagyobb alakja. Főműve, Az igazságosság elmélete (1971) magyarul is hozzáférhető. A mű tanulmányozását sajnos megnehezíti, hogy a magyar fordítás borzalmas. A fordító arra törekedett, hogy sallangmentesen, a szakkifejezések mellőzésével mindenki számára érthetővé tegye a könyvet. Ebbéli igyekezetében azonban megfeledkezett arról, hogy a szakkifejezések néha elkerülhetetlenek: így például a matematika egyik ágának neve (set theory = halmazelmélet) a könyvben csoportelmélet. Az olvasó törheti a fejét, hogy milyen csoportokról van szó.

Rawls abból indul ki, hogy az igazságosság a társadalmi intézményekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény. Egy igazságos társadalom alapintézményei az igazságosság elveinek megfelelően működnek. Az igazságosság elvei szerint minden személynek egyenlő joga van a másokéval összeegyeztethető legkiterjedtebb alapvető szabadságra; a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek pedig csak akkor megengedhetők, ha mindenki számára — és különösen a legrosszabb helyzetben levők számára — előnyösek, illetve ha megvalósul a méltányos esélyegyenlőség.

Némiképp leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy azzal önmagában nincs semmi baj, ha a társadalom szegényekre és gazdagokra oszlik — mindaddig, amíg az egyenlőtlenségek a rosszabb helyzetben levők hátrányait csökkentik. Azaz például a tehetősek munkahelyeket teremtenek vagy adójukkal hozzájárulnak a rosszabb helyzetben levők boldogulásának elősegítéséhez.

Robert Nozick (1938–2002) főműve, az Anarchy, State, and Utopia (Anarchia, állam, utópia; 1974) Rawls elméletére született libertárius válasz. A libertárius gondolkodás szerint az államnak az alapvető közjavak biztosításán túl nincs szerepe. Az újraelosztási célokból beszedett adó a tehetősek kizsákmányolása — a jobb helyzetben levők rabszolgasorsba kényszerítése. A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megengedhetők, ha szabad egyének tevékenységének eredményeképpen jönnek létre.

Az Anarchy, State, and Utopia nem olvasható magyarul, ami kár, mivel a könyv az egyik legszórakoztatóbb filozófiai olvasmány. Nozick eszmefuttatásai között szerepel a Mátrix-filmek alapötletét adó „élménygép”; a szerző részletesen beszámol a marihuána-fogyasztás ismeretelméleti vonatkozásairól és a „hasznosságszörnyek” tevékenységéről, nem is szólva az olyan emlékezetes filozófiai példákról, mint a rádióaktív paradicsomlé.

Bár magyar fülnek mostanság vonzónak hathat a tétel, hogy a jövedelemadó kizsákmányolás, meg kell azonban jegyezni, hogy Nozick a könyvben kifejtett nézeteket később visszavonta.

A Mount Auburn temető leghíresebb „lakója” azonban nem harvardi professzor. Mary Baker Eddy sírját el sem tévesztheti a látogató.

Mary Baker Eddy a Keresztény Tudomány felekezet alapítója. A Keresztény tudomány egyháza azt tanítja, hogy csak a szellemi világ valós. A halál és a betegség nem létezik, mivel az anyagi világ puszta illúzió. A betegségeket nem az orvoslás, hanem az ima és a megvilágosodás gyógyítja. A felekezet tagjai a modern orvostudomány helyett az imádkozás gyógyító erejében hisznek. A panaszaikkal nem orvosokhoz, hanem egyházi gyógyítókhoz fordulnak, akik mondjuk antibiotikum helyett szorgosan imádkoznak a felépülésükért.

Mondhatnánk, hogy ez az ő dolguk mindaddig, amíg nem korlátozzák mások szabadságát. Az elmúlt évtizedekben azonban számos olyan eset fordult elő, amikor a felekezethez tartozó szülők saját gyermekeik életét veszélyeztették furcsa nézeteik miatt.

A legszomorúbb eset talán Ashley King-é. Ashley 12 éves volt és csontrákban szenvedett. A csontrák borzalmasan fájdalmas. Ashley szülei semmilyen fájdalomcsillapítót sem adtak lányuknak. Amikor Ashley-t a gyermekvédelmi szolgálat szakemberei eltávolították a szülői házból, Ashley jobb lábán több, mint egy méter kerületű daganat volt. A daganat miatt nem tudott mozogni, de felfekvési sebeit szülei hónapokon keresztül nem kezelték. Ashley néhány napig volt csak kórházban. Az orvosok szerint a lábát amputálni kellett volna — ha hónapokkal korábban orvosi felügyelet alá kerül, a rák gyógyítható lett volna. Ashley szülei azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy lányuk a Keresztény Tudomány egyháza által működtetett szanatóriumba kerüljön, ahol még csak fájdalomcsillapítót sem adtak neki — viszont szorgosan imádkoztak érte. Ashley néhány héttel később borzasztó szenvedések után meghalt.

Mi ebből a tanulság? Talán ez. Ha az ember arra törekszik, hogy minél nagyobb emlékművet állítson neki az utókor, inkább alapítson hóbortos vallást, mint hogy az igazságosság kérdéseivel bíbelődjön. Az egyetlen vigasz, hogy John Rawls-ról legalább elneveztek egy aszteroidát.

http://bioetikablog.hu/