| A panaszos szerint félrekezelték a kórházban | |
Tormafölde - Bepanaszolta az Egészségbiztosítási Felügyeletnél a Zala Megyei Kórház egyik főorvosát a Tormaföldén élő Kovácsné Magyar Erzsébet. Az asszony elmondása szerint félrekezelték az egészségügyi intézményben, emiatt nemcsak további problémái keletkeztek, hanem anyagi veszteség is érte. A változókorba lépett tormaföldei asszony 2008 januárjában kereste fel először a Zala Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozó (1,) főorvos ismerősét, mert erős vérzéses panaszai voltak. Mindez többször ismétlődött, ezért dr. Németh Ottó főorvos egészségügyi kaparást végzett rajta. A beavatkozások során olyan is előfordult, hogy vért kellett kapnia. Eredményt a többszöri abrázió sem hozott, ezért a méh végleges eltávolítását javasolták számára. Kovácsné szerint olyan eset is előfordult, hogy a vér valósággal tocsogott belőle. Kétségbeesésében elfogadta a zalaegerszegi doktor javaslatát, annak ellenére is, hogy (2,) akadt orvos, aki szerint talán a méhnyálkahártya-leégetés is eredményt hozott volna.
A főorvos úr szerint ez volt az utolsó lehetőség elevenítette fel a történteket a panaszos. Annak ellenére elfogadtam a javaslatát, hogy előtte sem ultrahangos, sem mikroszkópos vizsgálatot nem végzett rajtam. (3,) Egy fővárosi kórházba feküdtem be, ám valami különös megérzésból kifolyólag az utolsó percben meggondoltam magam, és a műtétbe végül mégsem egyeztem bele. Kovácsné ma úgy véli, helyes döntést hozott. Miután ez év januárjában ismét rosszul lett, ismerősei javaslatára (4,) egy Körmenden dolgozó orosz orvoshoz fordult. - A papírok alapján dr. Osztrovszkij Mihail is a méh eltávolítását tartotta a megoldásnak, de mint mondotta, előtte szerette volna saját szemével látni, mi van bennem - sorolta tovább a tormaföldei asszony. Kérte a szövettani eredményemet, ekkor derült ki, hogy olyan nem létezett. Zalaegerszegen a szövettani vizsgálatot ugyanis egyszerűen nem végezték el. Ha erre sor kerül, talán észreveszik, hogy a szervezetem tele van miómákkal. Körmenden végül megműtöttek, ám a méh eltávolítására nem volt szükség, helyette közel száz mióma-göböt szedtek ki belőlem.
Kovácsné a saját állítása szerint a Körmenden végzett beavatkozás óta tünetmentes. Az előtte elviselt tortúra azonban idegileg kikészítette, több tucat rohama volt, de anyagilag is komoly veszteség érte, több alkalommal kellett saját költségén vizsgálatokra utaznia, s egyéb kiadása is voltak betegségéből adódóan.
Az asszony a panasszal elsősorban nőtársai figyelmét akarta felhívni a lehetőségekre.
A méh eltávolítása nagyon drasztikus beavatkozás, az orvosok mégis gyakran ehhez a lehetőséghez nyúlnak vélte. Körmenden viszont bebizonyították, hogy odafigyeléssel és a beteggel való törődéssel más módon is lehet eredményt elérni. Örülök, hogy meggondoltam magam, s nem engedtem eltávolítani a méhem. A Kovácsné Magyar Erzsébet által elmondottak miatt megkerestük a Zala Megyei Kórház főigazgatóját, dr. Csidei Irént, aki megerősítette, hogy a tormaföldei nő valóban az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordult, a panaszbejelentésről ennek kapcsán értesültek.
A vizsgálat jelenleg is folyamatban van,
ezért a főigazgató asszony nem kívánt a konkrét esetről nyilatkozni, de annyit annyit hozzátett: a felügyelet a panaszok miatt átlagosan havonta két vizsgálatot indít, eddig azonban a kórházat egyetlen alkalommal sem marasztalták el.
http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20090502_felrekezeltek_a_tormafoldi_asszonyt
*****
BLOGGER KOMMENT :
Szomorú és felháboritó egyben ez az irás , de tipikus hiszen évek óta ez megy a médiában. A politika már elég régóta kiadta ránk orvosokra a kilövési engedélyt és az újságírók nagy része él is ezzel. Az első kérdésem a szerzőhöz, Gyuricza Ferenchez lenne. Vajon akkor is leirna ennyi badarságot ha annak következménye egy komoly össszegű kártérités lenne ? Miután alapos a gyanúm, hogy az általa ismertetett tényállás nem fedi a valóságot, igy kimeriti a hitelrontás és a rágalmazás törvényi tényállási elemeit. A hiteles tájékoztatáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy utánajárok valóban nem történt volna meg a szövettani vizsgálat? Hogy a száz darab eltávolitott myomáról már ne is beszéljek! Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy az elképzelhetetlen, hogy az abrasiók során eltávolított anyagok nem kerültek volna szövettani vizsgálatra!
A második kérdésem is a szerzőhöz szól. Vajon mi volt a célja a cikk megírásával? És miért nem várta meg amig az EBF lezárja a vizsgálatot? Ja akkor a hír már nem lenne alkalmas a lejáratásunkra.....
Nézzük a panaszos beteget. Azt semmiképpen nem tartom követendő példának, hogy egy beteg másodszakorvosi vélemény kérésének ürügyén négy különféle egészségügyi intézetbe utazgasson ( gondolom, hogy beutalók nélkül ) Előadásából az sem derül ki, hogy végül is milyen műtétet hajtottak végre nála. Azt pedig elképzelni is nehéz honnan is távolitották el a száz darab myomát?!! Meglehetősen renitens magatartásra utal az is, hogy befekszik egy( területen kivüli ) intézetbe, majd onnan is távozik a műtéti beavatkozást negálva. ( megjegyzem, hogy a négy szakorvos közül három a műtétet javasolta )
A szigorúan vett szakmai szempontokat nem véletlenül nem taglalom. Ennek alapvető feltétele lenne , hogy a rendelkezésemre álljanak a betegről készitett dokumentációk ( leletek, zárójelentések )****A myoma
A 35-40 éves korosztály egyik leggyakoribb és legtöbbet emlegetett nőgyógyászati megbetegedése a méh izomfalából kiinduló jóindulatú daganat, a myoma. Azonban a kórkép érintheti a korábbi és későbbi korosztályokat is.
A myoma növekedhet a méh ürege felé, a méh izomfalában belül, valamint a méhből kifelé nőve, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A különböző myoma típusok elhelyezkedésük szerint különböző tüneteket okozhatnak, mint például meddőség, alhasi fájdalom, vizelési fájdalom, székelési fájdalom, közösülési fájdalom, vérzészavar. A myomák azonban gyakran semmilyen tünetet sem okoznak, sőt a myoma mérete és az általa okozott tünetek sem mindig állnak egyenes arányban egymással.
A myomás méhet nem feltétlenül kell megoperálni. A következő 3 esetet tekintjük az operáció indikációjának:
- ha a myoma meddőséget okoz
- ha a myoma panaszokat okoz
- ha a myoma gyors növekedést mutat
Az észlelt, de panaszokat nem okozó myoma egyéni elbírálás szerinti gyakorisággal igényel kontroll-vizsgálatokat. Amennyiben panaszokat okozó myomával találkozunk, úgy annak valamilyen terápiás megoldásával kell számolni.
KEZELÉSI MÓDSZEREK:
Gyógyszeres kezelésA méh myomák jelentős érzékenységet mutatnak az oestardiol termelésre. A tumor gyakran spontán összemegy a menopausa után. Hasonló szituációt tudunk elérni GnRH agonista kezeléssel. Az eljárás jellemzőit a következőkben soroljuk fel:
- a myoma sorvadása csak a gyógyszeres kezelés időtartamában zajlik, majd ismételten növekedésnek indul
- a kezelés rendkívül költséges
- a kezelés mellékhatásai – változókori tünet együttes - nagyon erősek
Műtéti kezelés
Laparoszkópos (hasűri tükrözéses) méh illetve myoma eltávolítás
- a beavatkozás minimális megterhelést jelent a páciens számára
- a beavatkozással a myoma úgy távolítható el, hogy a méh funkciója megmarad
- amennyiben szükséges, úgy a méh teljes egészében eltávolítható
- a beavatkozás időtartama megegyezik a klasszikus műtét hosszával
- a műtét során elvesztett vér mennyisége jelentősen kevesebb, mint a klasszikus műtéti eljárás során, így a vérátömlesztés rizikója alacsonyabb.
- a kórházban átlagosan eltöltött idő 3-4 nap
- posztoperatív lábadozás és felépülés átlagos hossza 1-2 hét
Laparoszkópia során látott myomás méh képe Laparoszkópos myoma eltávolítás utáni
Hiszteroszkópos (méhűri) myoma eltávolítás
Méhüregi myoma hiszteroszkópos képe
Klasszikus hasműtétes méh ill. myoma eltávolítás
Klasszikus hüvelyi méheltávolítás
Myoma szelektív ér-embolizációs eljárás
A modern szemlélet szerint a cél az, hogy a myomás pácienseknek alternatívát nyújtsunk a csonkoló (méh-eltávolító) nőgyógyászati műtétekkel szemben, ezért az endoszkópos konzervatív myoma eltávolításokat tartjuk az elsőszámú kezelési eljárásnak ezen betegség-csoportban.
Vérzészavarok a peri-és postmenopausábanOkai: polypus endometrii (a méhűrbe domborodó méhnyálkahártya túltengés), hyperplasia endometrii (progesteron hatás nélküli oestrogen túlsúlyos állapot alakítja ki), endometrium carcinoma (pontos etiológiája ismeretlen, az oestrogen túlsúlyos állapottal áll kapcsolatban), oestrogent termelô ovarium tumorok, pl. adult típusú granulosasejtes tu., leggyakrabban 50-55 éves életkorban, thecasejtes tumor átlagosan 60 éves kor körül. Kezelése és diagnózis felállítása frakcionált abrasio, hysteroscopia segítségével történik. A hüvely felôl végzett ultrahang vizsgálat segítségünkre lehet a méhtest és a méhnyálkahártya-vastagság megítélésével, valamint a petefészek elváltozások kimutatásával. Az idôs obes, nem ritkán diabeteses nôbetegnél postmenopausában jelentkezô vérzés esetén elôször mindig endometrium carcinomára gondolunk, ezért nôgyógyászati osztályra kell utalni, ahol frakcionált abrasiora kerül sor (vagyis a cervix és a corpus nyálkahártya külön kerül leválasztásra, és a két kaparék külön kerül szövettani vizsgálatra). Méhtestrák esetén velôs kaparékot nyerünk, míg ritkán kevés, vagy nincs kaparék, amely méhnyálkahártya atrophiára utal. A szövettani eredménytôl függôen további műtéti és egyéb eljárások mellett döntünk. A méhnyálkahártya hyperplasia bizonyos eseteiben oralis gestogen kezelés jön szóba, illetve műtétet mérlegelünk. A peri- és postmenopausában jelentkezô nôbetegek nôgyógyászati kivizsgálása a vérzési rendellenességek bármelyik formájának jelentkezése esetén indokolt a malignoma kockázatának életkorral való növekedése miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése