A fajvédő Asszony sikolyai ellen

2009. május 27.

Napjaink nőpolitikai kérdései közül az abortusz az egyik leghevesebben vitatott téma. Számtalan tanulmány született már különböző álláspontok alátámasztása érdekében: demográfiai, szociológiai, etikai, jogi és nem utolsó sorban politikai.

A „Nyolc ige(n) egy Asszonyra” címmel megjelent írás a barikad. hu oldalán, ( http://barikad.hu/node/29886 ) akár az 1930-as évek magyar fajvédelem úttörője Méhely Lajos tollából is születhetett volna. Nem kell hozzá oknyomozó Columbo hadnagynak vagy Sherlock Holmes-nak lenni, hogy megtaláljuk az eredeti írást 2004-ből Morvai Krisztina aláírásával az orvosnet.hu-ra kattintva. Persze, ez az újabb kegyes csalás már fel sem tűnik a szélsőjobboldali populizmussal átitatott számtalan megnyilvánulása között.

A józanész nem egyszer mondott már csődöt a magyar történelem folyamán. Szomorúan tapasztalható ez jelenlegi politikai életünkben is, melyet újabb gyöngyszemmel sikerült gazdagítania a Le Monde (Népszabadság, 2008.12.09) hasábjain hazánk konzervatív feminista sztárjának kikiáltott nyolc igenes asszonynak.

Ám, az biztosan kizárható, hogy a baloldali feminista körökben tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő boldoggá avatott Salkaházi Sára, Slachta Margit vagy a pár éve fiatalon elhunyt Andorka Eszter, teológus szellemi munkásságának akárcsak örököse lehetne.

Morvai gondolatvilága a „Vissza a családba!” és a „Kinder, Kirche, Küche” csatakiáltások, a németországi nemzeti szocialisták jelszavát engedi felrémleni, a volt Harmadik Birodalomból. Félelmetes jövőkép, mert egyértelművé teszi, hogy komoly kísérletet szorgalmaznak majd, pártjával együtt, a törvényhozásba bejutva az abortusz alkotmányos betiltására.

Ezzel szemben a baloldali feminizmus az embertisztelet humanista eszméjét hirdetve, az abortusz kérdésében választáspárti (’pro choice’), vagyis az anyának teste és gyermeke feletti döntés jogát pártolja. A női egyenjogúságot csorbító politika ellen száll síkra, nem támogatja a nők jogainak megcsorbítását. Az abortusz elkerülése érdekében a szélesebb körű felvilágosító, tájékoztató munkát szorgalmazza, a fogamzásgátlók ingyenessé tételét, főleg a veszélyeztettet tizenéves korosztályban. Ezt alátámasztja Szőnyi György, a Szülészeti- Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság főtitkára, aki azt nyilatkozta (2008.09.27 MTI), hogy Magyarországon az utóbbi években csökkent az abortuszok száma, de még mindig magas, évente közel 44 ezer. Egy friss hazai kutatás szerint a 30 év alatti nők átlagosan 17 éves korukban kezdik el a nemi életet, azonban a 20 évnél fiatalabb korosztálynál ez még korábbra, 15,5-16 évre tehető. A magyar és külföldi adatok szerint is az abortuszok aránya a 20-24 éves korosztályban a legmagasabb.

Befejezésül, ha már szentek megbecstelenítését hozza fel az író, nem árt tudnia, hogy Szent Tamás Arisztotelész gondolatvilágát alkalmazva vitatta a születendő gyermek teljes emberi mivoltát.

Alföldi Andrea

Ma 17 évvel számíthat rövidebb életre egy „iskolázatlan” harmincéves, mint iskolázott társa. Minden ötödik gyerek éhesen fekszik le, ugyanennyi nem jut piacképes képzettséghez, minden negyedik diák úgy kerül ki az iskolából, hogy nem tud rendesen olvasni. A szegénység veszélye a gyerekes családoknál kétszer, sokgyerekeseknél háromszor nagyobb az átlagnál. Mindez A gyermeki jogokhoz zsíroskenyér is jár? címet viselő konferencián hangzott el. Alföldi Andrea, a konferenciát szervező Civil Női Lobby Egyesület vezetője szerint Magyarországon nagy a gyerekek körében a szegénység aránya: a legkisebbeknél az Európában átlagosnak számító 8 százalékkal szemben nálunk 18 százalék, míg a 3-14 éves korosztályban a különbség az európai és a magyar átlag között kétszeres.

Ferge Zsuzsa szociológus szerint most első ízben derültek ki döbbenetes adatok, összefüggések az iskolai végzettség és a gyerekek egészségi állapota között. A szegénység elleni kormányprogram kidolgozásával megbízott szakember elmondta: a kormányprogram meghatározza a 28 legrosszabb helyzetben lévő kistérséget, amelyen mielőbb segíteni kell. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke szerint lehet, hogy a rendszerváltás kiigazítására is szükség van azért, hogy a kialakult társadalmi különbségek csökkenthetőek legyenek.

( Alföldi Andrea és Ferge Zsuzsa )