Itt a Széll Kálmán Terv-a

kormány megtalálta

a mérgezés forrását

2011. március 01.

Bemutatta a kormány a piacok és természetesen egész Magyarország által nagyon várt Széll Kálmán Tervet. Navracsics Tibor általánosságban ismertette a 26 pontból álló akcióprogramot, Matolcsy György pedig néhány részletet alaposabban is kifejtett.

Matolcsy György bevezetőjében a szocialista kormánytól megörökölt helyzetet mutatta be. Hangsúlyozta, a kormányzás átvételénél „azt mondták, minden jól megy”, de ebből semmi sem volt igaz, mert például 7 százalék felett volt az államháztartási hiány.

Ezt egy 700 milliárdos zárolással és a rendkívüli bevételek segítségével konszolidálták, amit óriási eredménynek értékelt a gazdasági tárca vezetője. Matolcsy szerint 2010 végére alakult ki a dilemma, hogyan tovább?

Három forgatókönyvet vettek fontolóra. Az első arról szólt, hogy 2012-re konszolidálják az államháztartást, majd ezt követően akár 2016-ig is lehet majd egy kicsit nagyobb a deficit. Ezt a megoldást a kormány, de a Fidesz–KDNP választási szövetség is elvetette – mondta a miniszter. A másik megoldás az lett volna, ha az állami nyugdíjkasszába visszaáramló pénzeket a költségvetési deficit csökkentésére használják fel, akár 4-5 éves időtartamban. Ezt a jövőt felérő, pazarló forgatókönyvet is elvetették.

A harmadik, végül elfogadott forgatókönyvet nagyon alapos munkaként mutatta be a tárcavezető. A kút mélyére néztek, hogy megtudják, miért ihatatlan a víz, megtalálják a mérgezés forrását – élt a hasonlattal Matolcsy György, aki az államadósság elleni küzdelmet helyezte középpontba.

Ha 2014-re az államadósság a 60-70 százalék közötti sávba csökken, akkor ez „gazdaságtörténeti áttörés” lenne, még Széll Kálmán is büszke lenne rá – jelentette ki a gazdasági miniszter.

A tárcavezető is emlékeztetett: a 2002-es 52,5 százalékról 80 százalék fölé nőtt az államadósság, ami egy „kalandor politika” eredménye. Az adósság hét területen halmozódott fel, ha nem lépnek, akkor egészen 90 százalékig is felmehetett volna a hiány.

Nem megy varázsütésre

Főként a foglalkoztatás és a bürokrácia, adminisztráció területén van szükség fordulatra. A pazarlás, a nem hatékony működés megszüntetése nem megy varázsütésre, hosszú hónapok nagy összefogást és jó irányítást igénylő reformjait kell végrehajtani. Egy-másfél év megújító munkájára van szükség, hogy 2014-végére 65-70 százalékos szintre tudjuk hozni az államadósság mértékét.

Matolcsy kitért arra is, miért veszélyes az államadósság: életveszélyesnek nevezte a magyar eladósodást, mivel az állam eladósodottsága megjelenik a társadalom szereplőinek eladósodásában is.

– A világ gazdagabb országai is eladósodottak, de ők ezt még megengedhetik maguknak, mi nem. Van egy buborék a világban, amely szétpukkanhat; a többi ország magasabb államadóssága maga alá temetheti a hozzájuk mérve sokkal kisebb magyart – tette hozzá. Elmondta, az igazán nagy seb a külső adósságfinanszírozás. A hozzánk hasonló országok köréből is kilógunk ennek nagysága tekintetében.

Az államnak azért is fontos ledolgoznia az adósságait, mert ezzel segíti a családok, vállalkozások helyzetét is, ezért kellenek a fordulatok. Az említett hét területről szólva hozzátette; a férfiak foglalkoztatása tekintetében különösen rosszul állunk. Az állami kiadásokat csökkenteni kell, semmilyen területen sem engedhető meg a pazarlás.

Szomorú számok is vannak

Sajnos van egy szomorú számunk is – folytatta Matolcsy. A természettudományos- és a mérnökképzés terén nagyon lemaradtunk. Az oktatáspolitikában is komoly fordulatot kell végrehajtani tehát. Hatalmas problémát jelent emellett a rokkantnyugdíjasok óriási aránya is. Ezért a segélyek és a nyugdíj helyett közmunkát kínál a kormány – emelte ki a pénzügyminiszter, majd hozzátette: hazánk lecsökkent versenyképességét a strukturális reformok segítségével kívánja helyreállítani a kabinet.

Matolcsy ezt követően felvázolta a magyar eladósodás rövid történetét. „1973 óta halmozzuk az adósságot. Az akkori vezetés 21 milliárdos hitelt vett fel, és ebből csupán 4 milliárd jutott beruházásokra, a többiből a kamatokat fizették. Pórul jártunk! Ez többet nem ismétlődhet meg”. A 90-es években rövid ideig csökkent, majd újra növekedésbe kezdett az államadósság, 2011-re pedig elérkeztünk a mélyponthoz – folytatta a miniszter. Úgy vélte, mindenképpen meg kell húzni egy vonalat, amit az alkotmányba is be kell majd emelni. A GDP 50-55 százalékát meghaladó adósságot 2002-ben már majdnem elérte az első Orbán-kormány, mely az egyetlen volt a 2000-es évek kormányai közül, mely csökkenteni tudta az adósságot. „Fél méterre voltunk ettől a szinttől”. Matolcsy a devizahitelekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonságos forintról – sajnálatos módon – a lakosság átállt a devizákra, emiatt kamatfizetési válság alakult ki. „Döbbenetesen hangzik, de a magyarok jelenleg több mint ezermilliárdot költenek a kamatok fizetésére.”

Tudjuk a receptet

Hogy hogyan csökkenthető az államadósság? – tette fel a kérdést Matolcsy. Mi tudjuk a receptet. Az adósságrendezés végrehajtható egyszeri lépésekkel is. A magán-nyugdíjpénztári befizetések állami pénztárba visszatérő részét például erre tudjuk fordítani. Ennek a vagyonnak a 60-70 százalékát költhetjük adósságkezelésre. A jelenleg a GDP 82 százalékát kitevő adósságot ilyenformán 76-77 százalékra tudjuk javítani. Ezzel párhuzamosan természetesen növelnünk kell a foglalkoztatást és a beruházásokat.

A pénzügyminiszter elmondta, második lépcsőben egy takarékos állami gazdálkodást kívánnak kialakítani, a cél pedig 2014-ig a fokozatosan csökkenő államháztartási hiány elérése. Ennek biztosítására dolgozták ki a Széll Kálmán Tervet, mely strukturális átalakításokkal szünteti meg a pazarlás rendszerét.

Elmondta, a kormány az egyszeri, különleges bevételekről sem mond le, így például beszámítja majd a három évre teljes összeggel kivetett bankadót is. A pénzintézetek 180 milliárd forinttal járulnak majd hozzá az adósságfinanszírozáshoz. Matolcsy leszögezte: a társasági adó szintjét tartani kívánja a kabinet, „19 százalékról nem fogunk 10 százalékra csökkenteni, hogy ezt is a törlesztésre fordíthassuk. Ezen intézkedések sorával 2012-re az államháztartás komoly egyenlegjavulásával számolhatunk. Ennek háromnegyedét strukturális átalakításból, egynegyedét pedig a különleges bevételekből fogjuk elérni.”

Négy-hat százalékos növekedést prognosztizált Matolcsy, ami szerinte beállítja majd Magyarország növekedési képességét. Emellett megalapozza a 300 ezerrel magasabb foglalkoztatottsági szintet, valamint a versenyképességünket is. „Mondjuk ki: igen, sereghajtókból éllovasok akarunk lenni” – fogalmazott. Hozzátette: 2014-re elérünk egy olyan szintre, mely méltó Széll Kálmán hagyatékához.

A Széll Kálmán Tervet teljes egészében itt olvashatja.

Navracsics Tibor a következő, 26 pontból álló akciótervet jelentette be:

1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát.

2. 2011. április 1‐jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer‐finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.

3. 2011. július 1‐jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.

4. 2011. július 1‐jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt.

5. 2011. július 1‐jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.

6. 2011. július 1‐jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.

7. 2011. július 1‐jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot tesz azok megváltoztatására.

8. 2011. július 1‐jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.

9. 2011. július 1‐jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok átalakítására.

10. 2011. július 1‐jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.

11. 2011. július 1‐jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent‐e a táppénzcsalásokkal szemben.

12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat.

13. 2011. december 31‐éig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.

14. 2011. december 31‐éig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek.

15. 2011. december 31‐éig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.

16. 2011. december 31‐éig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.

17. 2012. január 1‐jéig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.

18. 2012. január 1‐jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja.

19. 2012. január 1‐jével elindítják a közmunkák új rendszerét.

20. 2012. január 1‐jén hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011‐es szinten.

22. Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét.

23. 2012. szeptember 1‐jén hatályba lép az új közoktatási törvény.

24. 2012. szeptember 1‐jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.

25. 2013. január 1‐jétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.

26. 2014‐től kétszáz fős Országgyűlést választ az ország.

Forrás: MNO