Gondolatok Miskolctapolca

jövöjéről

Nem lakossági fórum volt, és nem titkos találkozó, hanem a Tapolca Klub összejövetele, ahol a város néhány vezetője és a terület országgyűlési és helyi képviselője voltak a vendégek. A klub tagjai idejüket, energiájukat, sőt időnként még az anyagiakat sem sajnálva idestova 2 éve azon tevékenykednek, gondolkodnak, hogy a tapolcai üdülőhely visszakapja méltó rangját, és részesei maradjunk az ország idegenforgalmi kínálatának.

A közös gondolatokat megfogalmazva készítettem el egy stratégia turisztikai tervet, 24 éves idegenforgalmi tapasztalataim alapján, mely az Egyetemvárostól a Kőbányáig felölelve a területet, minden méternek funkciót szán. Nem bíztak meg minket, és mi ezt nem pénzért csináltuk.

Ismerjük az eddigi terveket, és stratégiai elgondolásokat, mely 10 és 14,3 millió megbízási díjjal készültek, bár egy sem valósult meg. Nekünk érték ez a terület, lakóhelyünk, sokaknak munkahely is, a város számára pedig egy gazdasági húzóerő lehetne, ezért jó szándékkal a közös gondolkozás céljából, a jelenlegi helyzetből való kilábalásból ajánljuk fel.

A kidolgozott elképzeléseket 2010.11.25-én átadtuk Dr Kriza Ákos polgármester úrnak és Rostás László főépítész úrnak. Ezt követően került most sor egy újbóli találkozásra március 17-én. Két elképzelés merült fel, az egyik a városvezetés oldaláról, a másik a tapolcaiak részéről.

A városvezetés nyitott volt a kérdésben, és fejleszteni akar. A főépítész úr felvázolt egy olyan elgondolást, hogy kis strand kellene, és a hangsúly a városközpontra terelődne, melyhez a területet a strandból és a parkból vennék el, vagy azok rovására valósulna meg.

A mi elképzeléseink pedig a következőek:

Elgondolásunk szerint elsődleges szempont 170.000 miskolci lakos és a város agglomerációjának egy olyan üdülőhely és egy olyan élményfürdő kialakítása, mely helyi igényeken túl turisztikailag is páratlan értékű. Szeretnénk, ha otthont találnának itt a helyi miskolci lakosok, és egész napos sokrétű kikapcsolódást kínálna a turistáknak és az üdülő vendégeknek egyaránt. Ehhez élményhatásként a fürdést speciális élményelemekkel, wellnesst, fittnesst, selfnesst, kereskedelmet és vendéglátást kapcsoljuk össze egy kulturált környezetben.

Meggyőződésünk, hogy Tapolcának két "csúcs" attrakciója van, a Barlangfürdő és a strand, mely utóbbi nem annak egy visszaállított retrós vagy átlagos változata, hanem egy 21. századi élményfürdő. E kettős fürdő szerepnek hagyománya van, hiszen Tapolcának a századfordulót követően is 2 fürdője volt. A gazdagok fürdője, mely a jelenlegi Barlangfürdő területén terült el, míg a szegények fürdője az a tó volt, mely a strand 100-es medencéje előtt nyújtott sokak számára fürdési lehetőséget.

A két fő attrakción túl minden egyéb kiegészítő attrakció ! Ennek az a magyarázata, hogy Tapolcára olyan vendégek jönnek, akik szeretik a vizet és szeretnek fürdeni, vagy gyógykezeltetni akarják magukat. Ettől kezdve alap és főtevékenység itt a fürdés, pihenés és az üdülés, rekreáció egy olyan nagyságú területen, amely ezt a célt szolgálja, és élménygazdag környezetet képes teremteni.

A Barlangfürdőnek elsősorban a "gyógyító" víz szerepét erősítenénk prevenció és rehabilitáció formájában, természetesen az egészségügyi szolgáltatások bővítésével az unikum jellegű környezetben.

A strand 6,5 ha. területére pedig "szórakoztató" víz fogalmát kielégítő - a környező élményfürdőktől eltérő - élményfürdőt gondolunk. A volumen és a vonzerő érdekében szükség van a strand egész területére, együttesen a 4 ha. felnőtt és a 2,5 ha. gyermek részre is, mely élményfürdő vonatkozásban csak ebben a nagyságában potenciális és bevételnövelő.

A stratégiai elgondolást számos egyéb kiegészítő attrakció egészítené ki, a meglévőkön túl, mint piknik liget, Hejő menti fesztivál - és művészliget, folklór tanya, a patakon vízimalmok kézműves mesterségeket megelevenítve, family sétapark, tapolcai bungalow, erdei tornapályák, kilátó terasz, szikla színház, íjász pálya, bencés csárda,....stb., mely a távolabbi jövőt rajzolja.

Hisszük, hogy egy teljes koncepciót kell látni, e szerint tervezni, amit lépcsőzetesen, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten idővel meg kell tudnunk valósítani. Nem feledkeztem meg Miskolc város műemlékeinek és Lillafüred becsatolásáról és a megye turisztikai attrakcióinak beintegrálásáról sem, sőt határon átnyúló magyar vonatkozású nevezetességek bekapcsolása is az itt eltöltött időt teheti színesebbé és vonzóbbá.

Gondolataimat 70 oldalon fejtem ki, mely egy stratégiai javaslat a terület hasznosítására. Ez a munka és a hozzáfűződő megvalósítandó élményfürdő és a vele együtt megépíthető központ látványterve egy segítség kíván lenni a jelenlegi helyzet megoldására.

Az ehhez kapcsolódó látványterveket egy tapolcai, lokálpatrióta építész Iván Valéria készítette el. Az elkészült látványterv szerint mi is gondolunk a "központra", de azt, se nem a strand területének rovására tennénk, se nem a park rovására, hanem az Aradi sétányra szánjuk, mely 2 szintes megjelenítését tekintve a 20-as, 30-as évek hangulatát idézné.

Ez a tájképbe ágyazódó többfunkciós épületegyüttes beöleli a strand 2 oldalát, hasznosítja átalakítva a megmaradt bejárati és öltözőépületeket, illetve összeköti a spa, a wellnes, fittnes részlegeket, és egyedi hangulatú vendéglátó, szolgáltató, kulturális és kereskedelmi mintaboltokat ötvöz magába. Az épület multifunkcionális hatásával belesimulna a jelenlegi Aradi sétány nevet viselő utca jellegbe. Éttermek, kávézók sora húzódna meg itt, könyv-és újságkuckó, galéria, design üzletek, delicatesse shopok, exkluzív ajándékbolt, borpatika, helyi termékeket árusító bolt, internet fészek és mini bank váltanák egymást a földszinti és emeleti szárnyon.

Lehet itt egy kiállítás, mely apropót ad a vásárláshoz, és lehet egy remek előadás, mely a vacsora záró akkordja... Ez az általunk elképzelt "központ" barátságos, vidám és kulturált. Télen-nyáron a randevúzás helyszíne lehetne, ahol lazíthatunk egyedül, barátokkal, családdal, hétközben, hétköznap, hétvégén, ünnepnap... Télen a belső tér a domináns, tavasszal kinyílna, nyáron kiteljesedne, sajátos jellegéből adódóan a város legkedveltebb találkozóhelye lehetne, ahol érdemes lenni, időt tölteni.

Tehát mi a lényeget a strand területének megőrzésében, vízfelület nagyságában látjuk, és az erre ráépülő élmény és szolgáltatásokban, mert Tapolcára leginkább és elsősorban fürdeni jönnek. A turisták számára is a víz, a fürdés a központi kérdés, ez az utazásuk indítatása, és nem a városközpont. Egy városközpont csak akkor generál utazást, ha műemlékek sokaságát kínálja. Itt viszont nincs ilyen.

Ha Tapolcát vissza akarjuk hozni, és a szabadságolás kedvelt helyszínévé kívánjuk tenni, nem lehet a strand területéből városközpontot csinálni.

Kis volumenű strand, kis vonzerő, kis létszámú közönséget vonz, mely önmagában nem feltételez nagyobb költést sem, így veszteséget sejtet.

Elképzelésünk erénye, hogy a terület megtartásával középpontba a vizet és a fürdést állítja, mely minden itteni történésnek az eredője, továbbá a fő és mellékattrakciók az üdülőhelyen a látogatókat jól kezelik, igény és érdeklődés szerint kielégítik. Nem használunk el a parkból sem területet, sőt növelnénk a zöld területek hasznosítását funkcióval ellátott sétapark formájában a régi Kőbánya és a Hejő-liget, valamint az egész Hejő menti térség és az erdei környezet bekapcsolásával.

A jelenlévő tapolcaiak együttes állásfoglalása volt, hogy a fejlesztések a strand és park teljes területének megtartására irányuljon. Gondolatainkkal reméljük segíthettünk a jelenlévő városvezető és képviselő uraknak. Az elképzelések kidolgozására nincs sok idő, mert június 15-én zárul az a pályázati forrás, mely esélyt adhatna Miskolctapolcának, és az 1996-tól keserves sorsra jutott strand helyzetének megoldására.

Hiszünk és bizakodunk a jó szándékban és a sikerben. A döntés súlya nagy, mert akár több száz évre meghatározó és behatáróló lehet.

Rejtőné Kovács Adrien