2011. március 5., szombat


Annyi férjük lehet, ahányat akarnak

Nőuralom Ázsiában

A mosuo törzs a világ egyik utolsó nők uralta társadalma. Ismerd meg, szerintük hogy kell kezelni a férfiakat.

Az emberiség történetében évezredek óta a patriarchális társadalmak dominálnak, a férfiak körül forog a Nap, a Hold, az egész világ. Azonban létezik az ellenállóknak egy népes csoportja - Kínában, a Himalája közelében élő mosuo törzs tagjai ugyanis nem hagyták magukat, és ma is úgy kezelik a férfiakat, mint a gyerekeket, akikre jobb semmit sem bízni.

Ahol a nagyi az úr

A mosuók kultúrájában a gyermekek az anya nevét kapják, a vagyon ágon öröklődik. A kicsik futó kalandokból fogannak. A szerelem egyszerű: a kiválasztja a neki tetsző férfit, aki esténként meglátogatja, majd néhány forró és termékeny éjszaka után távozik, a lány otthonában pedig felnevelik a születendő utódot.

A férfiak anyjuk szoknyája mellett maradnak egy életen át, esetleg besegítenek véreik gyermekeinek nevelésében. Nem létezik a féltékenység, a megcsalás, a válás, a veszekedés. Az elköteleződés igénye ritka, bár létezik: a bevállalós párok úgynevezett sétáló házasságra lépnek egymással.

Ez egy jelképes szövetség, bármikor felbontható, ha a nek úgy tartja kedve. A mosuók a vér általi kötelékben hisznek, nem a szerelmen alapuló házasság intézményében. Ez sok előnnyel járhat, jellemzően harmonikusabb és konfliktusoktól mentes a családi élet.

A három- vagy négygenerációs otthonok élén mindig a legerősebb asszony áll, aki bölcsességével és erejével képes összetartani és irányítani rokonai életét. Komoly felelősség ez, megbecsült státusz a mosuo törzsben.

A nők itt is keményen dolgoznak

A matriarchális berendezkedésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Bár a kalapot a k hordják, a munka jelentős része is rájuk hárul. A férfiak 40 éves koruk körül kezdenek el dolgozni, amikor a mosuók szerint végre felnek. Az aktív asszonyok tűzifát gyűjtenek, irányítják a rizsvetést, ökrökkel szántanak, disznót vágnak. A k járnak halászni is, a törzs lakhelyéhez közeli Lugu-tónál pedig ehető vízinövényeket gyűjtenek a háziállatoknak. Mindeközben gyermeket szülnek, háztartást vezetnek, a férfiakkal pedig mit sem törődnek.

Reinkarnálódó családtagok

A mosuók érdekes hagyományaikkal is a család szentségét és felbonthatatlanságát erősítik. Minden házban kiemelt helyet foglal el a matriarcha szobája. Ebben a helyiségben található egy kő, mely az ősök szellemét őrzi. A követ tűz melegíti - ha kialszik, az a család hanyatlását jelenti, ha folyamatosan ég, bőség és gazdagság vár a lakókra.

Az otthon másik fontos része a gondosan tisztán tartott buddhista szentély, ahol a családtagok vallásukat gyakorolják. A mosuók úgy tartják, hogy az elhunyt ősök az újszülöttekben reinkarnálódnak. A feltté avatási szertartáson, melyre 13 éves korban kerül sor, a lányok megöröklik a bennük reinkarnálódó rokon legszebb ruháit és ékszereit, felveszik annak nevét, ezzel is erősítve a kapcsolatot kettőjük között.

A törzs élete napjainkban

A mosuo emberek egészen az elmúlt évtizedekig elszigetelve éltek, mióta azonban a turisták felfedezték különös világukat, egyre inkább kapcsolódnak a külvilághoz. Dramatizált szokásaikat szívesen bemutatják a kíváncsi látogatóknak.

Kérdés azonban, hogy a jövőben hogyan befolyásolja majd életüket és kultúrájukat az egy gyermeket engedélyező kínai rendelet, illetve, hogy képesek-e megőrizni az egyre inkább beszivárgó nyugati hatások ellenére is a szabad szerelmen és a i bölcsességen alapuló társadalmukat.


Szerző: Baka Bettina
Forrás: Femina.hu

Nincsenek megjegyzések: