Csaba László: késésben van a kormány

2011. március 3.,

A Széll Kálmán-terv elsősorban az ország hitelezőinek és a befektetőknek szól - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A közgazdász hozzátette: a kormány késésben van saját tervei kidolgozásával és megvalósításával. Szerinte a tervet további lépések követik majd, és nagyjából őszre készülhet el az a program, amelyet a miniszterelnök Magyarország újjászervezésének nevezett.

Ez az a terv, amire a piac várt, mivel a korábbi időszakokban csak egy-egy számot, trendet fogalmazott meg a kormány, most viszont sok konkrétum vált ismertté, amelyekből egy cselekvési terv állt össze - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László a kedden bejelentett Széll Kálmán-tervről.

Vázlatos és középtávú kitekintés a terv, de makropályát vázol fel a tekintetben, hogy milyen ütemben kívánja a kormány az államháztartási hiányt és az államadósságot csökkenteni, a munkapiacot regenerálni - tette hozzá a közgazdász.

A terv útmutatás Csaba László szerint, aki azonban kiemelte: a piac a most kialakított gazdasági korrekció mértékét elégtelennek véli, és akadnak bizonytalanságok a mértékek tekintetében is. A piac másik kifogása az, hogy a mértékek és az azokat megalapozó lépések között nem világos a kapcsolat. A piaci elemzők egy része arra helyezi a hangsúlyt, hogy még ha el is fogadják, hogy a makroszámok és a nemzetgazdasági arányok rendben vannak, nem világos annyira, hogy azokat a kormány hogyan érjük el.

Csaba László úgy véli, a kormánynak van egy általános politikai víziója, és különböző ötletek és részintézkedések sorozatából bomlik ki a gazdaságpolitika. Szerinte a tervet további lépések követik majd, és nagyjából őszre készülhet el az a program, amelyet a miniszterelnök Magyarország újjászervezésének programjának nevezett. Az egyetemi tanár azonban nem biztos abban, hogy az lesz a végleges változat, hiszen a kormányzás lényegéhez tartozik a folyamatos módosulás.

Külső és belső bizonytalanságok

Nagy a külső bizonytalanság: az európai gazdaságban az államháztartás mutatója és az adósságdeficit nem abba az irányba mozog, mint ahogy azt a kormányok szeretnék. Továbbra is bizonytalansági tényező Görögország, amelynek újabb mentőakcióra lesz szüksége, és ott van még Írország, Portugália, illetve Anglia, ahol az államháztartási mutatók rendkívül rosszak. Ebben a helyzetben minden nagy mértékben eladósodott ország - mint Magyarország is - kiszolgáltatott az európai piac hangulatának - magyarázta a közgazdász.

A többi ország sikere tartja fenn azt a viszonylagos nyugalmat, ami jelenleg fennáll. Ennek azonban vége szakadhat, és ugyanolyan vészhelyzet alakulhat ki, mint amilyen 2008 októberében volt - figyelmeztetett.

Csaba László szerint belső bizonytalanság is jellemző, amely abból fakad, hogy a kormány késésben van a saját tervinek a meghirdetésével és megvalósításával. A késést az okozza, hogy vagy nem készültek fel a kormányzati hatalomra, vagy nem olyan helyzetre számítottak, amellyel szembesültek a görög válság után: folyamatosan kellett kitalálni azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehetett akadályozni a hiány elszaladását.

A bizonytalanságok halmozódnak. Ebben a helyzetben a kormány nem arra törekszik, hogy kőbe vésett számsorral nyugtassa meg a piacot, hanem az a szándéka, hogy egy-egy időpontban számot vessen arról, hol tart - fogalmazott a közgazdász. Hozzátette: a terv kiemelten legfontosabb üzenete a hitelezők és a befektetők felé az, hogy a magyar kormány elkötelezett a pénzügyi fegyelem mellett, és ezért Magyarországot érdemes - és lehet is -finanszírozni.

Úgy véli: "méretes szigorítást" jelent az a célkitűzés, hogy az államadósság mértékét lejjebb kell vinni nyolcvanról ötven százalékra - ez olyan üzenet, amit a befektetők megértenek és amire figyelnek.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!