Elkészült az otthonszülést szabályozó rendelet

2011. március 03.

Rendeletet alkotott a kormány az otthonszülés szabályairól - közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után. Nagy Anna elmondta: a jogszabály mindaddig megengedi a szülés helyszínével kapcsolatos választást a várandós kismamáknak, amíg az nem veszélyezteti a gyermek életét.

A kormányrendelet április 1-jén lép hatályba, és a május 1-je utáni szülésekre vonatkozik.

A szabályozás szerint a szülés levezetőjének működési engedéllyel kell rendelkeznie, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ad majd ki. Rögzítik azt is, hogy azoknak, akik részt vesznek e szülészeti ellátásokban, milyen képzettséggel kell rendelkezniük, mi a feladatuk, a felelősségük, milyen hatáskörük és milyen dokumentációs kötelezettségük van.

Ha a kismama úgy dönt, nem szeretne kórházban szülni, akkor terhessége 36. hétéig meg kell választania, hogy milyen egészségügyi szolgáltatónál és milyen felelős személlyel fogja a szülést lebonyolítani - ismertette a kormányszóvivő. Az említett felelős személynek vagy munkaviszonyban, vagy szerződéses viszonyban kell állnia egy egészségügyi szolgáltatóval; vagy szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell lennie; vagy pedig felsőfokú képzettségű szülésznőnek, de kell lennie legalább kétéves szülőszobai gyakorlatának, és szükséges, hogy korábban legalább ötven szülésnél igazoltan közreműködjön.

A kismamának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: ha a szülést levezető felelős személy és/vagy a gyermekgyógyász úgy dönt, hogy őt vagy a babát kórházba kell szállítani, akkor ezt elfogadja. Ebben az esetben a magzat egészséges élethez való joga megelőzi az édesanya önrendelkezési jogát.

A jogszabály részletezi a szükséges tárgyi és higiénés feltételeket is. Kimondja továbbá, hogy az otthonszülést nem támogatja a társadalombiztosítás, de ha közben kórházba kell szállítani az édesanyát vagy az újszülöttet, azt igen. Egy kórháznak egyébként legfeljebb húsz percen belül elérhetőnek kell lennie a helyszínről.

Nagy Anna emlékeztetett: eddig semmilyen egyértelmű szabályozás nem volt a kérdés rendezésére, s ennek a rendezetlenségnek több gyermek és édesanya is áldozatává vált. Az édesanyának alkotmányos joga eldönteni, hogy hol szeretné világra hozni a gyermekét, ha ezzel nem veszélyezteti gyermeke vagy önmaga életét; a kormány ezt tiszteletben kívánja tartani, így az állam kivonul onnan, ahol úgy érzi, hogy "nincs keresnivalója" - mondta.

A rendeletalkotást megelőző társadalmi egyeztetésben részt vett például a Magyar Védőnők Egyesülete, a Születésház Egyesület, az Alternal Alapítvány, a kórházszövetség, a mentőszolgálat, a szülészeti és nőgyógyászati kollégium, valamint a Társaság a Szabadságjogokért.

Forrás: MTI/MR1-Kossuth Rádió

A reform iránt elkötelezett szakmai és civil szervezetek azt szeretnék elérni (pdf), hogy a kormány két év múlva újra vegye napirendre a kérdést, és a tapasztalatok fényében módosítsa a szabályokat ahol ez szükséges. A nemsokára hatályba lépő rendelet a szülészeti reform első, és sok szempontból legfontosabb lépése, de a munkát folytatni kell: meg kellene alkotni az intézeten kívüli ellátás önálló szakmai protokolljait és létrehozni az intézeten kívüli ellátást felügyelő szakmai testületet; tisztázni kellene az ambuláns szülészeti ellátás finanszírozási és protokolláris kérdéseit; újra kéne tárgyalni az intézeten kívüli ellátás állami finanszírozásának problémáját. Nem egyszerűen arról van szó, hogy állami finanszírozás hiányában sérül az önrendelkezési jog meg az egyenlő bánásmód elve: az egészségügyi térítéssel kapcsolatos problémák rámutatnak arra a jelenségre, hogy Magyarországon a szülészeti ellátás jelenleg definíció szerint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást (vagyis, több napon át lefoglalt kórházi ágyat) jelent, és egyelőre a saját finanszírozási szabályaink akadályoznak bennünket abban, hogy nagyobb választási szabadságot adó és olcsóbb ellátási rendszert működtessünk.