A többség abortuszpárti

2011. március 23.

Az alkotmányozóknak van támogatásuk az alkotmány magzatpárti átírásához, csakhogy ha azt következetesen végigvinnék az abortusztörvényen is, az már a közakaratba ütközne: egy friss közvélemény-kutatás szerint a nagy többség megfelelőnek tartja a jelenlegi szabályozást.

Bár a magyarok fele egyetért azzal, hogy a magzatnak a fogantatástól joga van az élethez, a többség, annak ellenére, hogy ez végeredményben kizárná az előző állítást, mégis megfelelőnek tartja a jelenlegi, liberális abortuszszabályozást. Sőt: arra a kérdésre, hogy mindenkinek a saját döntésén múljon, hogy megtartja-e magzatát, illetve akár gazdasági vagy családi indok is lehet ok az abortuszra, a megkérdezettek háromnegyede igennel válaszolt – ez derült ki a Szinapszis Kft. reprezentatív kutatásából.

„Legutóbb, az abortusztörvény megszületése előtt, 1992-ben volt hasonló közvélemény-kutatás, akkor az emberek nagy többsége, a megkérdezettek 75 százaléka a nő szabad választása mellett tette le voksát. A magzatvédelmi törvényt pedig a képviselők 74 százalékos többséggel fogadták el” – mondta lapunknak Kovács József bioetikus. A szakember szerint ugyanakkor ez nem feltétlenül abortuszpártiságot jelent, inkább –és ez finom különbségtétel – a választás szabadságához ragaszkodtak a válaszadók.

Bár a kormánypártok határozottan tagadják, hogy az új alaptörvényben szigorítanák az abortuszt, ám a parlament elé kerülő szövegből mégis ez következik. Most a terhesség 12. hetéig a törvény megengedi az abortuszt, sőt döntési szabadságot is biztosít a nőnek, hiszen válsághelyzetre hivatkozva is megszakítható a terhessége, vagyis nem tekinthető abszolútnak a magzat védelme.

Abból viszont, ha az új alkotmánykoncepció a magzati élet védelmét rögzíti, akkor a Patent Egyesület jogászai szerint az következik, hogy a védelem a fogantatástól kezdődik. Ez pedig nem engedi meg az abortuszt, és ha valaki az Alkotmánybírósághoz fordulna, az nagy valószínűséggel alkotmányellenesnek ítélné a jelenlegi szabályozást. A gyakorlatban tehát nem az Országgyűlés, hanem majd az Alkotmánybíróság dönt arról, kell-e szigorítani a törvényt.

Pusztai Erzsébet, az 1992-es magzatvédelmi törvényt előkészítő MDF-es egészségpolitikus határozottan állítja: adatokkal igazolható, hogy a szigorítás egyetlen országban sem növelte a születések arányát. Példaként említi Lengyelországot, ahol 1993-tól hatályos a szigorú tiltás, statisztikailag nincs is terhesség-megszakítás, ám a születések száma egyre csökken. Magyarországon viszont a hatvanas években ezer szülő nőre még 60–80 abortusz jutott, míg 2007-ben már csak 17,5. Ez az arány Európában 10–18. A hazai adatok látványos javulása épp a magzatvédelmi törvény után történt.

Az abortusz kérdésében egyetlen európai ország alkotmánya sem olyan szigorú, mint a most készülő magyar – állapította meg a Center for Reproductive Rights (Reprodukciós Jogok Központja) nevű New York-i szervezet. A Patriarchátust Ellenzők Társaságának szakértői szerint pedig a kormány azzal tudná kifejezni, hogy valóban nem akarja az abortusz szigorítását, ha eleve be sem tenné az új alkotmányba „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” tagmondatot.

Az új alaptörvényből kikerülne a legmagasabb szintű egészséghez való jog, és már nem szerepel benne az sem, hogy az állam mindezt a társadalombiztosítás keretében nyújtja az állampolgároknak. A tervezet szerint nem a testi és lelki egészséghez, hanem annak megőrzéséhez van joga mindenkinek. A paragrafust a lapunk által megkérdezett jogászok mindegyike addig támogathatónak ítélte, míg „a lehető legmagasabb szintű” ellátást kivették belőle, mert annak tényleges, számon kérhető tartalma szerintük eleve nem volt.

Dr. Huszár András címzetes egyetemi tanár szerint ugyanakkor e szövegrész kihagyása megnyitja az anyagi helyzettől függő ellátást, amely felgyorsíthatja az egészségügy piacosítását. A szakember szerint az alkotmányban olyan megfogalmazásra volna szükség, amely ugyan nem a legmagasabb szintű ellátás fogalmát írja le, de tartalmában garantálná az ország anyagi lehetőségei mellett adható gyógyulás lehetőségét. Kovács József bioetikus a tisztes minimumellátáshoz való jogot rögzítené az alaptörvényben.

Szerző: Danó Anna