Eredeti forás: WebDoki.hu

Geréb Ágnes:

"Úri huncutság" az otthonszülési

rendelet

2011. március 07.

"A rendeleten azt látom, hogy átitatja az a nézet, hogy az otthon szülés felelőtlen anyák felelőtlen döntése, amiben felelőtlen bábák akarnak segédkezni, a szabályoknak meg kell védeni az újszülöttet tőlük" - így kommentálta Geréb Ágnes a magát független bábának nevező szülész-nőgyógyász szakorvos a kormány által elfogadott otthonszülési rendeletet.

A Lege Artis Medicinae című orvosi szaklapnak adott interjújában a maradandó fogyatékosságot eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, valamint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolt szakorvos úgy nyilatkozott: a rendeletet átjárja "az úri huncutság. Ahelyett, hogy az otthon szülés alapellátásként lenne kezelve, csak azok számára lesz a rendelet életbe lépésétől kezdve elérhető, akiknek pénzük van. Ez eddig nem így volt" - utalva arra, hogy a jövőben a társadalombiztosítás nem támogatja az intézményen kívüli szüléseket.



Megjegyzendő, hogy ez korábban is így volt, a szülésekért vagy készpénzzel, vagy alapítványi támogatással lehetett "fizetni", ha valaki ezt nem engedhette meg magának, annak a bábák az egyszázalékos adófelajánlásokból biztosították az ellátást.

A héten elfogadott jogszabály-tervezet a rendszerváltás óta folyó vitára tett pontot azzal, hogy rendeletben szabályozza az otthonszülés feltételeit. Az egészségügyi államtitkárság több esetben is sajtónyilvános egyeztetéseket folytatott az érintett szakmai és a civil szervezetekkel, ennek eredménye a május 1-je után bekövetkező szülészeti eseményekre alkalmazandó jogszabály.


Az az éles szembenállás, ami a sajtóban megjelent nyilatkozatokban jellemzi a "hivatásos szülészetet" és a "független bábákat" nem volt jellemző az egyeztetésre. A jogszabály a közös pontokat igyekezett megkeresni az álláspontokban, így például nem csak otthon, hanem úgynevezett születésházakban is lehet majd szülni, de szigorúan előírják a tárgyi és higiénés követelményeket.

Az egészségügyi szolgáltatónak működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, a szülésnél szülész-nőgyógyász szakorvosnak, vagy diplomás, legalább két éves szülőszobai gyakorlattal, ennek hiányában kétéves szakmai gyakorlattal és igazoltan legalább ötven szülésben való közreműködéssel rendelkező szülésznőnek kell jelenlennie, ám nem egyedül, egy másik egészségügyi dolgozóval együtt. S legkésőbb 24 órán belül gyermekgyógyásznak kell megvizsgálni az újszülöttet. Geréb élesen bírálja ezt is, szerinte a diplomás személyeknek elég volna komplikáció esetén a kórházban várni a szülő nőket. A hazai bábáknak nagy részének azonban nem lesz nehéz megfelelni a feltételeknek, több orvosi diplomás is van közöttük.

Otthonszülésre, más néven intézeten kívüli szülésre akkor kerülhet sor, ha a szövődménymentes terhesség a 37. és 41. hét közötti időszakban van, a magzat fekvése koponyavégű, illetve az édesanya az intézeten kívüli szülésről történő döntése időpontjában betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 40 éves. Az édesanya legkésőbb a terhessége 36. hetéig dönthet úgy, hogy intézeten kívül szül, a terhes gondozásnak azonban a jelenleg működő rendszerben kell történnie.

Az intézeten kívüli szülést kizárja - többek között - az, ha az anya korábban császármetszéssel szült, az anya vagy a magzat beteg, valamint felmerül az iker-, vagy többes terhesség gyanúja. Húsz percen belül elérhetőnek kell lennie egy háttérkórháznak, amely a szövődmények esetén segít az ellátásban. Maga az intézményen kívüli szülést a társadalombiztosítás nem finanszírozza, ám a házi gyermekorvosi, a védőnői, továbbá a háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat ez esetben is támogatja a biztosító.

Magyarországon évente 95-100 ezer gyermek születik, ebből 550-600 - többnyire kis súlyú koraszülött hal meg egyéves kora előtt. A szülészeti-nőgyógyászati kollégium adatai szerint évente negyven időben és normál súllyal született magzatot is elveszítenek, vagyis minden 2400. babára jut egy tragédia. Geréb Ágnes viszont 2000 és 2007 között három gyermeket veszített el, pedig a legnagyvonalúbb becslések szerint sem kísér többet évente 200 szülésnél, tehát minden ötszázadiknál történik valamilyen végzetes szövődmény.

Tíz éve egy egészséges kisded azért szenvedett súlyos, halállal végződő agykárosodást, mert Geréb Ágnes nem tisztította ki a légutait. 2003-ban ikerszülést vállalt intézményen kívül, az egyik gyermek oxigénhiány miatt súlyosan károsodott és félévesen meghalt. Jelenleg egyebek között azért áll bíróság előtt, mert 2007-ben a születésházban egy kislánynak csak a feje született meg, a válla elakadt a szülőcsatornában. A Fővárosi Bíróság által kirendelt szakértők szerint a veszélyes és a kórházban is bármikor előadódható komplikáció során Geréb Ágnes semmi olyat nem tett, amit kellett volna: rosszul adagolta a gyógyszert, nem végzett gátmetszést, a magzat vállát a fejecske csavargatásával próbálta kiszabadítani, aminek következtében a babának eltört a gerince. Ezekben a válságos pillanatokban a közeli János kórház is túlzottan messzinek bizonyult, a mentőknek a félig megszületett magzattal kellett odavinni az anyát. A baba a gátmetszés után két percen belül megszületett, de már holtan.

Forrás: Heti Válasz