Béremelés elnapolva
2011.03.16.17:22:28
A Parlament fideszes többsége leszavazta dr Gyenes Géza és Pősze Lajos egészségügyi béremelés első lépcsőjét meghatározó országgyülési határozatra vonatkozó javaslata általános vitára való bocsátását.
Forrás: FAKOOSZ
A javaslat szövege lejjebb görgetve olvasható.
Részlet az Országgyűlés 2011. március 07-i ülésének jegyzőkönyvéből
Forrás: www.mkogy.hu
ELNÖK: Tisztelt Ház! Gyenes Géza interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez: "Az egészségügyben dolgozók létszámának milyen mértékben kell csökkennie, szakmai és korösszetételének milyen mértékben kell romlania ahhoz, hogy elérje azt az ingerküszöböt, amely a növekvő munkaerőhiány kezelésére érdemi lépésekre készteti a kormányzatot?" címmel. Gyenes Géza képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
DR. GYENES GÉZA: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Interpellációmat egy sajtóhírhez szeretném kötni. "Rezidens ügyelt az idegsebészeten. Elegendő-e a rezidens mellé rendelt szakorvosi felügyeletet telefonon biztosítani?" címen fogalmazta meg a sajtó az aggályait egy Szent János kórházi eset kapcsán.
Mi is történt valójában a Szent János Kórházban? Nos, annak ellenére, hogy a vonatkozó törvény szerint csak szakorvosi felügyelet mellett dolgozhat, egyedül hagytak egy nemrégen végzett, szakmai gyakorlattal még nem bíró kezdő orvost, vagy ahogy nevezik: rezidenst, a fővárosi Szent János Kórház idegsebészeti osztályán szilveszter másnapján. Aznap a régió összes betegére nézve a Szent János Kórház biztosította az akut idegsebészeti ügyeletet, azaz ide kellett behozni azokat az eseteket, mint például az agyvérzés, komoly fejsérülés s a többi, amelynek diagnosztizálása, terápiája, esetenként az életmentő beavatkozások elvégzése szakorvosi képesítést, komoly szakorvosi gyakorlatot feltételez.
Annak ellenére, hogy a rezidensnek módjában állt telefonon konzultálni vagy akár az intézménybe behívni az otthonában készenlétező és a rezidens felett adott alkalommal szakmai felügyeletet adó szakorvost, ez a megoldás magas időfaktorú esetekben akár a beteg életét is komolyan veszélyeztetheti. Tekintettel arra, hogy ez a vitatható gyakorlat elsősorban a fokozódó szakorvoshiánynak köszönhetően alakult ki Magyarországon, itt az idő, hogy szervezési eszközök és az egészségügyi pálya művelőinek megbecsülése révén konkrét kormányzati lépések történjenek a szakorvos-, orvoselvándorlás megállítására.
Tisztelt Államtitkár Úr! Meg kell kérdeznem tehát: hány orvosnak, szakdolgozónak kell elhagynia a pályát vagy az országot ahhoz, vagy ha úgy tetszik: hány orvosnak, szakdolgozónak, milyen szakmai és korösszetételben kell még az országban maradnia ahhoz, hogy a kormányzat érdemi lépésekre szánja el magát az egészségügy növekvő mennyiségi és minőségi munkaerőhiányának kezelésére?
Megtisztelő válaszát várom. Köszönöm.
ELNÖK: Ismét Szócska Miklós államtitkár urat illeti a szó.
DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az egészségügyi emberi erőforrások helyzete a magyar egészségügy sorsfordító kérdése.
Az egészségügyi ágazatban dolgozók iránti igény nemcsak Magyarországon, hanem a világ valamennyi országában megnövekedett. Csak Európába 1,5 milliónyi egészségügyi dolgozót várnak, orvost és szakdolgozót beleértve. Azt nem kell ecsetelnem, hogy milyen állapotban vettük át az egészségügyet; azt sem kell ecsetelnem, hogy ezen belül a szakképzés milyen állapotban volt. Tehát az egész emberierőforrás-képzési rendszerünk romokban hever.
A rendelkezésünkre álló keretek között igyekszünk minden olyan intézkedés megtételére, amely a végzett orvostanhallgatók pályára lépését, a felsőfokú szakirányú képzésbe történő bekapcsolódását segíti, s mind a szakorvosok, mind a végzett orvostanhallgatók külföldre távozását, illetve pályaelhagyását csökkenti. Még az egészségügyi intézmények felmérése, a tartalékok visszaforgatása, a tartalékok mozgósítása is azt a célt szolgálja, hogy legyen arra forrás, hogy a pályán tartsuk a szakdolgozót vagy a rezidenseket.
Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy ez nemcsak pénzkérdés. Maguk a rezidensek is elmondják, hogy a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés, a szakképzés rendszere is ilyen probléma. A szakképzés rendszerének az újragondolásán is dolgozunk. Jelenleg folyamatban van az úgynevezett rezidensképzésről szóló kormányrendelet módosítása, amely a korábbi kötött pályázati rendszert egyszerűbbé, rugalmasabbá, átláthatóbbá és átjárhatóbbá teszi. Megteremtődik a szakváltás, egészségügyi szolgáltatóváltás, a költségtérítéses képzési formából az államilag támogatott képzésbe történő átjárás lehetősége. Tehát számos olyan rugalmassági elemet teszünk bele, ami a veszteségeket csökkenti. Az új rendelettel egyúttal tovább erősödik a munkáltató-egészségügyi szolgáltató kapcsolata.
Mindezen intézkedések alkalmasak arra, hogy a korábbi szigorúbb szabályozás elrettentő hatását is ellensúlyozzuk. A módosítással a támogatott szakorvosjelöltek után az állam által nyújtott támogatások célzottan, átjárhatóan lesznek rögzítve. Csak jelzem, hogy a migráció egyik oka, hogy a hiányszakmákban adható 50 százalékos többlettérítést sem hívják le a kórházak.
Természetesen az egészségügyben fennálló orvoshiány nem orvosolható egyik pillanatról a másikra. 2004 májusa óta az aktív orvosi populáció több mint 10 százalékát elveszítettük. Tehát egy hosszú, több mint évtized óta tartó folyamat következményeinek a felszámolását kell megtennünk.
Az egészségügyi szakemberhiány enyhítését tűzi ki elsődleges célul a Semmelweis-tervben szereplő, az egészségügyi dolgozók homogén életpályacsoportját érintő életpályamodell is. Ennek részeként a képzési-szakmai előmeneteli rendszer, a munkakörülmények, munkaterhelés, az egészségügyi dolgozók megfelelő életkörülményei vonatkozásában számos olyan intézkedés megtételét tervezzük, amelyek a jelenlegi orvoshiányt előidéző folyamatot enyhítik, a kioltását szolgálják, és fokozatosan visszafordíthatóvá teszik ezt a folyamatot.
Kiemelten kezeljük ezt a kérdést. Magunk is sorsfordítónak gondoljuk. Megtettük azokat az első lépéseket, amelyek ezen az úton szükségesek, de ez egy hosszú időt és forrásokat igénylő gyógyulási folyamat. Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm. Mielőtt átadom az ülés vezetését Ujhelyi István alelnök úrnak, kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.
DR. GYENES GÉZA:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Jelezte volt, hogy Európának 1,5 millió egészségügyi dolgozóra van szüksége - nekünk meg a magyar orvosokra és egészségügyi dolgozókra lenne szükségünk, és most rögtön.
Sajnos az a gond, hogy az ön által jelzett intézkedések kétségtelenül előremutatóak lehetnek, csak azonnali hatásuk nincs, félek tőle. Ezért csodálkozom rajta, hogy a korábbi, képviselőtársammal együtt benyújtott országgyűlési határozattervezettünk, ami már ebben az évben elkezdi a bérfelzárkózatást, elutasításra talált. Most még egyszer megpróbáljuk, mert úgy gondoljuk, hogy azonnali lépést kellene tenni.
Ugyanis ez a helyzet, változatlanul, egyszerűen a betegek életének a veszélyeztetését jelenti, ezért viszont egyelőre az önök kormányzatát terheli a politikai felelősség. Jelzem, hogy a politikai felelősség büntetőjogi felelősséggé való átkonvertálása, egyébként nagyon helyesen, ebben a kormányzati ciklusban vette kezdetét.
Köszönöm, nem fogadom el a válaszát.
ELNÖK: Köszöntöm a tisztelt Házat, jó munkát kívánok mindannyiunknak!
A képviselő úr nem fogadta el a választ. Megkérdezem az Országgyűlést: önök?
Szavazzunk! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a választ 179 igen szavazattal, 76 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.
Parlament elé az egészségügyiek bérrendezésével
2011.03.09.14:50:40
A szakbizottság szinte egyhangúan támogatta Gyenesék képviselői indítványát.Vészhelyzet van az egészségügyben, el kell indulnia a bérrendezési folyamatnak, fogalmazott Gyenes Géza (Jobbik), aki volt jobbikos képviselőtársával, az immár független Pősze Lajossal közös indítványt nyújtott be „Az egészségügyben szükséges bérrendezés első, bevezetendő lépéséről" címmel.
Most nem határoztak meg összeget, mint tavaly, amikor százmilliárdot indítványoztak a bérrendezésre fordítani. A javasolt összeg nagysága most is ez, ám nem akartak szoros kereteket szabni a kormánynak. Mindenképpen szeretnék elérni, hogy kerüljön a parlament elé indítványuk, a T. Ház foglalkozzon ezzel a témával, szülessen olyan döntés, ami legalább a vészhelyzet enyhítésére alkalmas.
Pősze Lajos egyenesen azt vizionálta, hogy néhány éven belül chater járatok fogják szállítani a magyar orvosokat, akár például Németországba, ahol már most tízezer orvos hiányzik az állami ellátásból. A képviselő szerint nem megengedhető, hogy a fiatal orvosok másod-, harmadállásokat vállaljanak, s harmincas éveikre teljesen kimerüljenek, mert nem tudnak megélni a fizetésükből.
A bizottsági vita szinte mindenki egyetértett, hogy az indítványt tárgysorozatba kell venni, mert ezzel van esély arra, hogy valóban az Országgyűlés elé kerüljön a bérrendezés. Csupán Nagy Kálmán (KDNP) tartózkodott, mondván, a bérek rendezése nem képzelhető el általánosan, hanem csak csoportokra bontva, hiszen nem azonos az egészségügyben dolgozók helyzete.
A fizetés rendezése mellett többen kiemelték a jó kollektívák és a szakmai támogatás hiányát. Heintz Tamás (Fidesz) egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a kezdő sebész jó arra, hogy kampózzon, de a szakmára nem tanítják meg."
A szavazás megmutatta a többség szándékát: 19 igennel, egyetlen tartózkodással tárgysorozatba vették az indítványt. Ezek után a Házbizottság fog arról határozni, hogy melyik bizottság dönthet az általános vitára való alkalmasságról. Vélhetően ez is az egészségügyi bizottság lesz: ekkor majd eldől, mennyire komoly a szándék a parlamenti vitára.
2011-03-09 14:27Forrás: Weborvos
Napirenden a az egészségügy bérrendezése
2011.03.03.19:05:59
Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága március 9-én, szerdán tárgyalja dr. Gyenes Géza és képviselőtársa határozati javaslatát az egészségügyben szükséges bérrendezés első, bevezető lépéséről.
"Az Országgyűlés
…./2010. (……) OGY határozata
Az egészségügyben szükséges bérrendezés első, bevezetendő lépéséről
(TERVEZET)
Az egészségügyben dolgozók a társadalom többségének megítélése szerint végzettségükhöz és munkájuk felelősségéhez képest különösen méltánytalanul alacsony bérezésben részesülnek, ennek eredményeképpen felgyorsult mind a pályakezdő, mind a szakképesítéssel rendelkező orvosok, egészségügyi szakdolgozók elvándorlása, megindult az állami egészségügy magánszférába történő kiszerveződése, és megállíthatatlanul folytatódik az egészségügy humánereje utánpótlásának ellehetetlenülése.
1. E problémák mielőbbi kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés:
a) felhívja a kormányt, hogy az egészségügy közfeladatait közfinanszírozottan ellátó egészségügyi dolgozók lépcsőzetes bérrendezését 2011. március 31-ig dolgozza ki,
b) felhívja a Kormányt, hogy az 1. pontban foglalt javaslat úgy kerüljön kidolgozásra, hogy a Kormány az általa megjelölt határidővel kezdődően rendelje el a bérrendezés első lépcsőjében az orvosok és szakdolgozók vonatkozásában nevesített összegek kifizetését.
2. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba.
Budapest, 2010. ………………………
INDOKOLÁS
Az egészségügyben dolgozók a társadalom többségének megítélése szerint végzettségükhöz és munkájuk felelősségéhez képest különösen méltánytalanul alacsony bérezésben részesülnek.
A társadalom többsége azzal is tisztában van, hogy ezt a helyzetet nem kompenzálja a hálapénz szégyenletes intézménye. A méltánytalan helyzet mára már oda vezetett, hogy felgyorsult mind a pályakezdő, mind a szakképesítéssel rendelkező orvosok, egészségügyi szakdolgozók elvándorlása, megindult az állami egészségügy magánszférába történő kiszerveződése, és megállíthatatlanul folytatódik az egészségügy humánereje utánpótlásának ellehetetlenülése.
A fentieknek is köszönhető, hogy egyre nagyobb veszélybe kerül az ország lakosságának egészségügyi ellátása és válik teljesíthetetlenné a kormánynak az egészségügy megmentésére tett ígérete.
E problémák erkölcsi, anyagi és népegészségügyi kihatásai beláthatatlan károkat okoznak az egész nemzetnek.
A szakmai műhelyekben folyamatosan készülő különböző reform és életpálya modellek ellenére, a fenti problémák kezelését azonnal el kell indítani, mivel nem létezhet olyan modell vagy reform elképzelés, amely eltekinthetne az egészségügyben dolgozók jövedelemviszonyainak rendezésétől.
A jelen javaslat egy majdan törvényben garantálandó bérrendezés első lépcsőjének tekintendő.
A javaslat megvalósítása - a számítások szerint - kb. 120 mrd Ft nettó kiadást jelenthet éves szinten. Ebben az összegben már figyelembe lettek véve a munkáltatók megnövekedett járulékai, a kiáramló bértömeg utáni adó, az alapokba történő befizetések, és a fogyasztáshoz kapcsolódó ÁFA bevételek is.
A 2011. évi költségvetés - a benne lévő tartalékok okán - kivételes, vissza nem térő lehetőséget teremt a javaslat megvalósításához."
A bizottsági ülésen, mint állandó meghívott, részt vesz a FAKOOSZ elnöke, dr. Selmeczi Kamill is. A részletekről természetesen a jövő héten beszámolunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése