Olyanok döntöttek az otthonszülésről,
akiknek fogalmuk sincs miről beszélnek
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint az otthonszülést szabályozó rendeletről folyamatosan egyeztettek a szakmával, az állítással azonban a VasNépe összeállításában megszólalók közül nem mindenki ért egyet.
Elfogadta a kormány az egészségügyért felelős államtitkárság tervezetét az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól. A rendelet április elsején lép hatályba, de a rendelkezéseit a május elseje után bekövetkező szülészeti esményre lehet alkalmazni.
A szakmai egyeztetésről lesújtó véleménnyel van dr. Világhy István.
- Annyira jellemző Magyarországra az az eljárás, ahogy az otthonszülés „legalizálását" kezelték! Senki olyannal nem egyeztettek, akinek van tapasztalata ezen a téren. Geréb Ágnesről ugye hallani sem akartak, jómagam pedig hiába ajánlkoztam levélben Szócska Miklós államtitkárnál. Az egész egy látszatcselekvés, agyonszabályoztak mindent, hogy ne is lehessen kivitelezhető, amire alkották a rendeletet. Olyanok döntöttek az otthonszülésről, akiknek valójában fogalmuk sincs, miről is beszélnek.
A hat éve hazatelepült, jelenleg az Őrségben, Ispánkon élő szülész-nőgyógyász csaknem harminc évig praktizált Svájcban, ahol a kórházon kívüli szülések kiválasztási elveit nem szabályozza senki. Aki a szülést elvállalja - legyen az bába vagy orvos -, annak magának kell tudnia, hogy mit vállal, és természetesen a felelősség is az övé. Dr. Világhy István 28 év alatt összesen 681 tervezett kórházon kívüli szülést kísért, ebből 162 otthonszülés és 519 szülőotthoni szülés volt. Mindig ott volt a bába mellett, ám csupán akkor avatkozott közbe, ha erre szükség volt.
- Abban a megyében, ahol praktizáltam, a kórházon kívüli szülések aránya a legmagasabb Svájcban, ma mintegy tíz százalék. A szakorvosok között sokáig jómagam voltam az egyetlen, aki Svájcban kórházon kívüli szüléseket vezetett. Ennek oka, hogy a felelősség kétségkívül nagyobb, mint egy kórházban, a díjazás pedig csekély.
Ha a tervezett kórházon kívüli szülés nem úgy megy, ahogy kellene, és kórházba kell utalni a kismamát, az együttműködés a kórházban dolgozókkal akkor is kiváló és zavartalan - folytatja a szülész-nőgyógyász. Hogy egy kismamát szemrehányásokkal illessenek azért, mert kórházon kívül akar szülni, abszurd, és nem is fordul elő.
Nos, szemrehányásból bőven kijutott Kernné Mihácsi Melindának. Nem Svájcban persze, hanem Szombathelyen. Ő azon kevés vasi édesanyák egyike, aki bátorkodott otthon szülni.
- Első gyermekem, a 4 és féléves Dominika kórházban látta meg a napvilágot; nincsenek túl jó emlékeim a szülésről, úgy éreztem, nem a magam ura voltam - eleveníti föl az egyáltalán nem régmúltat a dúlaként is ténykedő fiatal ruhaipari mérnök. Amikor a most két és féléves Adéllal várandós voltam, szülésre felkészítő előadásokat hallgattam, képzésekre jártam; ezek mind megerősítettek abban, hogy biztonságos lesz itthon szülnöm, ahol küzdelem, felesleges beavatkozások nélkül el tudom engedni magamat, így a babámat is. A most négy hónapos Líviánál fel sem merült, hogy ne ugyanígy tegyek. Pedig sajnos mindkét esetben kórházba kerültem a szülés után: ma már tudom, hogy a genetika áll annak hátterében, hogy a méhlepény nem vált le. Az első otthonszülésem után felelőtlennek nevezett az orvos, még rendőrségi jegyzőkönyvet is felvettek, kvázi meghurcoltak azért, mert ott szültem, ahol a legnagyobb biztonságban éreztem magam, bába, dúla volt mellettem, háborítatlan volt a nyugalmam. Lívia meg olyan gyorsan jött, hogy se a férjem nem ért haza időben, a bába is később érkezett, a dúlám volt kénytelen elkapni a fürge kislányomat. Ezúttal sem vált le a méhlepény, ám a kórházban merőben más volt a fogadtatás, mint előzőleg. Ideje volt ennek a kormányrendeletnek, de bízom abban, hogy ez csak a kezdet. Kiindulópontnak tekintem, úgy vélem, "használat közben" kiderül, mit kell finomítani rajta. Jó lenne, ha a Bábai Szakmai Kollégium is létrejönne.
Van jogosultsága a bábai szemléletnek, jelenti ki dr. Kovács Lajos szülész-nőgyógyász főorvos, aki évekkel ezelőtt elindított a megyei Markusovszky kórházban egy olyan folyamatot, amelynek során otthonosabb körülményeket teremtettek a szülészeti osztályon.
- A szülés természetes folyamat, nem betegség, nem is így kell kezelni. A legtöbb orvosban van félsz az otthonszülést illetően, ezért azt gondolom, legelőbb a kórházakban kell olyan nyugodt körülményeket létrehozni, hogy meglegyen a kismamában a háborítatlanság érzete. Támogassák minden intézetben - a Markusovszkyban néhány éve ezt teszik - az alternatív vajúdási és szülési módokat, azaz adjuk meg az egyénnek a választási lehetőséget, hiszen ehhez joga van.
Dézsi Réka okleveles szüléstámogató szerint az otthonszülést választó anyák a saját környezetüket megnyugtatóbbnak, biztonságosabbnak, intimebbnek érzik, s a szabad akaratukat érvényesíthetik a vajúdási, a szülési pozíciókat illetően.
- Azt gondolom, elsősorban szemléletváltásra van szükség e tekintetben is. A kormányrendelet nem tud szabályozni minden körülményt. Kezdetnek persze jó, a hiányossága szerintem az, hogy a sokat emlegetett bábai modell nem teljesen érvényesül, és tb-támogatás híján hátrányos megkülönböztetésre alkalmas. Hogyan is gyakorolhatná így a jogait az életet adó édesanya?
G.K.
(forrás: Vasnépe )Geréb: felfüggesztett fogházbüntetést
kért az ügyész
2011. február 15. 16:46Felfüggesztett fogházbüntetést kért Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászra, halmazati büntetésül Kiss Veronika ügyész kedden a Fővárosi Bíróságon.
Mintegy ötórás vádbeszéde végén az ügyész indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösnek a 2007 októberében szakmája gyakorlásától három évre eltiltott szülész-nőgyógyászt halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, maradandó fogyatékossággal járó gondatlan veszélyeztetés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében.
Az ügyész mindezeken kívül Geréb Ágnes foglalkozástól való további eltiltását is kérte a bíróságtól.
Ugyancsak próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést kért az ügyész Király Ágnes másodrendű és Németh Mónika negyedrendű vádlottak. Frigyes Júlia harmadrendű és Schanda Mónika ötödrendű vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész. Egyúttal azt kérte a bíróságtól: kötelezze a vádlottakat együttesen és arányosan a bűnügyi költségek megfizetésére.
Az ügyész súlyosító körülményként értékelte, hogy Geréb Ágnes az egyik tettét büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Enyhítő körülménynek nevezte ugyanakkor, hogy a vádlottak kiskorú gyermekeket nevelnek, s ugyanígy vette figyelembe az azóta eltelt időt is, amióta nem követtek el hasonló bűncselekményt.
Az első esettel kapcsolatban az ügyész kiemelte: a második gyermekét váró, 35 évnél idősebb, pajzsmirigy betegségben szenvedő kismama magzatának szívében rendellenes foltot találtak 2007-ben egy ultrahangos vizsgálaton. Geréb Ágnesnek ezen okok miatt veszélyeztetett terhesnek kellett volna őt nyilvánítani, de ezt nem tette meg.
Geréb Ágnes tévedett, amikor a magzatot átlagos nagyságúnak vélte, holott 4,5 kilogrammos volt, náluk pedig "eleve császármetszést alkalmaznak" - mondta vádbeszédében az ügyész, hangsúlyozva, hogy Geréb Ágnes a születésházban "a szakmában sehol nem ismert műfogást alkalmazott", a gátmetszést elmulasztotta, s a magzat azután sem jött világra, hogy eltörte a kulcscsontját. A magzat nem mutatott életjelentségeket kórházba kerülésekor, miután ott megszületett. Negyven percen át próbálták újraéleszteni, sikertelenül - folytatta.
A halál a hibás műfogások miatt következett be; a születés kezdetén még élt a magzat, a méhen belül azonban a nem szakszerű eljárás miatt oxigénhiány lépett fel nála - idézte fel az ügyész az orvos szakértők megállapításait.
A 2003-ban, magánházban zajlott ikerszülésnél a második magzat szívhangjai gyengültek, ezért intravénásan egy ampulla oxitocint adtak az anyának. A magzat ezután gyorsan megszületett, de nem lélegzett, és sikertelenül próbálták újraéleszteni. A mentő a születés után 12 perccel érkezett, tehát ennyi ideig volt oxigénhiányos állapotban az újszülött, ami a központi idegrendszeren és az agyban maradandó nyomokat hagyott - mondta az ügyész a másik esetről.
A klinikai halál állapotába került újszülöttet a kiérkező mentőorvos intubálta, életét ekkor még sikerült megmenteni, később azonban elhunyt. Ha életben marad is, testi és szellemi visszamaradottként élt volna tovább - hangsúlyozta az ügyész, aki hibaként rótta fel, hogy nem volt kéznél inkubátor, és azt is, hogy a vádlottak "felfokozott idegállapotba kerültek", amelynek következtében a mentők kihívásakor elfelejtették közölni, hogy ikerterhességhez kérnek segítséget.
Az ügyész által harmadikként említett, 2007-ben történt esetnél Geréb Ágnes már nem mint szülész-nőgyógyász, hanem mint bába volt jelen egy szülésnél, amelynek során a magzat sikeresen megszületett. Az első vérzést a két vádlott együttesen állította le, s amikor a vérzés másodszor is elindult, masszírozni kezdték a szülő nőt, majd kihívták a mentőket. A szakértők szerint rögtön a második vérzés megindulásakor ki kellett volna hívni a mentőt, amit nem tettek meg, így történhetett, hogy a szakmai protokoll által megengedett vérveszteség kétszerese (6-700 milliliter) következett be.
A negyedik esetben, 2006-ban - Geréb Ágnes abban nem érintett - Király Ágnes vezette le a szülést a sértett saját lakásában. A szülés során a nő kivérzéses állapotba került, 800 milliliter vért vesztett. Először Király Ágnes, majd a mentők is infúziót adtak a nőnek. A hivatalos szakmai kollégium állásfoglalását szegte meg a másodrendű vádlott, akinek nem volt szülész-nőgyógyászi végzettsége, és nem is biztosított ilyen végzettségű szakembert - jelentette ki az ügyész.
Geréb Ágnes a tárgyalás elején vádlotti észrevételeket tett. Mint rámutatott: az orvos szakértői vélemények csak a kórházi szülész-nőgyógyász szakma szabályait alkalmazzák, holott a bábai tevékenységre érvényes protokollt kellett volna használniuk, ilyen típusú szabályozás azonban jelenleg nincs érvényben Magyarországon.
Kitért arra, hogy a magyarországi orvos szakértők kritikáját külföldi kollégáik megkérdőjelezték. Meglátása szerint önkényes gondolatmenetet követtek a magyar orvos szakértők, olyan esetekről alkottak szakvéleményt, amelyekről nincsenek konkrét tapasztalataik.
A következő tárgyalás március 17-én lesz, akkor a védők mondják el beszédeiket; ítélethozatal március 24-én várható.
Geréb Ágnes - akiről dokumentumfilm is készül - és társainak pere 2010 júniusa óta tart. Ettől az eljárástól függetlenül, egy újabb eset kapcsán, tavaly október 8-án előzetes letartóztatásba helyezték foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt. Tavaly december végén kiengedték a börtönből, házi őrizetbe helyezték.
(forrás: MTI )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése