LAM 2001;12(1):63-4.

A HÓNAP KÉRDÉSE

„A LAM decemberi számában több írásban foglalkoztunk az otthon szülés problémájával. A bevezető után azt a kérdést tettük fel olvasóinknak, hogy véleményük szerint helyesen cselekedett-e a kamara, amikor felfüggesztette dr. Geréb Ágnes és dr. Büki György tevékenységét. A kérdés jelentőségét és összetettségét jól mutatja, hogy számos levelet kaptunk, amelyekben olvasóink személyes tapasztalataikról, avagy éppenséggel sorsukról írnak. „

34 éve dolgozom szülészként. Elöljáróban szeretnék a jelzett vétséggel kapcsolatban néhány, más szakmabeli számára nem világos tényt megemlíteni: szakorvosjelölt, noha orvosi diplomával rendelkezik, a törvények szerint csak szakorvos jelenléte mellett ténykedhet a szülőszobán. (A bábáknak nincs diplomája ezért nem vezethetnek egyedül szülést, szakorvos nélkül.) Szülész-szakvizsgával rendelkező orvos bármely intézménybe bejárhat externálni, a betegeit beviheti oda. Ma a szülések 20-30 %-a császármetszéssel végződik, s ezek egy kisebb része olyan, hogy várakozás nélkül, azonnal ki kell emelni az újszülöttet. (Tehát még a mentő sem elég gyors.) Előre nem lehet megmondani, hogy ki fog ebbe a 20%-ba bekerülni.

Az otthon szülés joga nem egyéb, mint a veszéllyel nem ismerős laikus joga gyermekének, vagy önmagának joga a halálhoz.

A kórházakat állandóan ellenőrzi az ÁNTSZ, rendszeresen vesznek a sterilitás vizsgálatára baktérium tenyésztéséhez mintákat, megkövetelik a padló fertőtlenítőszeres mosását. Otthonszülésnél ez miért nem követelmény? Ott nem kell félni a gyermekágyi láztól? Miért tétlen az ÁNTSZ? (Vagy cinkos?) Lehet, hogy hamarosan műtéteket is lehet végezni a konyhaasztalon?

A szülőszoba ma már pasztellszínű, zene szól, a hozzátartozók jelen vannak, a kismama sétálgat – úgy mint otthon. Ha baj van, akkor viszont ott a készenlétben lévő császárműtő, a biztonság. Ha a lapok újságírói ezt az eltiltást sérelmesnek veszik, szüljenek ők otthon. A kérdésre a válaszom: igen, helyesen cselekedett a kamara!

dr. Petróczi István

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium

állásfoglalása az otthonszülésről 2007. november (kattintás -pdf)

A Kollégium a magyar szülészet legfelső csúcsszerve, a szakma vezetőiből áll. Figyeljük a Kollégium állásfoglalásának utolsó bekezdését! A vállelakadás kezeléséhez szükséges műfogásokat minden orvostanhallgatónak ismernie kell, hát még egy szakorvosnak. (Akkor is, ha bíróság eltiltotta…)

ÚJSÁGHÍR

(9 évvel később…. -2010)

Szakértők: szabályszegést követett el Geréb Ágnes

Szabályt szegett Geréb Ágnes, amikor nem biztosította az újszülött újraélesztéséhez szükséges eszközöket - mondták szakértők.

Ez hangzott el Molnár Miklós és Balogh Pál orvos szakértő megállapításaként a felfüggesztett szülész-nőgyógyász szakorvos ügyében a Fővárosi Bíróságon zajló per elsőfokú tárgyalásán, pénteken.

Az ügyészség Geréb Ágnest foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével és más bűntényekkel vádolja. A 2003. karácsonyi szülés levezetésében Geréb Ágnes elsőrendű vádlottat K. Ágnes szülésznő (másodrendű), valamint F. Júlia harmad- és N. Mónika negyedrendű vádlott "asszonytársi" minőségben segítette.

Molnár Miklós kifejtette: "valódi szüléslevezetés nem is volt", az ott történtek "teljes felelőtlenségről és gondatlanságról tanúskodnak", nem valósult meg "a legnagyobb gondosság elve" sem. A világra jött ikerpár második tagja a születésekor "katasztrofális állapotban volt", újraélesztése késlekedett, csak 4 perc elteltével hívták ki az újszülöttmentőt, amely további 9 perc múlva érkezett meg.

Mivel Geréb Ágnes az otthonszülés során nem nyújtott megfelelő orvosi segítséget, "közvetlenül veszélyeztette a magzat életét és testi épségét" - fogalmazott Molnár Miklós, megjegyezve: az oxigénhiány miatti agykárosodás és a fél év múlva bekövetkezett halál között ok-okozati összefüggés mutatható ki.

Balogh Pál szakértő becslése szerint a méhen belüli oxigénhiány 20-30, míg a születés utáni 70-80 százalékban járult hozzá az agykárosodáshoz, amely olyan mértékű volt, hogy "a későbbi halálnak mindenképpen be kellett következnie". Arról is beszélt: "aggályos, hogy ebben az esetben nem volt boncolás".

Mindenesetre a szakmai protokoll két újraélesztő szakember készenlétét írja elő a szülésnél, ez azonban nem teljesült. Ennek jelentősége abban áll, hogy a csecsemő a klinikai halál állapotában volt születésekor, a segítség pedig sokat késett. Ha azonnal jött volna, a maradandó testi fogyatékosságot is jó eséllyel ki lehetett volna zárni - tette hozzá.

Balogh Pál rámutatott: Geréb Ágnes a terhes anyánál nem végzett rendszeres ultrahangos és biometriai vizsgálatokat, pedig ezt megkövetelik a szakmai előírások. A folyamatos kontroll az esetleges komplikációk kiszűréséhez szükséges.

Egy további szakértő, Balogh István arról szólt, hogy mind a négy vádlott foglalkozási szabályszegést követett el a születés levezetésekor.

A kórházakban sem mindenhol engedélyezett az ikerszülés, ahol nincsenek meg a szakmai-tárgyi feltételek - rendelkezésre álló műtő, két újraélesztő kolléga, egy altatóorvos -, s fokozottan igaz ez az otthonszülésre.

Az ügy negyedik orvos szakértője, Hornyák Csaba kiemelte: "semmiképpen sem volt helyes lépés", hogy visszéren keresztül, egyszerre adták be injekcióval az anyának az egy ampulla oxytocint, ezt csak az utolsó szülési fájdalom fellépésekor lehetett volna megtenni.

Geréb Ágnes másik ügyével kapcsolatban Dunay György szakértő elmondta: a 2007. szeptember 15-én tartott boncolás megállapította, hogy a magassága és testsúlya alapján életképes magzat gerinccsatornája a szülés során a felső szakaszban összeszűkült, a gerincvelő pedig részlegeses összenyomódott. Kitért arra, hogy az anya veszélyeztetettsége és a magzat méretei okán indokolt lett volna az intézeti szülés, az oxytocint pedig nem kellett volna beadni, mert az a méh összehúzódása miatt ugyancsak oxigénhiányt okozott.

Geréb Ágnes három ügye közül pénteken kettőt tárgyaltak, a harmadik eset szakértői - egyéb elfoglaltságaik miatt - a következő tárgyaláson, október 12-én számolnak be a Fővárosi Bíróságon.

Magyarországon évente 500-600 gyermek jön világra kórházon kívül, s évek óta vita van az otthonszülés jogi szabályozásáról. Civil szervezetek szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn ezen a téren, mert az állam évek óta nem rendezi ezt a kérdést. Az önrendelkezési jog és az egészségügyi törvény alapján a várandós anyának jogában áll szabadon dönteni, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét, ha ezt biztonságos feltételek mellett teheti.

Ezt a választását korlátozni nem lehet, az állam pedig köteles biztosítani az otthonszülés jogi, fizikai és finanszírozási hátterét - vélekednek. Az ombudsman korábban az otthonszülés jogi és etikai feltételrendszerének, valamint szakmai minimumkövetelményeinek kidolgozását kérte a jogalkotóktól és a szakmától.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság akár emberölésnek is minősítheti Geréb Ágnes cselekményét.

Ugyanis a Geréb és társai ellen folyó büntetőper legutóbbi tárgyalásán a három egyesített ügyhalmazt hatáskör hiányában a Fővárosi Bíróságra tette át. A bíróság által a Magyar Hírlaphoz eljutatott közlemény szerint a hétfőn hozott végzés nem jogerős. A végzés szerint az ügy áttételét az indokolja, hogy szakértői vélemények alapján olyan bűncselekmény megvalósulása valószínűsíthető, amely megyei bírósági hatáskörbe tartozik.

A tárgyalás során a bíróság a védelem kérésére meghallgatott egy szakértőt a különböző szülészeti műfogásokról. A védelem kérését az indokolta, hogy a három eset közül az egyikben a szülőcsatornában ragadt az újszülött.

A válla miatt nem tudott világra jönni a csecsemő, s a vádirat szerint Geréb egyebek között úgy próbálta kiszabadítani, hogy a fejét 180 fokkal elforgatta. Ez az orvosszakértő szerint - mivel a vállak rögzítve voltak - a nyak kitörésével járhat. Az újszülött később a kórházban meghalt.

2010-06-25 16:28

Forrás: MTI

2010. október 10. Újsághír: Geréb Ágnest egy újabb sérült babával végződött szülévezetés miatt 30 napra előzetesbe helyezték.. (Bár véletlen volt az egész, az anyuka nem szülni ment a Születés házába, hanem csak épp a környéken sétálgatott, s rájött a szülés…)

Tisztelt Olvasóm, Ön mit gondol az otthonszülésről?

Elöljáróban szeretnék néhány, más szakmabeli számára nem világos tényt megemlíteni. BÁRMILYEN gyógyító tevékenység folytatásának SZEMÉLYI és TÁRGYI feltételei vannak.

Személyi feltétel az érvényes szakorvosi diploma. ennek feltétele az orvosi diploma megszerzése után 5 éves szülészeti-nőgyógyászati osztályon végzett munka eredményeként letett szakorvosi vizsga.

Szakorvosjelölt, noha orvosi diplomával rendelkezik, a törvények szerint csak szakorvos jelenléte mellett ténykedhet a szülőszobán. (A bábáknak nincs szakvizsgája, de még orvosi diplomája se, hogy vezethetnének egyedül szülést, szakorvos nélkül?) Geréb Ágnesnek már évekkel ezelött felfüggesztették a diplomáját, eltiltották a szakma gyakorlásától.....

Mégegy: a szakvizsga is csak 5 évig érvényes, 5 évente tanfolyamokon, vizsgák letételével meg kell újítani, különben a bizonyítvány érvényét veszti. És Geréb? (Hisz tőle elvették......)

Rátérve a tárgyi feltételekre, Magyarországon bármely egészségügyi tevékenységet csak megfelelő ÁNTSZ engedély birtokában lehet végezni. A fekvőbeteg intézetekre, amilyen a Születés háza is, még szigorúbb engedélyezési procedúra vonatkozik.

Egy nőgyógyászati magánrendelő csak vizsgálat és recept írás engedélyezett, ehhez képest kötelező a csempe, a mosható padló, a műbőr székek, vizsgálóasztal, két wc, és még sorolhatnám. Nagyon komoly előírási szabályoknak kell megfelelnie egy rendelőnek, hogy engedélyezzék.

Kórházban még ennél jóval szigorúbb feltételek vannak. A magyar törvények szerint, tehát, aki otthonszülést vezet, ezeket kell biztosítania, tehát például egy 8-10 fős jól begyakorolt csapattal kell a helyszínen lennie, műtőfelszerelést kell vinnie a kórházi feltételeket teljesítő lakásba. Csak az utóbbit is hol lehet teljesíteni?

Ehhez képest egy olyan nő, akit törvényileg eltiltottak a szakmájától, hogy vezethet le szülést mindezek hiányában? Rá miért nem vonatkoznak a szabályok?

Geréb köztudottan „Születés ház”-at tart fenn (bár, ha lakáson vezeti a szülést, akkor ez mi célt szolgál?), ez EGY ENGEDÉLYEKKEL NEM RENDELKEZŐ MAGÁNKÓRHÁZ.

A kórházakra kötelező feltételeknek nem felel meg, mert akkor kért és kapott volna engedélyt. ( Mint például a Telki Kórház.) Az ÁNTSZ ezt karhatalommal miért nem záratta be? Próbáljon valaki csak egy újságárus bódét felállítani engedély nélkül, megnézheti magát!

Nem beszéltem a BIZTOSÍTÁS-ról, Kíváncsi vagyok, melyik biztosító mennyiért kötött biztosítást a a Születés házában folyó tevékenységre. (Biztosítással minden rendelőnek és kórháznak rendelkeznie kell!)

Nem érdekes, hogy a számtalan áldozata (az esetek egy része került csak nyilvánosságra) nem indít ellene kártérítési pert? Vajon miért? Csak nem befogják a száját valamivel?

Miért nézi tétlenül ezt - az ÁNTSZ? Hogyan lehetséges, hogy a tisztiorvosi szolgálat ilyen elnéző? Miért nem zárták be hatóságilag már rég a Születés házát?

Ha Öntől a rendőr elveszi a jogosítványát, volán mellé mer ülni? Mert Gerébet nem zavarja, hogy kuruzslást végez, hisz engedély nélkül gyógyító tevékenységet folytat, nincsenek meg tevékenységének személyi feltételei.

Mi történik, Önnel ha jogosítánya bevonása után autóvezetésen kapja a rendőr? Hogy lehet, hogy Gerébet nem éri bántódás? Nyugodtan praktizál tovább!

Ma a szülések 20-30%-a császármetszéssel végződik, s ezek egy kisebb része olyan, hogy várakozás nélkül, azonnal ki kell emelni az újszülöttet. (Tehát még a mentő sem elég gyors.) Előre nem lehet megmondani, hogy ki fog ebbe a 20-30%-ba bekerülni!

Az otthon szülés joga nem egyéb, mint a veszéllyel nem ismerős laikus joga gyermekének, vagy önmagának joga a halálhoz!

Megfelelő szaktudás, felszerelés hiányában a baba illetve a mama életét fenyegető veszélyek kiküszöbölhetetlenek. Véleményem szerint Geréb Ágnes ezek hiányában emberéleteket kockáztat.

Én is vezettem már szülést mentőautóban, (sőt, egyszer majdnem repülőgépen is), de ez a szabályokat felülíró végszükség volt, s nem előre tervezett játék a mama és a baba életével.

A Csepeli Kórházban dolgoztam évtizedekig, ott nemegyszer találkoztam Geréb Ágnes pácienseivel. ( Akkoriban Érden ügyködött.)

Kollégáimmal együtt mi láttuk el az áldozatait. Csak hogy egy példát mondjak. Bejött személykocsival (!) egy nő, lógott belőle a le nem fogott köldökzsinór. Mivel a jelenleg bába képtelen volt leválasztani a lepényt, mi szüntettük meg az esetleg elvérzést okozó állapotot . De ha már nem tudta, hogyan kell a méhlepényt leválasztani, legalább fogta volna le a le a köldökzsínórt, hogy ne vérezzen a mama!

A legjellemzőbb az volt, hogy egy kezdő által is felismerhető szövődményt későn vett észre, utána beküldte a kórházba, s mi életet mentettünk.

A páciensek szűkszavúak voltak és másnap, saját felelőségükre hazamentek –ez volt a jellemző a betegeire.

Egyik múltkori esetben, amikor meghalt a baba, kiderült, Geréb nem ismeri a vállelakadásnál használt műfogást, amit az egyetemeken a világon mindenütt tanítanak. Ráadásul ezek után képes volt a mentősöket és a szülészeti osztályt hibáztatni!

Nem szívesen lennék a a János Kórház orvosainak a helyében, akiknek a kötelessége a Gerébtől érkező betegeket ellátni, ami nem mellesleg az alulfinanszírozott kórháznak sokkal több pénzébe kerül, mintha elejétől fogva ott foglalkoztak volna a kismamával és megfelelő szakember azonnal megoldja a szövődményt.

A holland példa nagyon rossz! Ott az otthonszülést zsebből kell fizetni, (jól felszerelt szakértőcsapat megfelelő műszerekkel van a helyszínen), s ha kórházba kerül, arra szintén külön biztosítás szolgál, ami jóval drágább, mint a hagyományos kórházi szülés. Nálunk viszont ezt nem saját zsebből és kórházi feltételek biztosítása nélkül csinálja Geréb, hanem az adófizetők pénzéből. (A sérült gyerekek ellátását szintén az államra hárítja.)

Hollandiában –ha már követendő országról van szó- minden további nélkül mindenütt lehet kapni cserepes marihuanát. Ebben is követni kellene őket?

Ön mit gondol?

dr. Petróczi István