Műtéti emlőbiopsziát végeznek a

tűbiopszia helyett is az USA-ban

A legújabb vizsgálat szerint rendellenes mammogram vagy más emlőprobléma esetén sebészeti biopsziát végeznek akkor is, amikor a biztonságosabb, kevésbé invazív és olcsóbb tűbiopszia lenne indokolt.

Egy floridai tanulmány szerint a 2003 és 2008 között elvégzett emlőbiopsziák 30 százaléka műtétes volt, noha az irányelvek szerint ennek az aránynak nem szabadna meghaladnia a 10 százalékot.

A kutatók szerint a számok valószínűleg az USA egészét tekintve is hasonlók, ami azt jelenti, hogy évente 300 000 nőn végeznek fölösleges műtétet, és ez többszáz millió dollárt emészt fel. E nők túlnyomó többségének nincs is rákja: a biopsziák 80 százalékában legfeljebb jóindulatú elváltozást találnak. A rákos nőknek pedig egy műtét helyett kettőt kell elviselniük, ráadásul a második műtét bonyolultabb lehet, mintha tűbiopsziát végeztek volna.

Dr. Stephen Grobmyer, a floridai vizsgálat senior szerzője azt mondta, hogy azért végezték el a kutatást, mert egyre-másra találkoztak olyan, más kórházakból átküldött nőkkel, akiken fölöslegesen végeztek műtéti biopsziát a tűbiopszia helyett.

Nem tudni, miért választják ilyen értelmetlenül nagy számban az orvosok a sebészeti megoldást. Az nyilvánvaló, hogy nem minden orvos követi az irányelveket. Köztük bizonyára vannak olyanok, akik azért végzik egyre-másra ezt a műtétet, mert a tűbiopsziát rendszerint radiológus hajtja végre. A sebésznek tehát radiológushoz kellene utalnia a beteget, és ezzel elveszítené a biopsziáért kapott fizetséget.

A műtéti biopszia során mintegy 2,5 cm-es bemetszést kell ejteni, a sebet öltésekkel kell zárni, és nyugtatásra vagy általános érzéstelenítésre lehet szükség. Emellett a seb helyén gyakran heg marad. Ezzel szemben a tűbiopsziához csak helyi érzéstelenítést kell alkalmazni, a bemetszés apró, nem kell öltéssel zárni, és kisebb a hegképződés és a fertőzés kockázata.

Ha az emlőben észlelt rendellenesség túl kicsi ahhoz, hogy ki lehessen tapintani, és csak valamelyik képalkotó módszer mutatja ki, akkor a biopsziát is képalkotó ellenőrzés mellett kell végezni (mammográfia, ultrahang vagy MRI), és ez rendszerint a radiológus dolga. Kitapintható csomó esetén a sebész is végrehajthatja a biopsziát.

Dr. Grobmyer vizsgálata, amelyet az American Journal of Surgery közölt, a floridai adatbázisban szereplő 172 342 biopszián alapult. Ez volt eddig a legnagyobb, a műtéti biopsziákra vonatkozó vizsgálat az Egyesült Államokban, és az első, amely mind rákos, mind nem rákos személyeket bevont a felmérésbe.

Dr. Grobmayr cikke szerint a kórházak 5–6000 dollárt számítanak fel egy tűbiopsziáért, és kétszer ennyit egy műtétiért. Az orvosok egy műtéti biopsziáért 1500–2500 dollárt kapnak, míg egy tűbiopsziáért csak 750–1500 dollárt.

A cikket kommentáló orvosok szokatlanul éles hangon fogalmazták meg véleményüket a műtéti biopsziát fölöslegesen végző sebészekről. Dr. Elisa R. Port, a New York-i Mount Sinai Egészségügyi Központ munkatársa nagyon gyakran lát ilyen eseteket, és meggyőződése, hogy az ilyen sebészek kárt okoznak a betegnek, és ezért felelősségre kell vonni őket. Dr. Melvin J. Silverstein, egy kaliforniai emlőrák-sebész, felháborítónak tartja, hogy a műtéti biopsziák aránya 30 százalékos. Azt mondta, hogy a fölösleges beavatkozások egy részét olyan sebészek végzik, akik nem akarnak lemondani a biopsziáért járó fizetségről. "Még kimondani is utálom ezt, de mással nem tudom megmagyarázni ezeket a számokat" – jelentette ki. Véleménye szerint az egyik lehetőség ennek kivédésére, hogy a kórházaknak meg kell tiltaniuk a műtéti biopsziát, hacsak nem valóban szükségesek, például abban a ritka esetben, amikor tűvel nem érhető el az elváltozás. Kórházában ezt már meg is tették; ha valaki mégis műtétes biopsziát végez, egy tumor bizottság előtt kell megmagyaráznia, hogy mi indította erre. Elmesélte, hogy amikor előadást tart, és megkérdi, hogy ki végez sebészeti biopsziát, egyetlen kéz sem emelkedik a magasba. "Senki nem vallja be" – mondta. Azt gondolja, hogy a leghasznosabb az lenne, ha üzenete magukhoz a betegekhez jutna el. Ha valaki műtéti biopsziát javasol nekik, meg kell kérdezniük, hogy miért, és fontolóra kell venniük egy második vélemény kérését.

Az kellene, hogy a betegek azt mondják: "Ez a fickó kivett egy jó darabot belőlem, pedig nincs is rákom, a mellem meg deformálódott" – mondta dr. Silverstein. És hozzátette: "Ki döntötte meg Mubarakot? A nép. Ez ugyanaz a dolog."