A kamara és a teve
A teve egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett. A Születésház a Magyar Orvosi Kamara bizottságának tevéje. Szó szerint olyan, mint egy teve, hisz nem adja fel. Felszívva vizet, élelmet, energiát, petíciót fogalmazott azért, hogy a nők szabad döntésének lehetőségét, - amit egyébként egy másik törvény előír! – megadhassák.
A születésházakról
Domjánné Harsányi Katalin, hat gyermek édesanyja, (akiknek édesapja az Agykontrollos Domján László!) és Dr. Geréb Ágnes pszichológus, nőgyógyász doktornő közös kezdeményezése.
Kitty Ernst amerikai független bába segítségével az USA-ban látott minták alapján építették fel Érden az első – és idáig egyetlen – Születésházat, melynek a Napvilág nevet adták. A születésház olyan, mint egy családi ház, hatalmas tágas, fényes szobákkal.
Alagsorában Csöndfürdő. Itt csak néha zajlanak szülések, hiszen ez az intézmény az otthon szülésre való felkészítés, a Dúla (képzett születés kísérő, asszonytárs segítő) képzés helyszíne, itt tartják a gyerekek és szüleik találkozóit is. Magyarországon – ahol nincs mindenkinek olyan otthona, ahol élmény lehet a szülés – jóval többen jönnek ide világra hozni gyermeküket, mint Nyugaton, ahol jobb a lakás helyzet.
Érdekes helyzet, hogy a születésházat a családok saját vagyonukból építették fel, mivel a parlament ugyan megszavazott az USA-ban már 25 éve kiválóan működő, kiváló modell támogatására 35 millió Forintot, de az Orvosi Kamara tanácsára a megszavazott összeget visszavonták.
„A legjobb megoldás, ha a kutya sem néz rám, de a férjem végig velem lehet.”
Amíg nem volt Születésház, Harsányi Katalin így vélekedett. Az orvosok ugyanis nem szokták háborítatlanul kísérni a szülést. Beavatkoznak abba a folyamatba, ami nélkülük is megtörténik.
Elegendő képzett bábákat (dúlákat) és jól megszervezett háttér kórházakat működtetni, ahol az orvosok a valóban beteg emberekkel foglalkozhatnak. Hollandiában a nők egyharmada otthon szül. Magyarországon jelenleg nincs erre törvényes lehetőség.
Ami a Születésházban másképp van
Nincs vegyi beavatkozás, nem indítják meg vegyi anyagok a szülést. Van speciális masszázs, nyugalom és béke, ahol bátran megindul a baba magától. Nincs gátmetszés, ha kell, ha nem, (az intézmény működése alatt mégy egy alkalommal sem volt szükség gátmetszésre!) hanem gátvédelem van. Nincs beöntés, kényszerű borotválás, és hanyatt fekvés. Ehelyett a vajúdó és szülő nő arra fordul, amerre neki jól esik, kényelmes. Sokan a négykézlábas pozíciót választják. A babát nem viszik el a mamától és a papától, hanem egyből mellre teszik. A szoptatás igen lényeges, így a babák szinte folyton a mama mellett vannak, és akár egész nap szophatnak. A dúlák azonnal megtanítják a helyes szoptatási módokat, így nem lesz szükség cuclis üvegre, fejőgépre és más szerkentyűkre, de főleg tápszerre az itt szült mamáknak.
A baba nevét akár a szülés után is kitalálhatják, ha már a kezükben van a jövevény, nem fontos előre bediktálni, mi is legyen a neve a picinek. A köldökzsinórt csak akkor vágják el, ha már nem lüktet.
Az előnyöket tehát sorolhatnánk. Hogy miért nem engedik ezt mégsem? Miért tartja az akadémikus kamara rettenetesnek, hogy a mamák otthonukban szüljenek?
Ha arra gondolunk, hogy egy mama mennyi pénzt hagy az orvosánál egy szülés folyamata alatt, akkor érthető, miért nevezte ezt Dr. Geréb Ágnes kalácsharcnak.
(Vizsgálatok a 9 hónap alatt minimum 14 alkalommal, 5000 Ft/vizit: 70 000 Ft. A szülés a kórházban: orvosnak: 60- 100 000 Ft, a bábának 10 000 – 20 000 Ft a nővéreknek (legalább kettő van) 5000 x2 , az annyi, mint 130 000 Ft. Egy „elvesztett” otthon szülő kismama a kórházi költségvetésnek Kb 150 000 Ft mínusz, míg a kórházi személyzetnek Kb 200 000 Ft veszteség. Ezt az összeget az a kismama fizeti ki, aki egész életében fizette a tb-t!)
Tóth Zsuzsanna
Blogger komment:
A cikket 2001-ben írta a szerzője. Azt gondolom nem szükséges külön komment. Olvassátok.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése