Evergo nem blogol többé

http://evergo.blogol.hu/

Zsolt egyszerűen itt hagyott bennünket......


Péntek este skypeon jött a megdöbbentő hír, csak egy mondat: Zsolt ma délelőtt meghalt.

Az első reakciónk a kételkedés, nem ez nem lehet igaz. Aztán lassan felfogtuk és a fájdalom betöltött mindent. Nemrég beszéltem vele, készült nagyon a szabadságra, fáradt volt. Már fentem a fogam a tőle megszokott humoros, színes útibeszámolóra. Jó kis blogot vezetett, de az utóbbi időben egyre ritkábban írt, pedig milyen sokan vártuk a posztjait.

Nemrégen ezt írta:

„Ma persze süt a nap már korán reggel. Ami jó, csak tegnap ilyenkor mérnem tudott sütni? Tegnap du fél négykor épp egy Asperger és ADHD beteg kellös közepén betöltöttem a 39-et. Èszre sem vettem. Jelentem semmi különbség nincsen. Ami sz.r volt az most is az, ami jó volt, az most sem rosszabb. Csak az idö telik nap nap után, hétre hét, hónapra hónap és mi nem tudjuk mit veszítünk vagy nyerünk - majd csak a végén. Kicsit filozófikus hangulatban köszöntöm kedves törzsolvasóimat. Na akkor kezdjünk neki a következö évnek. A mai elsö beteg meg is jött. Ùgyhogy az írásnak most vége is. Hamarosan folytatom.”

http://evergo.blogol.hu/

Vajon maradt-e ideje a végén, hogy megtudja mit nyert és mit veszített? Pont olyan gyorsan ment el két beteg között a munkahelyén, mint ahogy a születésnapja is elröppent azon a délutánon. Remélem sima volt az útja - hogy szinte észre sem vette!

Nyugodj békében!

Én majd azért visszajárok a blogodra. Azt ígérted hamarosan folytatod.