A Kasszaorvosi Szervezet
javaslatai

A napokban fogadta Szócska Miklós államtitkár a Kasszaorvosi Szervezet vezetőségét egy megbeszélésre, amelynek témája volt az egészségügy s ezen belül az alapellátásban tervezett változások, átalakítások – tájékoztatta a Weborvost a vállalkozó háziorvosokat tömörítő szervezet elnöke. Dr. Borsi Éva elmondta, hogy a találkozás az elmúlt évek tárgyalási gyakorlatához viszonyítva kellemes meglepetés volt őszinte légkörével az ország legkülönbözőbb térségeiből érkező gyakorló orvosok számára."

A Kasszaorvosi Szervezet javaslatai az egészségügy, ezen belül a háziorvosi rendszer megváltoztatására

1. Törvény az orvosok jogállásáról (a közalkalmazottaknak, bíróknak, ügyvédeknek van)

2. Az önkormányzati törvényben rögzíteni az egészségügyi alapellátás fenntartói kötelezettségének konkrét tartalmát.

3. A MOK-tól független, önkéntes tagságon alapuló érdekvédelmi szervezetek tölthessék be a demokratikus jogállamokban elfogadott szerepüket a szakszervezetek analógiájára.

4. Korrekt, az eü. mindhárom ellátási szolgáltatástípusra speciálisan megfogalmazott általános szerződési feltételek kidolgozása az érdekvédelmi szervezetek bevonásával.

5. A társadalombiztosítás terhére térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatási alapcsomag pontos meghatározása szükséglet alapon, akár számszerűsített formában is.

6. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti átalakítása az 1997. évi CLIV. tv. szerinti két szintűre: járóbeteg, -és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és megfelelő finanszírozási rend bevezetése.

7. Az új szervezeti rendben a szakorvosok számára is biztosítani az önálló orvosi tevékenységhez való jogot, ahogyan az az eredeti 2000. évi II. számú, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényben még szerepelt.

8. A Szakmai felelősségbiztosítás rendszerének megújítása

9. Népegészségügyi szűrővizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében: elengedhetetlen a munkaáltatók és a munkavállalók érdekeltségének megteremtése (pl. igazolt távollét elismerése a munkáltató által)

10. Az alapellátáson belüli sürgős teendők:

· Az önkormányzati szerződések egységes, kötelező tartalmának meghatározása

· PRAXIS:

-Állami praxisalap létrehozása az üres praxisok mobilizálására

-Független országos szintű bizottság létrehozása a praxisváltás ügyeinek rendezésére (adatkezelés, átadás, őrzés kérdése)

· ÜGYELET:

-A 24 órás alapellátási sürgősségi ügyelet kiterjesztése az egész országra

-Az E. Alap terhére igénybe vehető alapellátási sürgősségi kórképek taxatív felsorolása, vagy egy miniszteri rendeletben egy negatív lista összeállítása, hogy mire nem vehető igénybe az alapellátási sürgősségi ügyelet.

· FINANSZÍROZÁS:

-A beutalási rendszer szigorítása, a szakellátás és a szakambulanciák indokolatlan, öngerjesztő visszarendelési gyakorlatának, a szakellátásban finanszírozott ellátások háziorvosra hárításának (pl. műtét előtti vizsgálatok) megszüntetése, ezzel a párhuzamos ellátások és a dupla finanszírozás elkerülése.

-Az E. Alapból és a Központi Költségvetésből finanszírozott tevékenységek, azaz a biztosítói és állami feladatok szétválasztása és az Eü. törvény előírásai szerinti finanszírozása.

-Az indikátorrendszer korrekt átalakítása során a minőségi mutatók meghatározása kizárólag a TBJ (Tételes Betegforgalmi Jelentés) adatai (B300) alapján, és csak az E-alapból és a központi költségvetésből finanszírozott tevékenységek figyelembe vételével, azaz a finanszírozási szerződés szerinti ellátások ellenőrzéseként történjen.

-Az eszköztámogatás visszaállítása az utóbbi években a praxisokat terhelő új állandó költségek fedezetére (állandó internet hozzáférés biztosítása, vonalkód alkalmazása, stb)

-Semmilyen kis mértékű járulék (Semmelweis terv G/7. pont) bevezetésével nem indokolt sújtani a jelenlegi finanszírozási szint mellett a praxisokat. A versenyszféra körébe sorolt alapellátási vállalkozások iparűzési adó fizetési kötelezettsége így is jelentős forrást von el a betegellátástól. A nyugdíj előtt álló háziorvosok 1992 után önként mondtak le a közalkalmazotti státuszt jelentő kedvezményekről, előtte esetleg évtizedekig végezték munkájukat az állam szolgálatában, folyamatos munkarendben (különösen a kis településeken), állandó készenlétet vállalva, pihenőnap, szabadnap nélkül. A nyugdíj kiegészítés terhének átvállalása az állam részéről ennek az elismerésére szolgálna.

2011.02.02.