Reálértéken csökken az alapellátás finanszírozása 2011-ben
Szombaton közzétették a 2011-es költségvetés tervezetét a Parlament honlapján. Ebből most csak az egészségügyre – azon belül is elsősorban az alapellátásra - vonatkozó részleteket emeltem ki.
A kormányzat 2011-re az egészségügyről a következőket írja a törvényjavaslat indoklásában:
„Egészségügy
A múlt terheinek egy részétől már 2010 végén megszabadítjuk az egészségügyi ágazatot. A 2011. évi költségvetési lehetőségek felhasználásával meg kell teremteni az alapját a valódi átalakítás feltételeinek a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyszertámogatás területén.
Az egészségügy funkción belül megtalálhatók az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások, illetve a nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek finanszírozása. Az egészségügy területén az előző évhez viszonyítva jelentős kiadásnövekedés figyelhető meg a kórházi tevékenységek és szolgáltatások funkciócsoportnál, mely összefügg az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, a kórházak gazdasági helyzetének javításával.
Egészségbiztosítási Alap
Az Alap bevételei döntően két forrásból származnak. A járulékbevételek és hozzájárulások képezik az egyik csoportot, a központi költségvetési hozzájárulások adják a másikat. Az elsőnek említett bevételi csoport meghatározó súlyú előirányzatait a munkáltatói és biztosítotti járulékok képezik. Szintén ebbe a bevételi csoportba tartozik a munkáltatók által fizetett táppénz-hozzájárulás, ennek előirányzata számol a táppénzkiadások 2011. évi alakulásával.
Az összes bevétel közel felét – kompenzálandó a korábbi években megvalósult járulékcsökkentés miatti bevételkiesést – a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz előirányzat biztosítja. Ez a térítés a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek után történik.
Az Alap kiadásainak legnagyobb előirányzat-csoportját a természetbeni ellátások adják. Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható összeg meghaladja a 2010. évi előirányzatot. A gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a gyógyszertámogatási kiadáson túl a speciális beszerzésű készítményekre fordítható kiadásokat.
A másik meghatározó nagyságú kiadáscsoportot a pénzbeli ellátások képezik. Az idetartozó előirányzatot jelentő táppénzkiadások esetében a 2010. évi várható értékből kiindulva a kiadásalakító tényezők (táppénzesek aránya, táppénzes napok száma, egy táppénzes napra jutó kiadás) következő évre feltételezett hatását vettük figyelembe. A terhességi gyermekágyi segély előirányzatának kialakításakor a segélyben részesülők átlagos létszámának, a segélyezési napok számának és az egy segélyezési napra jutó kiadásnak a 2011-re vélelmezett hatásával számoltunk.”
A javaslat áttanulmányozása, illetve a 2010. évi adatokkal való összehasonlítása után megállapítható, hogy a 2010. májusi kormányprogrammal ellentétben nem szerepel az alapellátás a prioritásként kezelt területek között, csupán a háziorvosok számára különösebb jelentőséggel nem bíró, ún. egészség-ipar fejlesztése az, ami a kiemelt célok közt felsorolásra került.
Összességében látható a törvényjavaslatban és mellékleteiben szereplő adatokból, hogy a 3 %-ra tervezett GDP-bővülés mellett a természetbeni egészségügyi ellátásokra fordított források részaránya csökken (a 2009. és 2010. évi átlag 2,92 %-ról 2011-re 2,85 %-ra. Itt jegyezném meg, hogy az OECD államok átlaga 8,8 %, Csehországé pl. 11 %.)
Az egészségügyi természetbeni ellátások közül a kórházak finanszírozásánál figyelhető meg növekedés, - ami a teljes kassza minimális bővülését is eredményezi - 9 %-al 2010. évhez képest. Az ebből a növekedésből eredő többletforrás gyakorlatilag a lejárt szállítói tartozások kiegyenlítésére lesz elegendő, azaz a 2011-re prognosztizált 3,5 %-os infláció mellett a kórházak esetében is a reálfinanszírozás csökkenése– jó esetben szinten maradása - jelezhető előre, ami viszont a kórházi adósságspirál újbóli beindulását, a várólisták fennmaradását is eredményezheti.
Rosszabb a helyzet az alapellátást illetően. Ezen a területen mindösszesen 3,4 % forrásbővüléssel – azaz praxisonként átlagosan mintegy havi 40 ezer forinttal - számol a kormány, ami a 3,5 % infláció mellett minimálisan, de csökkenő reálértékű finanszírozás. Azaz várhatóan béremelésre, személyes jövedelembővítésre nem ad lehetőséget a vállalkozó háziorvosok számára. Ez pedig a jelenlegi kedvezőtlen folyamatokat – pályaelhagyás, utánpótlás hiánya, elöregedés, egyes területek fokozódó „egészségügyi elsivatagodása”, stb. – fogja felerősíteni.
Ennél is tragikusabb a kép a szakrendelések tekintetében, ahol nominálisan is 5,6 %-os csökkenés a terv, azaz reálértéken közel 10 %, ami itt is a várólisták növekedését eredményezheti. Közegészségügyi feladatokra viszont 7 %-os nominál- (kb. 3-4 %-os reál-) növekedés várható. Az előterjesztésből ennek indokoltságát nem sikerült kiolvasni.
Az ugyancsak a E-alap részét képező gyógyszerár-támogatások esetében inflációkövetéssel számol a kormány. Itt kell megjegyezni, hogy véleményem szerint sem ezen tételek, sem a GYED, GYES, utazási költségtérítés,stb. indokolatlanul terhelik az E-alap költségvetését, mivel nem közvetlen egészségügyi ellátást fedeznek, sokkal inkább szociális, demográfiai célú, illetve jóléti jellegű kiadások.
Vannak olyan a költségvetésben, de nem az E-alapnál szereplő hazai és uniós fejlesztési források, amelyek a háziorvosok számára is elérhetőek lehetnek, de ezek igénybevétele az évek óta tartó alulfinaszírozottság miatt hiányzó saját erő, illetve a fejlesztések megvalósulását követő működtetéséhez hiányzó források elégtelensége miatt nem lesz lehetséges vagy célszerű.
Emlékeztetőül: Részletek a Kormányprogramból, 2010. május
„Komoly gond, hogy a háziorvosi rendszer orvosainak egyharmada megközelítette vagy túllépte a nyugdíjkorhatárt…
…Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a család-orvosi praxisok finanszírozását és megőrzi annak reálértékét. Támogatnunk kell a fiatal orvosok praxishoz jutását…
…Fontos, hogy az egészségügy finanszírozása a jelenleginél egyszerűbb, kiszámítható, évekre előre tervezhető legyen. Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk.”
2010. október 31.
Széphalmi Miklós
Közgazdász, a FAKOOSZ főkönyvelője
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése