Az otthonszülés nem csak nálunk darázsfészek

2010. október 16.

Az otthonszülés számos országban választható már, viták azonban szinte mindenhol vannak és sok helyen a szükséges feltételek is hiányoznak. A franciáknál például börtönbe kerülhet az orvos és a bába, ha a szülés a baba halálával végződik.

Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN évente mintegy 25 ezer anya dönt úgy, hogy otthon, megszokott környezetében hozza világra gyermekét. Az otthonszülések aránya egy százaléknál is kevesebb, a Time magazin úgy pontosít, hogy 200 kismama közül csak egy dönt így. Az otthonszülés mellett többek között azért döntenek az amerikai kismamák, mert a kórházakban a vajúdások 32 százaléka valamilyen művi beavatkozással végződik.

Az 50 amerikai tagállam egyike sem tiltja az otthonszülést, de 23 közülük kizárja, hogy azt nővéri képesítéssel nem rendelkező bába vezesse le. Ezekkel a képesítés nélküli szülésznőkkel szemben azonban egyre nagyobb toleranciát tanúsítanak a hatóságok – működésüket 8 államban az elmúlt évtized alatt engedélyezték –, azért is, hogy komplikáció esetén bátran kérjenek orvosi segítséget.

Az otthonszülés – amiért a bábák rendszerint ezer és ötezer dollár közötti összeget kérnek el – Amerikában is állandó vita tárgya. Az Amerikai Orvosszövetség (AMA) és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kongresszusa (ACOG) biztonsági megfontolásokból ellenzi az otthonszülést. Egyik kulcsérvük az, hogy a 50-es években a szüléseknek a kórházakba való költöztetésével egy csapásra a tizedére csökkentették az anyák gyermekágyi halandóságának rátáját.

Az American Journal of Obstetrics and Gynecology, az Egyesült Államok szülészeinek és nőgyógyászainak vezető szaklapja júliusban megállapította, hogy az otthonszülések esetében kevesebb a művi beavatkozás, a koraszülés és az alacsony születési súly. Az elemzés szerint az otthonszülés esetében a csecsemőhalandóság két-háromszorosa annak, mint ami a kórházi szüléseknél előfordul. A halálozási ráta pedig az otthon szülő nők esetében 2-3 ezrelék, szemben a kórházban vajúdó anyák 1 ezrelékével.

FRANCIAORSZÁGBAN nagyon ritka az otthonszülés, de az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható: míg az ezredfordulón a franciaországi szülések fél százalékát érintette, jelenleg az évi 820 ezer újszülött egy százaléka jön világra otthon. A francia törvények nem tiltják az otthonszülést, de nem is szabályozzák pontosan, ezért a szülésznők saját chartájukban fogalmazták meg, hogy milyen esetben és feltételekkel vállalható, illetve kizárt (ikerterhesség, korábbi császármetszés, az anya cukorbetegsége, magas vérnyomása, stb.) az otthonszülés levezetése.

A francia orvosok nagy többsége biztonsági okokra hivatkozva nem támogatja az otthonszülést, miközben a kórházi szülések jelentős részénél sincs jelen orvos. A kismamákat a kórházakban szülésznők fogadják, vizsgálják meg, végzik el a gátmetszést. Az ügyeletes szülész-nőgyógyász csak valamilyen komplikáció esetén, a szülésznő kérésére, illetve császármetszés vagy ikerszülés esetén vezeti le a szülést.

Franciaországban ugyanakkor még születésházak sem nyílhattak, mert az azokat engedélyező kormányrendelet évek óta kihirdetésre vár. A felmérések szerint a francia nők negyede szívesen szülne nem kórházi körülmények között, de az egyre növekedő érdeklődés ellenére alig hatvan francia szülésznő vállal otthonszülést. Ennek alapvető oka az, hogy az otthonszülés minden egészségügyi felelősségét nekik kell vállalniuk, s a foglalkozásuk gyakorlásához kötelező felelősségbiztosítást otthonszülésre nem kötnek velük a francia biztosítótársaságok.

Ha az otthonszülés az anya vagy a gyermek halálával végződik, az abban közreműködő szülésznő vagy orvos szabadságvesztéssel büntethető. Az otthon szülő anyáknak egyébként azt tanácsolják, hogy mindenképp jelentkezzenek be a legközelebbi szülészetre, ahova probléma esetén beszállíthatják őket. Komplikáció esetén a szülésznő kötelessége a kórházba szállítást megszervezni, ez az esetek tíz százalékában történik meg.

Mind BELGIUMBAN, mind HOLLANDIÁBAN létezik az otthonszülés intézménye, és nem is kell hozzá feltétlenül szülészorvos jelenléte: elég, ha szakképzett szülésznő vezeti le a szülést, s a gyakorlatban többnyire két tapasztalt szülésznő van jelen.

Mindkét országban szabnak bizonyos egészségügyi feltételeket ahhoz, hogy mellőzhető legyen a kórház: a terhes nő legyen egészséges, ne jelentkezzen nála magas vérnyomás, és a terhesség lefolyása legyen normális, a baba a 37. és a 42. hét között érkezzen. Azoknak a nőknek, akik előzőleg császármetszéssel szültek vagy akik ikreket várnak, erősen tanácsolják a kórházi szülést.

Interneten is kiválasztható az otthoni szülést levezető, kellő szakismerettel rendelkező szülésznő, aki a szülés után 12 napon keresztül mindennap legalább egy órát köteles a kismamával tölteni, segíteni neki. Hollandiában a szülésznő mellett olyan gondozónő – úgynevezett „kraamzorg” – költségeit is megtéríti a társadalombiztosítás, aki az első napokban segít a kismamának tisztába tenni az újszülöttet, ételt készít, kimossa a fehérneműt.

Egykor Szicília járt élen az otthonszülésben, ma OLASZORSZÁGBAN itt választja a legkevesebb nő (0,04 százalék) a kórház helyetti alternatívát. Az északi Reggio Emilia régióban bizonyul a legmagasabbnak (0,85 százalék) az otthonszülések aránya – szólnak az Istat olasz statisztikai hivatal adatai.

Az olasz nők szabadon választhatnak, kórházban vagy otthon kívánnak-e szülni. Választásukat azonban gyakorlati és anyagi korlátok befolyásolják. A kórházi szülész-nőgyógyászok szövetségének (Aogoi) hivatalos álláspontja az, hogy az anyákat le kell beszélni az otthonszülésről. Ha az anya mégis ezt választja, egész Itáliában egyedül a torinói Sant’Anna kórházban kap házhoz menő szülészi segítséget, máshol magánegyesületekhez kell fordulnia.

Az évi ezerötszázat sem éri el az otthonszülések száma – állítják az 1981-ben alapított Nascere a casa (Otthon születni) nevű, országos kulturális egyesületként működő szülésznői szervezet statisztikái. Az anya és a gyermek megfelelő egészségi állapotán túl a szülésznők feltételként szabják, hogy a legközelebbi kórház maximum 40 percnyi útra legyen. Az egyesület adatai azt mutatják, az otthoni szülést az első gyermekét váró, egyetemet végzett, középosztálybeli nők választják. A két szülésznővel lefolytatott otthonszülés ára kétezer euró körül mozog. A komplikációk nélküli kórházi szülés az olasz egészségügynek újszülöttenként 1.490 eurójába kerül. Az olasz egészségügyi költségtérítést tartományi törvények szabályozzák. Jelenleg Piemonte, Emilia Romagna, Marche, Toscana, Lazio és Abruzzo régió, valamint Trento és Trieszt megye téríti meg az otthonszülést.

Ezer olasz nőből húsz otthon szeretne szülni, végül ezerből egy gyermek jön világra saját otthonában. Ezzel Olaszország otthonszülésben az utolsó helyen áll Európában, miközben rekordot dönt a császármetszések legmagasabb (38,43 százalék) arányával – írta Otthon szülni című könyvében Elisabetta Malvagna, az Ansa olasz hírügynökség újságírója.

AUSZTRIÁBAN is ismert az otthonszülés intézménye: évente átlagosan 80 ezer csecsemő születik az országban, két százalékuk otthon. A várandós nők Ausztriában dönthetnek, hogy kórházban, szülőotthonban vagy otthon hozzák-e világra gyermeküket. Az otthonszülésről szóló döntést a kezelőorvossal folytatott megbeszélésnek kell megelőznie. A döntés során figyelembe kell venni a kismama lakhatási körülményeit, családi viszonyait is. Otthonszülés esetén szülésznő vezeti le a szülést, igénybe vétele kötelező. Orvost csak akkor vonnak be, ha problémák lépnek fel.

A szülésznői foglalkozás gyakorlását kötelező kamarai tagsághoz kötik. A kamarába való felvétel előfeltétele többek között a megfelelő szakképzettségről, a büntetlen előéletről és az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás. Az osztrák szülésznők díjazása az egészségpénztárakon keresztül történik, egységes tarifák szerint. A pénztárakkal szerződésben álló szakember díjazását teljes egészében a betegkassza fizeti, „magán” szülésznő választása esetén a költségek nyolcvan százalékát utólag visszatéríti a pénztár.

Cikkünk második részében holnap arról olvashatnak, mi a helyzet közvetlen szomszédainknál, Európa keleti felében.

Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN évente mintegy 25 ezer anya dönt úgy, hogy otthon, megszokott környezetében hozza világra gyermekét. Az otthonszülések aránya egy százaléknál is kevesebb, a Time magazin úgy pontosít, hogy 200 kismama közül csak egy dönt így. Az otthonszülés mellett többek között azért döntenek az amerikai kismamák, mert a kórházakban a vajúdások 32 százaléka valamilyen művi beavatkozással végződik.

Az 50 amerikai tagállam egyike sem tiltja az otthonszülést, de 23 közülük kizárja, hogy azt nővéri képesítéssel nem rendelkező bába vezesse le. Ezekkel a képesítés nélküli szülésznőkkel szemben azonban egyre nagyobb toleranciát tanúsítanak a hatóságok – működésüket 8 államban az elmúlt évtized alatt engedélyezték –, azért is, hogy komplikáció esetén bátran kérjenek orvosi segítséget.

Az otthonszülés – amiért a bábák rendszerint ezer és ötezer dollár közötti összeget kérnek el – Amerikában is állandó vita tárgya. Az Amerikai Orvosszövetség (AMA) és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kongresszusa (ACOG) biztonsági megfontolásokból ellenzi az otthonszülést. Egyik kulcsérvük az, hogy a 50-es években a szüléseknek a kórházakba való költöztetésével egy csapásra a tizedére csökkentették az anyák gyermekágyi halandóságának rátáját.

Az American Journal of Obstetrics and Gynecology, az Egyesült Államok szülészeinek és nőgyógyászainak vezető szaklapja júliusban megállapította, hogy az otthonszülések esetében kevesebb a művi beavatkozás, a koraszülés és a kis születési súly. Az elemzés szerint az otthonszülés esetében a csecsemőhalandóság két-háromszorosa annak, mint ami a kórházi szüléseknél előfordul. A halálozási ráta pedig az otthon szülő nők esetében 2-3 ezrelék, szemben a kórházban vajúdó anyák 1 ezrelékével.

FRANCIAORSZÁGBAN nagyon ritka az otthonszülés, de az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható: míg az ezredfordulón a franciaországi szülések fél százalékát érintette, jelenleg az évi 820 ezer újszülött egy százaléka jön világra otthon. A francia törvények nem tiltják az otthonszülést, de nem is szabályozzák pontosan, ezért a szülésznők saját chartájukban fogalmazták meg, hogy milyen esetben és feltételekkel vállalható, illetve kizárt (ikerterhesség, korábbi császármetszés, az anya cukorbetegsége, magas vérnyomása, stb.) az otthonszülés levezetése.

A francia orvosok nagy többsége biztonsági okokra hivatkozva nem támogatja az otthonszülést, miközben a kórházi szülések jelentős részénél sincs jelen orvos. A kismamákat a kórházakban szülésznők fogadják, vizsgálják meg, végzik el a gátmetszést. Az ügyeletes szülész-nőgyógyász csak valamilyen komplikáció esetén, a szülésznő kérésére, illetve császármetszés vagy ikerszülés esetén vezeti le a szülést.

Franciaországban ugyanakkor még születésházak sem nyílhattak, mert az azokat engedélyező kormányrendelet évek óta kihirdetésre vár. A felmérések szerint a francia nők negyede szívesen szülne nem kórházi körülmények között, de az egyre növekedő érdeklődés ellenére alig hatvan francia szülésznő vállal otthonszülést. Ennek alapvető oka az, hogy az otthonszülés minden egészségügyi felelősségét nekik kell vállalniuk, s a foglalkozásuk gyakorlásához kötelező felelősségbiztosítást otthonszülésre nem kötnek velük a francia biztosítótársaságok.

Ha az otthonszülés az anya vagy a gyermek halálával végződik, az abban közreműködő szülésznő vagy orvos szabadságvesztéssel büntethető. Az otthon szülő anyáknak egyébként azt tanácsolják, hogy mindenképp jelentkezzenek be a legközelebbi szülészetre, ahova probléma esetén beszállíthatják őket. Komplikáció esetén a szülésznő kötelessége a kórházba szállítást megszervezni, ez az esetek tíz százalékában történik meg.

Mind BELGIUMBAN, mind HOLLANDIÁBAN létezik az otthonszülés intézménye, és nem is kell hozzá feltétlenül szülészorvos jelenléte: elég, ha szakképzett szülésznő vezeti le a szülést, s a gyakorlatban többnyire két tapasztalt szülésznő van jelen.

Mindkét országban szabnak bizonyos egészségügyi feltételeket ahhoz, hogy mellőzhető legyen a kórház: a terhes nő legyen egészséges, ne jelentkezzen nála magas vérnyomás, és a terhesség lefolyása legyen normális, a baba a 37. és a 42. hét között érkezzen. Azoknak a nőknek, akik előzőleg császármetszéssel szültek vagy akik ikreket várnak, erősen tanácsolják a kórházi szülést.

Interneten is kiválasztható az otthoni szülést levezető, kellő szakismerettel rendelkező szülésznő, aki a szülés után 12 napon keresztül mindennap legalább egy órát köteles a kismamával tölteni, segíteni neki. Hollandiában a szülésznő mellett olyan gondozónő – úgynevezett „kraamzorg” – költségeit is megtéríti a társadalombiztosítás, aki az első napokban segít a kismamának tisztába tenni az újszülöttet, ételt készít, kimossa a fehérneműt.

Egykor Szicília járt élen az otthonszülésben, ma OLASZORSZÁGBAN itt választja a legkevesebb nő (0,04 százalék) a kórház helyetti alternatívát. Az északi Reggio Emilia régióban bizonyul a legmagasabbnak (0,85 százalék) az otthonszülések aránya – szólnak az Istat olasz statisztikai hivatal adatai.

Az olasz nők szabadon választhatnak, kórházban vagy otthon kívánnak-e szülni. Választásukat azonban gyakorlati és anyagi korlátok befolyásolják. A kórházi szülész-nőgyógyászok szövetségének (Aogoi) hivatalos álláspontja az, hogy az anyákat le kell beszélni az otthonszülésről. Ha az anya mégis ezt választja, egész Itáliában egyedül a torinói Sant’Anna kórházban kap házhoz menő szülészi segítséget, máshol magánegyesületekhez kell fordulnia.

Az évi ezerötszázat sem éri el az otthonszülések száma – állítják az 1981-ben alapított Nascere a casa (Otthon születni) nevű, országos kulturális egyesületként működő szülésznői szervezet statisztikái. Az anya és a gyermek megfelelő egészségi állapotán túl a szülésznők feltételként szabják, hogy a legközelebbi kórház maximum 40 percnyi útra legyen. Az egyesület adatai azt mutatják, az otthoni szülést az első gyermekét váró, egyetemet végzett, középosztálybeli nők választják. A két szülésznővel lefolytatott otthonszülés ára kétezer euró körül mozog. A komplikációk nélküli kórházi szülés az olasz egészségügynek újszülöttenként 1.490 eurójába kerül. Az olasz egészségügyi költségtérítést tartományi törvények szabályozzák. Jelenleg Piemonte, Emilia Romagna, Marche, Toscana, Lazio és Abruzzo régió, valamint Trento és Trieszt megye téríti meg az otthonszülést.

Ezer olasz nőből húsz otthon szeretne szülni, végül ezerből egy gyermek jön világra saját otthonában. Ezzel Olaszország otthonszülésben az utolsó helyen áll Európában, miközben rekordot dönt a császármetszések legmagasabb (38,43 százalék) arányával – írta Otthon szülni című könyvében Elisabetta Malvagna, az Ansa olasz hírügynökség újságírója.

AUSZTRIÁBAN is ismert az otthonszülés intézménye: évente átlagosan 80 ezer csecsemő születik az országban, két százalékuk otthon. A várandós nők Ausztriában dönthetnek, hogy kórházban, szülőotthonban vagy otthon hozzák-e világra gyermeküket. Az otthonszülésről szóló döntést a kezelőorvossal folytatott megbeszélésnek kell megelőznie. A döntés során figyelembe kell venni a kismama lakhatási körülményeit, családi viszonyait is. Otthonszülés esetén szülésznő vezeti le a szülést, igénybe vétele kötelező. Orvost csak akkor vonnak be, ha problémák lépnek fel.

A szülésznői foglalkozás gyakorlását kötelező kamarai tagsághoz kötik. A kamarába való felvétel előfeltétele többek között a megfelelő szakképzettségről, a büntetlen előéletről és az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás. Az osztrák szülésznők díjazása az egészségpénztárakon keresztül történik, egységes tarifák szerint. A pénztárakkal szerződésben álló szakember díjazását teljes egészében a betegkassza fizeti, „magán” szülésznő választása esetén a költségek nyolcvan százalékát utólag visszatéríti a pénztár.

CSEHORSZÁGBAN szabadabb, kötetlenebb, SZLOVÁKIÁBAN pedig szigorúbb az otthonszülés szabályozása – állítja Katerina Klícová, a csehországi Szülész-bábák Uniója (UNIPA) szakmai szervezet igazgatója.

„Több tucatnyi magánbába dolgozik Csehországban hivatalos, egészségügyi minisztériumi engedéllyel” – mondta az MTI tudósítójának Klícová csütörtökön. Bár hivatalos statisztika az otthonszülésekről nem készül, Csehországban évente több tucatnyi nő szül tervezetten otthon. Az igazgatónő leszögezte: rendkívül fontos, hogy csecsemőhalandóság terén Csehországban az előre megtervezett otthonszülések és a kórházi szülések között nincs eltérés. „Problémák általában akkor vannak, ha előre be nem tervezett, spontán, illetve más ok miatt szülnek az asszonyok a kórházakon kívül” – tette hozzá Klícová.

A szakember szerint a csehországi szülésznők fő feladata felkészíteni a várandós asszonyokat a szülésre, majd azt követően az első hetekben, hónapokban segíteni a gyermekgondozásban. A cseh szabályozás szerint a hivatalosan bejegyzett bábák a kórházi szüléseket is levezethetik, ha az anya ezt kéri, s a kórház belegyezik.

Klícová azt mondta, hogy a szlovákiai szabályozás hivatalosan nem ismeri el a bábákat, ezért semmiféle kimutatások sincsenek erről a tevékenységről.

Az UNIPA szeretné elérni, hogy a nyugat-európai minták alapján Csehországban is lehetővé váljon a „szülészeti házak” létrehozása, ahol a nők házias környezetben, nyugodt körülmények között és orvosi, szülészi-bábai asszisztencia mellett hozhatnák világra gyermekeiket – fejtette ki Katerina Klícová.

ROMÁNIÁBAN nincs jogi szabályozás az otthonszülésre, és az csak akkor elfogadott, amikor a szülés túl hírtelen indul be, így az anyának már nincs lehetősége eljutni kórházba. Nagyon ritka az otthonszülés annak ellenére, hogy számos kórház szülészeti osztályán a körülmények nem teljesen megfelelőek. A szakértők tudomása szerint nagyon ritkán fordul elő, hogy az anya otthonában hozza világra kisbabáját, ez általában csak akkor történik meg, amikor a mentő nem ér idejében a helyszínre, és közben a szülés folyamata beindul. Főleg az eldugott falvakban vannak ilyen esetek, de ezek sem tervezettek.

Szakértők nem is javallják az otthonszülést, mivel veszélyekkel jár. A jogi szabályozás mellett a szakmai háttér is hiányzik Romániában, hiszen nincsenek olyan szakemberek, akik vállalják az otthonszülés levezetését. Ezért a korlátozott kényelem ellenére a romániai állapotos anyák elsöprő többsége beutaltatja magát a kórházba szülés idejére.

OROSZORSZÁGBAN terjedőben van az otthonszülés divatja, főleg a városokban, de a lehetőségről nem rendelkezik jogszabály, így nem állnak rendelkezésre statisztikák, és a kismamák sem ellenőrizhetik, kire bízzák magukat. Ennek ellenére egyre többen választják az otthonszülés lehetőségét. Ennek legfőbb okai, hogy az orosz szülőotthonok többsége elég rossz állapotban van, ritka a lehetőség az apa jelenlétére, és csak lassan terjed a családok felkészítése a szülésre és a jövevény fogadására. A bábák – akiket egymásnak ajánlanak az emberek – azonban mindezt vállalják, és végigkísérik a családot a terhesség utolsó hónapjaiban.

A szülőotthonokban Oroszországban nagyobb a fertőzések veszélye, mint kinek-kinek a saját lakásában. Emellett az orosz társadalomtudósok szerint nem kizárt, hogy a szokványos kórházi gyakorlatban gyökerezik számos későbbi családi probléma: az érzéstelenítések, császármetszések, különféle orvosi eszközök alkalmazásában, abban, hogy a kicsit megszületése után gyakorlatilag elválasztják az anyától, és hogy például az apa nem lehet jelen folyamatosan. Ezzel szemben az otthoni szülésnél a kismama kényelemben van, akár ehet-ihat is szülés közben, ha erre vágyik, és a baba az első pillanattól kezdve anyja mellett van.

UKRAJNÁBAN törvény bünteti az otthonszülést, mégis sok nő választja gyermeke világra hozatalának ezt a módját, főként a nagyvárosokban. A „törvénytelen” jelleg miatt Ukrajnában nem vezetnek statisztikát az otthonszülések számáról, de a sajtóból tudható, hogy – a nem mindig megfelelő állami egészségügyi ellátás miatt – főként a tehetősebb és képzettebb, nem először szülő asszonyok döntenek a saját házban való szülés mellett. Az otthonszülést választó nők bábát fogadnak fel, mert az orvosok működési szabályzata – büntetőjogi felelősség mellett – tiltja ezt a fajta tevékenységet. Az újszülött esetleges haláláért, sérüléséért vagy saját egészségéért a kismama viseli a teljes felelősséget.

A főként a média által megjelenített igények ellenére Ukrajnában nincs napirenden a szakemberek által erősen ellenzett otthonszülés törvényesítése. Ugyanakkor Kárpátalján már közel két évtizedes gyakorlat, hogy aki teheti, valamelyik közeli magyarországi város kórházát választja a szüléshez.

IZRAELBEN évente mintegy 150 ezer gyermek születik, csaknem egy százalékuk otthoni körülmények között. A törvények szerint az otthonszülőknek csak akkor jár a szülési segély (első gyermeknél 1700, másodiknál 700, továbbiaknál 400 sékel, vagyis csaknem 90 ezer, 35 ezer, illetve 21 ezer forint gyermekenként), ha a szülő nő 24 órán belül bejegyeztette és megvizsgáltatta a kisbabát egy kórházban.

Az izraeli társadalombiztosítás gyermekenként átlagban 8000 sékelt, vagyis csaknem 420 ezer forintot fizet a kórházaknak egy-egy szülésért, ami az intézmények egyik fontos bevételi forrása. A helyi társadalombiztosítás az otthonszülést nem támogatja, a dúlák – a szülés körüli „asszonysegítők” – közel 4000 sékeles, vagyis több mint 200 ezer forintos járandóságát és a szükséges eszközöket magánerőből kell fedezni.

Az izraeli egészségügyi minisztérium szabályozása szerint csak a legalább hároméves kórházi gyakorlattal rendelkező szülésznők és gyakorlott nőgyógyász szakorvosok segédkezhetnek otthoni szüléseknél, akiknek ezen túl speciális szakmai biztosítással is rendelkezniük kell. Törvényes otthonszülést csak komplikációmentes ki-, de nem túlhordott terhesség, egy magzat esetén lehet végezni (vagyis ikerterhességnél nem), amennyiben az anya előzőleg nem szült császármetszéssel. További feltétel, hogy a szülés nem történhet fél óránál nagyobb utazótávolságra a legközelebbi kórháztól, és szigorúan szabályozták azt is, mely körülményeknél kell azonnal kórházba szállítani az anyát és gyermekét.

( MTI )