VITAEST A HOMEOPÁTIÁRÓL

Mint korábban jeleztük, szeptember 28-án a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium rendezésében vitaest zajlott le a homeopátiáról. A vitaestnek négy meghívott előadója volt: a homeopátia oldalán Dr. Katona Edit és Dr. Mátray Árpád állt, ellene pedig Dr. Lakos András és Dr. Görög Sándor föglalt állást. Az első három előadó 25-25 perces előadást tartott, Görög Sándor pedig rövidebben szólt hozzá.

Először a vitaest moderátora, Tarcsay Ákos hosszasan ismertette mind a négy előadó életrajzát, elért eredményeiket. Majd színre lépett Katona Edit.

Katona Edit pszichiáter, homeopata, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület ügyvezető alelnöke. Elöljáróban elmondta: nem vitázni, hanem beszélgetni jött ide. Közel áll hozzá a racionalitás, de a homeopátia a jobb és a bal agyfélteke együttműködésén alapul. A közönséget megkérdezte, használtak-e már homeopátiás szert. Többen jelentkeztek, jelezvén, hogy van már ilyen irányú tapasztalatuk.

Ezután ismertette a homeopátia három alapelvét, melyeket Samuel Hahnemann fejlesztett ki, akivel kapcsolatban kiemelte, hogy vegyész is volt. A három alapelv: a hasonlósági szabály, a gyógyszervizsgálat és a potenciálás.

A hasonlósági szabályt igazából már Hippokratész is megfogalmazta: hasonló a hasonlót gyógyítja, vagyis amilyen tüneteket egészséges emberen kivált egy anyag, azokat a tüneteket gyógyítja betegeken. Hangsúlyozta, hogy a homeopaták nem diagnózis, hanem tünetegyüttes alapján gyógyítanak. Fontos az individualizálás: még azonos betegségben szenvedők között is differenciálnak annak alapján, pontosan milyen tüneteik vannak. Például egy torokfájás lehet szorító vagy kaparó, fájhat oldalt vagy középen, stb. A beteget tehát nagyon részletesen kikérdezik a tüneteiről, ezért tarthat akár két óráig is az orvos-beteg találkozás. [Megjegyzés: olyat is hallottunk már, hogy ha nincs idő, akkor előfordul, hogy ingával választják ki a megfelelő homeopátiás szert – Sz.A.]

A gyógyszervizsgálat (proving) az az eljárás, amelynek során megállapítják, hogy egészséges önkénteseken milyen hatást vált ki egy anyag. Ezt egészséges önkénteseken végzik [általában 5-15 főn – Sz.A.]. Ez kettős vak, placebokontrollált kísérlet. Az önkéntesek beveszik a szert, meditálni kezdenek, és megvárják, míg jelentkezik a hatás, ez általában néhány óra, de napokig is tarthat, sőt, néha hónapokig. Részletes feljegyzéseket készítenek minden egyes tünetről, érzésről, amit tapasztalnak. Ebből formálódik ki az ún. gyógyszerkép. A homeopátiás kezelés során azt a homeopátiás szert választják ki, amelynek a gyógyszerképe a leginkább hasonlít az adott beteg tünetegyüttesére, azaz a betegségképre.

A harmadik alapelv a potenciálás. Ez szakaszos higítást és energiaközlést jelent, és ez a legvitatottabb része a homeopátiának, azaz itt lehet belekötni. Többféle higítás létezik, és minden egyes higítási lépés során ütve-rázással dinamizálják a szert. Ennek során egy puha, de rugalmas felülethez ütik az anyagot tartalmazó fiolát tízszer vagy százszor. Szilárd anyagok esetében a higítás dörzsöléssel is történhet, de általában alkoholos-vizes oldatokkal dolgoznak. Elmondta, hogy ő gyógyít, tudományos elméletekkel nem foglalkozik, így nem tudja megmagyarázni, mi történik a dinamizálás során, de az ütve-rázás fontos lépés. Ahogyan a húslevest sem úgy készítjük, hogy belerakjuk a vízbe az összetevőket és kész, hanem melegítjük, kavargatjuk, úgy a homeopátiás szer készítésekor is alapvető fontosságú az ütve-rázással történő energiaközlés. A jövő feladata lesz pontosan feltárni, hogy ilyenkor milyen mechanizmusok játszódnak le.

Hahnemann egyik fontos alapelve a „primum nil nocere” volt – először is ne árts. Ezért azt a dózist, higítási fokot kereste, amikor egy szer még hatásos, de már nem árt. Elmondta Hahnemann ismert történetét, melynek során kínafa kérgét (kinin) bevéve a maláriához hasonló tüneteket tapasztalt magán. Bár egyesek szerint ez azért volt, mert Hahnemann allergiás volt a kininre, sok más anyaggal is végzett ilyen kísérletet, hasonló eredménnyel. Hahnemann találmánya volt a szakaszos higítás, melynek lényege, hogy több lépésben higítjuk fel az anyagot a kívánt koncentrációra, hiszen sokkal könnyebb tízmilliárdszoros higítást öt darab százszoros higítási lépésben elérni, mint egy lépésben tízmilliárdszorosra higítani valamit. A higítással Hahnemann célja a hatás megszelidítése volt.

Ha a higítás során elérjük az Avogadro-szám nagyságrendjét (6x10²³), azaz D24 vagy nagyobb higítást alkalmazunk, akkor a kapott oldatban már egyetlen molekula sincs az eredeti anyagból. Akkor mi hordozza a hatást? Ezt nem tudja megmondani, de szerinte az anyag mégiscsak ott van valahol, hiszen az anyag nem vész el. És ha anyag nincs is, van valami más. Ahogyan potenciáljuk a szert, az egyre kevesebb anyagot, de egyre több információt tartalmaz.

Aki már használt homeopátiát, tudja, hogy nem placebo. A homeopátia egy önálló rendszer, ami holisztikus, regulációs, természetes gyógymód, és a prevencióra koncentrál.

A homeopátia előnyei: a szervezet öngyógyító mechanizmusait mozgósítja, és nincs mellékhatása, ezért terhes anyák, gyerekek, állatok is gyógyíthatóak vele. Ugyanakkor vannak határai, és a homeopata orvos tudja, hol vannak ezek, vagyis mely esetekben nem használható a homeopátia, vagyis mikor kell hagyományos gyógymódot használni. Ilyen esetek például, ha valakinek alacsony az energiaszintje, kimerült, vagy irreverzibilis szöveti-szervi folyamat indult be. [Tehát betegség esetén? – Sz.A.]

Lakos András gyermekorvos, infektológus, a Szkeptikus Társaság tagja. Előadásában nem ismertette részletesen a homeopátiát, hiszen az már elhangzott. Csak azt emelte ki, hogy a homeopátia szerint minél jobban higítunk egy szert, annál hatásosabb. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy minél kisebb pofont adunk valakinek, annál nagyobb sérülést okozunk neki, feltéve, hogy a pofon előtt ütögetjük, rázogatjuk a kezünket. Ez nagyon merész állítás, és ezért rendkívüli bizonyíték kell rá. A homeopátiára vonatkozóan ilyen nincs.

A homeopata orvosok félre vannak vezetve, hiszen csak azok a betegek mennek vissza hozzájuk, akik jól gyógyulnak, és arról számolnak be, hogy használt a kezelés. Ezzel szemben őhozzá meg sok esetben azok mennek, akik már túl vannak a homeopátián és nem jött be nekik. Ő ilyen esetekkel találkozik.

Van-e tudományos bizonyíték a homeopátia hatásosságára? Mintegy 200 tudományos vizsgálatot végeztek el az elmúlt évtizedekben. Ezek között van sok, amelyben jobbnak találták a homeopátiát a placebónál, és vannak olyanok is, amelyben a placebóval azonosnak bizonyult. A Lancet c. orvosi folyóiratban 2005-ben jelent meg egy nagyon érdekes összegzés (Lancet 2005, 366:726). Ez azt mutatta ki, hogy rendszerint a kevés betegen, nem kellő alapossággal végzett vizsgálatokban mutatkozott a placebónál jobbnak a homeopátia. Ha a nagyobb betegszámon, szigorúbb protokoll szerint végzett vizsgálatokat nézzük, azokban a különbség eltűnik. Hasonló tendencia egyébként megfigyelhető a hagyományos gyógymódoknál is, ott is a gyengébb minőségű, kisebb vizsgálatok nagyobb hatást mutatnak, de akkor is megmarad a hatás, ha a jó minőségű, nagy vizsgálatokat nézzük.

A homeopátiás szer lényege a higítás. Sokféle jelölést használnak annak megadására, hányszoros a higítás, de ezek nem beavatott személyek számára nem értelmezhetőek, félrevezetőek, így az emberek általában nem tudják, hogy a megvásárolt szerben nincsen semmi. A D tízszeres, a C százszoros, az LM ötvenezerszeres higítást jelent, stb.

Az extrém higítású oldatokban már nincsen semmi (nothing in it). Ugyanakkor a D6 és ennél nagyobb higításoknál már a szennyezőanyagokat is figyelembe kell venni. Hiszen nem lehet szennyezésmentes vizes-alkoholos oldatot, kiinduló anyagot, vagy akár cukorgolyócskát előállítani. D6 higítás körül az eredeti anyag már a szennyezőanyagokkal kb. azonos koncentrációban van jelen az oldatban. A szennyezőanyagok az eredeti anyaggal együtt potenciálódnak, ütve-rázódnak, így ezeknek is mind hatásosnak kéne lenniük (full of shit).

Régen a homeopátia valóban jobb volt a hagyományos orvoslásnál, ugyanis a hagyományos orvoslás drasztikus módszereket alkalmazott, amelyek ártottak (pl. érvágás, purgálás), és csak rontottak a helyzeten. A homeopátia legalább nem ártott.

A homeopátia alapja a tudomány előtti időkből származó, „kutyaharapást szőrével” elv. Régen azt hitték, megvéd a veszettségtől, ha a veszett kutya szőrét a harapott sebre helyezzük. Ennek semmi alapja, a homeopátia alapelvének sincs.

Miért népszerű ma a homeopátia? Nehéz a tudomány megértése, az emberek könnyen elhiszik a könnyen fogyasztható magyarázatokat, nem tudják megkülönböztetni a valódit a téves magyarázattól. Ezen felül nagy hatása van a reklámoknak. A homeopátiás gyógyszereket gyártó cégek rengeteg pénzt költenek marketingre, sokkal többet, mint a hagyományos gyógyszereket gyártók. Ezt megtehetik, mivel a homeopátiás gyógyszer előállítása nagyon olcsó. A fejlesztési költség minimális, az anyagköltség elenyésző. Egyetlen kacsa szívéből és májából 5 millió dollár értékű Oscillococcinumot (influenzára ajánlott, C200 higítású homeopátiás szer) lehet előállítani (az 5 millió dolláros kacsa).

Ezután rátért a jogi szabályozásra. A Gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény) szerint:

„homeopátiás gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően készült homeopátiás törzsoldatnak nevezett anyagból a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően előállított gyógyszer, amely több alkotóelemet is tartalmazhat”

Tehát pusztán attól lesz valami homeopátiás gyógyszer, hogy homeopátiás eljárással készült. Emellett az ilyen szerekre a normál gyógyszerektől eltérő, alternatív szabályok vonatkoznak. Az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szerint:

„9. § (1) Egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető azon homeopátiás gyógyszerek esetében, amelyeket
a) szájon át történő vagy külsőleges terápiára szánnak, és
b) csomagolásán és bármely információs anyagában nem szerepel terápiás javallat, és
c) ártalmatlanságát a hígítás foka garantálja (azaz törzsoldattartalma legfeljebb egytizezred résznyi, illetve allopátiás gyógyszerhatóanyagot tartalmazó készítmény esetén annak mennyisége nem haladja meg annak a mennyiségnek egyszázad részét, amely hatóanyag mennyiségtől azt vénykötelessé kell minősíteni).”

Bizarr dolog, hogy az engedélyező hatóság a higítás foka miatt ártalmatlannak tekint egy szert, ugyanakkor elfogadja, hogy az hatásos. Az egyszerűsített engedélyezés ugyanis azt jelenti, hogy nem kell semmilyen módon bizonyítani a szer hatásosságát, csak nyilatkozni kell, hogy homeopátiás eljárással készült. Azt pedig, hogy biztonságos, elfogadják annak alapján, hogy nagyon híg, úgy sincs benne semmi.

Bemutatta egy ilyen szer betegtájékoztatóját. Ebben az állt: „homeopátiás gyógyszer jóváhagyott terápiás javallat nélkül”. Tehát itt a szer, szedd be, nem tudjuk, mire jó. A tájékoztató végén pedig az olvasható: „Keresse fel orvosát, ha tünetei továbbra is fennállnak” – nyilván nem homeopata orvosra gondoltak.

Bemutatott egy olyan homeopátiás gyógyszert is, amit nem egyszerűsített eljárással törzskönyveztek. Ez a Traumeel nevű szer, amit sérülésekre, gyulladásokra ajánlanak. A betegtájékoztató szerint ez homeopátiás szer, és mint ilyen, „a szervezet öngyógyító törekvését segíti”. Utánanézett a PubMed-ben, milyen tanulmányok találhatóak a Traumeelről. Két friss publikációt talált. Az egyik (BMC Clin Pharmacol 2010, 10:9) egy 80 betegen végzett randomizált, kettős vak, placebokontrollált teszt. Ez nem mutatott ki semmilyen hatást a placebohatáson felül. A másik (Altern Ther Health Med 2010, 16:54) egy 9 betegen végzett, nem kontrollált, nem vak esettanulmány-sorozat, mely szerint viszont a Traumeel hatásos és nagyszerű szer. Ez magáért beszél.

Ugyanakkor ha megnézzük a Traumeel homeopátiás kenőcs összetételét, azt látjuk, hogy a homeopátiás komponensek mellett hagyományos gyógynövényeket is tartalmaz, nem homeopátiás higításban, hanem elég rendes mennyiségben. Mégis homeopátiás szerként törzskönyvezték.

Mi történt Angliában? Egy parlamenti bizottság, majd később a Brit Orvosi Társaság is foglalkozott a homeopátiával. A következő megállapításokat tették: (1) Nincs olyan betegség vagy tünetegyüttes, amire a homeopátiás szer jobb volna, mint a placebó, (2) A homeopátia alapelvei tudománytalanok, (3) Nem szabad több pénzt költeni a homeopátia kutatására, (4) Nem szabad állami pénzből finanszírozni a homeopátiás kezelést. A Brit Orvosi Társaság egyenesen „boszorkányság”-nak minősítette a homeopátiát.

A brit kormány azonban ezeket a javaslatokat elutasította, azon az alapon, hogy a betegeknek meg kell adni a választás lehetőségét. Ugyanakkor korrektül tájékoztatni kell őket arról, milyen kezelést kapnak. Tehát a homeopata orvosoknak közölniük kéne a betegeikkel, hogy sima cukorgolyócskákat kapnak, amelyeknek csak placebóhatásuk van?

Melyek a homeopátia előnyei, és mik a veszélyei? Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségpénztár valamikori főigazgatója egyszer azt nyilatkozta, jó dolog a homeopátia, mert a homeopátiás szereken nincs támogatás, tehát amíg az emberek ezeket szedik, addig nem terhelik meg a gyógyszerkasszát. Ugyanakkor, noha a cukorgolyócskák persze nem ártanak, a valódi veszély a megfelelő kezelés elmaradása. Terjeszti az áltudományokat, keveri a valódi és az álgyógyszereket, és áttételesen más egészségügyi szélhámosságokat is segít.

Az OGYI-nál 741 egyszerűsítetten engedélyezett és 96 nem egyszerűsítetten engedélyezett homeopátiás gyógyszer van nyilvántartva. A gyakorlatban az utóbbiak engedélyezése is egyszerűsített. Ezen felül a homeopaták többsége a törzskönyvezett szereken túl egyéb, illegális szereket is használ.

Sokan azt hiszik, hogy a homeopátiás gyógyszerek növényi hatóanyagokat tartalmaznak. Ez messze nem igaz. Lakos András bemutatott egy listát olyan anyagokról, melyekből szintén készülnek homeopátiás gyógyszerek. Ebben a csótánytól kezdve a fejtetűn keresztül a macskatejig, a radioaktív, valamint holdfénynek, Szaturnusz-fénynek, stb. kitett vízig sok minden szerepelt. Egy másik csoportban a gennyből, menstruációs vérből, köpetből, rühes bőrből, AIDS-es vérből készült szerek szerepeltek. Ki vágyik ezekre a szerekre?

A homeopátia mellett felhozott érvek között szerepel, hogy az holisztikus, az egész embert gyógyítja. Ez abszurdum. Lakos Andrást sérti is a megállapítás. Amikor hozzá behoznak egy kritikus állapotban lévő beteget gennyes agyhártyagyulladással, s ő a protokoll szerinti vizsgálatokat, eljárásokat elvégzi, még a kórokozó kitenyésztése előtt beadja azt az antibiotikumot, ami Magyarország baktériumflóráját ismerve a legvalószínűbben hatásos lesz, és végül a beteg maradéktalanul meggyógyul, akkor ő nem az egész embert gyógyította? Hát mit?

Azt is állítják, a homeopátiás kezelés egyéni, minden ember más. De akkor hogyan hasznosítják a tapasztalatokat, hogyan vonnak le tanulságokat? Hiszen ha minden ember más, akkor a homeopata orvos a praxisa első száz évében csak hibázik, félrekezel.

Azt is mondják, egyénileg választják ki a szereket. De mégis kaphatóak gyógyszertárban, recept nélkül homeopátiás szerek hátfájásra, Lyme-kórra, influenzára, stb.

Halljuk azt az érvet is, hogy van igény a homeopátiára. Ez igaz. Ahogyan a prostitúcióra, a cigarettára, a drogokra is.

Tudomány-e a homeopátia? Az utóbbi 200 évben, bár új szerek megjelentek (Hahnemann idejében még nem volt berlini fal – ebből ma homeopátiás szer készül), a homeopátia lényegében nem fejlődött. A kritikai megközelítés nem sajátja, reprodukálhatóságra nem törekszik. Sokkal inkább vallás tehát, mint tudomány.

Orvos-e a homeopata? Formálisan igen, de valójában tudomány helyett áltudományt használ, lényegében átveri a betegeit. Így nem nevezhető orvosnak.

Mátray Árpád homeopata állatorvos, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület elnökségi tagja, egyetemen is tanít homeopátiát állatorvosoknak. A vitaesten szórólapját is szétosztotta. Előadása az állatgyógyászat és a homeopátia kapcsolatával foglalkozott. Előrebocsátotta, hogy ő sem tudománnyal, elméletekkel foglalkozik, hanem csak gyógyít.

Állatoknál azért jó a homeopátia, mert húsállatoknál nem okoz maradványt (nem kerül gyógyszermaradvány a húsba), versenylovaknál pedig nem minősül doppingszernek. A konvencionális gyógymódok mellett kiszélesíti a terápiás lehetőségeket.

Itt jegyezte meg, hogy lovaknál használta a Lakos András által említett Traumeelt, és azt tapasztalta, hogy működik.

Előadása hátralévő részében számos anekdotát ismertetett, rengeteg fényképpel. Kutya képét mutatta, melynek szemét mintha méh csípte volna meg – C30-as higítású méh hatására szépen gyógyult. Ugyanígy csalánkiütés C30-as csalánkivonattól. Tályogot a D3-ban adott Hepar sulfur és Myristica megszüntette. Ezután különböző alkatú kutyákat mutatott be: hallunk Sulfur, Sepia, Arsenicum album alkatú, beteg kutyákról, melyeket a megfelelő homeopátiás szer szépen meggyógyított (mindegyikről mutat előtte-utána fényképet). Szarvasmarháról szemölcsök (papillomatosis) estek le a kezelés hatására, holott nem is adták be neki a szert rendszeresen, de ez nem baj, mert igazából a homeopátiás szernél mindegy, hogy csak egyszer kapja a beteg, vagy naponta. „Tacskóbénulásos” kutya (mely tacskószerű pozícióban tartja magát) C200-as szer hatására 1 hónap alatt szépen gyógyult, a humán kollégáknak nem is meri elmondani, hogy ilyen erős szert használt. Rachitises kutya C12-es szertől gyógyult, tollát hullató papagáj, beteg koca hasonlóképpen, stb. Mintegy 2000 dokumentált esete van.

A 2092/91 számú EU-s irányelv kimondja, hogy az ökológiai állattartásban a homeopátiás és a gyógynövény alapú szerek előnyben részesítendőek. Bár az EU sok hülye szabályt is hoz, de ez nem az, ez nagyon helyes szerinte.

Görög Sándor kémikus, gyógyszervegyész, az MTA rendes tagja. Nem teljes előadást tartott, hanem 10-15 percben szólt hozzá. Mint mondta, azt mutatja be, a kémikus szemével hogyan látja a témát.

Katona Edit előadása szimpatikus volt számára, mert azt mondta: valaminek kell ott lenni, bár nem tudjuk, mi. Ezzel szemben sokan úgy tesznek, mintha pontosan tudnák.

Tíz évvel ezelőtt volt némi gondja a homeopátia miatt. A Gyógyszerészeti Kamara továbbképzésre szánt anyagaiban homeopátiával kapcsolatos olvasmányokat is ajánlottak, áltudományos dolgokat oktattak. Erre a Gyógyszerészeti Társaság (melyben Görög Sándor a tudományos bizottság elnöke volt), egy állásfoglalással, kiáltvánnyal reagált, kifogásolva ezt a gyakorlatot. Erre a Gyógyszerészeti Kamara lapja gyalázkodással válaszolt, őt kvázi autodaféban részesítették, mire ő a Gyógyszerészet c. lap 2002. februári számában egy ellencikket közölt.

Rákeresett a Google-ban arra, hogyan hat a homeopátia. Ezt találta egy tekintélyes oldalon:

„A homeopátiás szerek hatásmechanizmusára irányuló vizsgálatok eddigi eredményei a hatás – rezgés jellegére utalnak. A homeopátiás szerek hatására az oldatok rezonancia-frekvenciája specifikusan és tartósan megváltozik; a víz, mint folyadékkristály ”emlékezik„. A homeopátiás szerek saját frekvencia-spektrumai információként tárolódnak a folyadék-kristály szerkezetben, majd a terápia során rezonanciába lépnek a beteg sejtek, szövetek, szervek, illetve az egész szervezet saját frekvenciájával. A homeopátia informatikai úton gyógyít, feltárja a természetben előforduló anyagok rezonanciákban kifejeződő gyógyerejét. Így érthetjük meg, miért nem gyengül, csak szelídül és mégis erősödik a potenciálás következtében a homeopátiás szerek hatása. Így maradhatnak hatékonyak, miközben kémiai hatóanyag már alig van, vagy egyáltalán nem is található bennük. A potenciálás lépései (hígítás + rázás) során a kiinduló anyag rezgésinformációja egyre mélyebben vésődik bele a vivőanyagba.”

Mint mondta, Hahnemann a maga idejében kiváló orvos volt. Azonban a fenti szöveg őrültség, és aki ilyet ír, az vagy tudatlan, vagy gazember.

Ő mint kémikus, azt mondja: Ha egy oldatban nincs molekula, akkor annak nem lehet gyógyhatása. Egy normál gyógyszer rendes adagjában általában 10¹⁵-10¹⁷ darab molekula van. Azt el tudja képzelni, hogy ennél még 4-5 nagyságrenddel kevesebb molekula még hathat, de kevesebb már nem.

A víz sokféle módon gerjeszthető, gerjeszthetők az elektronjai, a kötések rezgései, stb. De minden ilyen hatás legfeljebb mikroszekundumok alatt eltűnik. Nem marad a hatóanyag molekulájának tartósan nyoma.

Itt fel lehet tenni a kérdést, hogy a homeopátiás gyógyszerek mennyire stabilak. Normál gyógyszereknél éveket töltenek és rengeteg pénzt fordítanak stabilitásvizsgálatokra. A homeopátiás szerekre azonban egységesen az van írva, hogy eltarthatósági idejük 5 év. Ezt valaki hasraütés alapján találta ki. Ugyanakkor azt mondják, hogy elektromágneses sugárzástól (tévétől, mikrohullámú sütőtől, mobiltelefontól, stb.) távol kell tartani a homeopátiás szert, mert akkor elromlik, és 5 év helyett pl. csak 2 évig lesz jó.

A Gyógyszerészetben 2002-ben megjelent cikkében azt írta, vállalja, hogy beismeri, hogy tévedett a homeopátiával kapcsolatban, ha a homeopaták bebizonyítják, hogy a tévé közelében tárolt homeopátiás szer kevésbé hatásos, mint az ilyen készülékektől távol tartott szer. Azóta sem kapta meg erre a bizonyítékot, pedig már eltelt majdnem 9 év, és lévén 77 éves, nem biztos, hogy tud még 9 évet várni. Ezért reméli, hogy a megjelent homeopaták kicsit meg tudják sürgetni ezt a vizsgálatot.

Mivel nem orvos, orvosi kérdésekbe nem akarja beleártani magát. De mint olyan személy, aki évtizedeken át gyógyszervegyészként dolgozott, a Mátray Árpád által mutatott esetekhez annyi hozzáfűznivalója lenne, hogy egy szer hatásosságát nem így szokás bizonyítani, hanem például 1000 betegen, éveken át kell végezni kettős vak, placebókontrollált kísérleteket, ahogyan azt például az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA előírásai szerint a normál gyógyszerekkel végzik.

Görög Sándor hozzászólása után a résztvevők vitája következett.

Először Lakos András megkérdezte Görög Sándort, szerinte vajon miért reagált a gyógyszerészkamara ilyen hevesen a Gyógyszerészeti Társaság állásfoglalására. Görög Sándor válaszában Liza Minellire hivatkozott, az ő ismert dala a „Money makes the world go round”. A homeopátiás szerek a teljes gyógyszeripar mintegy 6-8%-át teszik ki. Milliárdok forognak tehát kockán, és a homeopátia mögött állók nagy lobbierővel rendelkeznek, az EU-s szabályozást is sikerült az érdekeik szerint alakítani.

Görög Sándor ehhez kapcsolódóan elmesélte, hogy a homeopátia hátterét kutatva eljutott egy cikkhez, melyet többek között egy elismert kutató, Madeleine Ennis írt. Ebben különböző higítású oldatok egy bizonyos sejtbiológiai hatását vizsgálták, és még olyan híg oldatnál is találtak hatást, amelyben elvileg már egyetlen molekula sem lehetett. [A témával egy tavalyi Szkeptikus Klubon részletesen is foglalkoztunk – Sz.A.] Akkor ő írt Madeleine Ennisnek, és megkérdezte tőle, hogy a higítást homeopata módra, azaz ütve-rázással, vagy vegyész módra végezte. Ennis válaszában leszögezte, hogy természetesen vegyész módra, és hogy ő sohasem állított semmi olyat, hogy az ő vizsgálata bármilyen módon is alátámasztaná a homeopátiát. Valóban, a cikk is ezt írja, mégis, a cikk végén a köszönetnyilvánításban az áll, hogy a kutatást finanszírozta a Francia Homeopátiakutató Intézet. (Derültség.) [Megjegyzés: Az ugyanilyen eredményű, korábbi kutatásukhoz nem kaptak a homeopatáktól támogatást. Azóta számos hasonló, független munka született, egy friss összefoglalás itt található – Sz.A.]

Ezután Katona Edit szólt hozzá. Egy ábrát mutatott a British Medical Journal egyik weboldaláról, mely a 2500 leggyakrabban használt orvosi kezelés hatásosságának bizonyítottságát mutatja. Ezen az áll, hogy a gyógyító eljárások 51%-ának hatásossága ismeretlen. Tehát a konvencionális orvoslás nagy része is bizonyítatlan.

[Megjegyzés: az ábra nemkonvencionális gyógymódokat is magában foglal, pl. az akupunktúrát – Sz.A.] Mutatott még egy viccesnek szánt ábrát is „Kettős vak teszt” címmel, melyen két bekötött szemű ember azt mondja: „nem látok semmi bizonyítékot a homeopátiára”.

Elmondta még, hogy Lakos András előadásában több tévedés volt. Például Lakos András azt mondta, hogy a homeopátiás szerekhez nincs terápiás javallat, holott a komplex készítményekhez van. [Megjegyzés: Lakos András a jogszabályt idézve megmutatta, hogy az egyszerűsítetten törzskönyvezett szerekhez nem fűződhet terápiás javallat. – Sz.A.] Ezenkívül Lakos András azt mondta, hogy a homeopátia szerint minél hígabb egy szer, annál hatékonyabb, holott ezt a homeopaták nem mondják. Minden betegségre, tünetegyüttesre megvan a megfelelő potencia, amivel kezelni kell. [Ennek ellentmond, hogy Katona Edit is azt mondta: a higítással egyre kevesebb anyag, de egyre több információ lesz a szerben, és Mátray Árpád is nagyon erős szerként hivatkozott a C200-as oldatra – Sz.A.] Továbbá Lakos András diáján az állt, hogy a Traumeel a Boiron gyártmánya, holott a Heel gyártja. És mivel egy dián 3 tévedése volt Lakos Andrásnak [megjegyzés: a felsorolt három dolog három különböző dián szerepelt – Sz.A.], így el lehet képzelni, mennyi tévedés lehetett még az előadásában.

Lakos András reagált Katona Edit állításai közül a konvencionális orvosi kezelések hatásosságának bizonyítottságával kapcsolatos kördiagramra. Elmondta, valóban így van, kevés a bizonyított hatású gyógymód, és ő is nagyon sokszor kritizálja a konvencionális gyógymódokat. Itt van például a kardiotokográfia nevű eljárás, amivel magzati szívhangokat és méhösszehúzódásokat észlelnek, és ebből vonnak le következtetéseket a magzatra, pl. fejlődési rendellenességeire vonatkozóan. Ez az eljárás a 70-es években jött divatba, sokan írtak belőle doktorit, tanszékvezetők lettek, stb. Holott szélhámosság, ez azóta egyértelműen bebizonyosodott. Ennek ellenére még ma is használják, mert pénz van benne.

Másik példa a beriberi. Ez egy olyan ideggyulladás, amit a B-vitamin hiánya okoz, értelemszerűen B-vitamin hatására meggyógyul. Az orvosok úgy okoskodtak: ha a B-vitamin hiánya ideggyulladást okoz, akkor minden ideggyulladást B-vitaminnal lehet gyógyítani. Ezért máig is B-vitamint írnak elő sokideggyulladásra, holott semmi köze hozzá.

Vagy itt van a C-vitamin, rengeteg jó hatásáról hallani, de a bizonyíték hiányzik.

Az igazi botrány tehát voltaképpen az, hogy a tudományosnak hitt orvoslásban is sok tudománytalanság van. És ez tartja életben a homeopátiát is, hiszen a homeopaták azt mondhatják: „ha ezek is ilyen hülyék, akkor mi is lehetünk azok”.

Mátray Árpád folytatta a hozzászólások sorát. Elmondott egy történetet, miszerint egyszer egy levelezőlistán őt megtámadták, mert egy konferenciát hirdetett, és egyesek szerint ezt nem kellett volna. De egy professzor megvédte azzal, hogy Röntgent is kinevették először, amikor azt állította, hogy olyan sugarakat fedezett fel, amelyekkel bele lehet látni az emberi testbe.

Úgy gondolja, kicsit szerényebben kéne nyilatkozni. Nem helyes olyan állításokat tenni, hogy „ez lehetetlen”. Mindig hozzá kéne tenni: „a tudomány mai állása szerint”. Valóban nem tudjuk, hogy a homeopátia mitől hat, de 10-20-100 év múlva talán minden világos lesz.

Görög Sándor reagált erre, így szólítva meg a két homeopatát: „Kössünk üzletet! Én megígérem, hogy nem fogom támadni a homeopátiát, ha ti megígéritek, hogy nem írtok őrültségeket rezgésekről és effélékről.” Mátray Árpád bólogatott és megtapsolta a hozzászólást, holott az ő szétosztott szórólapjában is egy kvantummechanikai törvényszerűségekre és elektromágneses hullámokra hivatkozó, áltudományos szöveg olvasható „Hogyan hatnak a homeopátiás szerek?” cím alatt.

Lakos András is reagált Mátray felvetésére: Valóban szoktak Semmelweisre, Galileire hivatkozni. De az ő állításaikat azért elég hamar igazolták, legfeljebb pár évtized kellett hozzá. Ezzel szemben a homeopátia már majdnem 250 éves, és még mindig nincs semmi. Itt a pénznek van szerepe, az észnek nincs. A törvénykezés is lefeküdt a homeopata lobbinak, hovatovább már az MTA is tudománytalan dolgokat támogat, az MTA elnöke védnöke volt a hagyományos kínai orvoslásról (HKO) szóló konferenciának, a Semmelweis Egyetemen most indítottak HKO-képzést [egy kínai egyetemmel együttműködésben – Sz.A.]. És mindez átmegy a gyógyszeriparba, ahol szintén csalások vannak.

Mátray Árpád erre azt felelte: egy homeopata orvos kevesebbet keres, mint egy hagyományos, például egy állatorvos két óra alatt rengeteg állatot olthat be, de a homeopata állatorvos két órát tölt egyetlen állat esetfelvételével.

Mivel az idő elszaladt, Tarcsay Ákos ekkor megköszönte a részvételt, és bezárta a vitaestet. Sajnos nem maradt idő arra, hogy a közönség is hozzászóljon, kérdezzen.