2010. október 30., szombat

A magzat mint rabszolga

2010. október 30.

Amerikában a jövő héten időközi választásokat tartanak. Mint általában, a választók most sem csak képviselőkre, szenátorokra vagy kormányzókra adhatják le voksaikat, hanem rengeteg népszavazási kezdeményezésről is szavazhatnak. Mint ahogy annak idején beszámoltam róla, 2008-ban Colorado polgárai elutasították, hogy a tagállam alkotmánya személynek tekintse a megtermékenyített petesejtet.

A népszavazás kezdeményezői azonban nem törődtek bele a vereségbe: Colorado idén újra szavaz a kérdésről. A kezdeményezés támogatói ezúttal új taktikát dolgoztak ki: kampányukban a magzatot a rabszolgákhoz hasonlítják. Itt az ideje a magzatok felszabadításának!

A 62. számú alkotmánymódosítás minden emberi lényt „a biológiai fejlődés kezdetétől” személynek tekint — elidegeníthetetlen jogokat és törvény előtti egyenlőséget biztosítva ezzel az embriók és magzatok számára. A Colorado állam alkotmányának módosítására vonatkozó mostani javaslatban — ellentétben a 2008-as változattal — nem szerepel a „fogantatás” kifejezés. A javaslat támogatói nyilván több támogató szavazat reményében használják a kevésbé egyértelmű megfogalmazást. Saját bevallásuk szerint azonban a mostani változatnak az is előnye, hogy a mesterséges úton, laboratóriumban létrehozott emberi embriókra is kiterjesztené a személyiségi jogokat.

Az alkotmánymódosítás mellett kampányolók Tamás bátya kunyhója hangulatú rádiós politikai kampányt indítottak. A rádióreklámban egy nyilvánvalóan fekete férfi von párhuzamot saját sorsa és a várandós nők méhében sanyargatottak között:

A nevem George Stevens és személy vagyok. De gyerekként tulajdon voltam. Már a születésem előtt rabszolgának tartottak egy olyan Amerikában, amit ma már fel sem ismernénk. Hála az olyan embereknek, mint maguk, sikerült Északra szöknöm és elnyernem a szabadságomat. 1864-ben bevonultam, hogy a hazámat szolgáljam. Azért harcoltam, hogy minden rabszolga felszabaduljon. Ezt a háborút megnyertük.

De manapság Colorado-ban még mindig vannak olyan emberek — gyermekek — akiket ugyanúgy, mint engem annak idején, tulajdonnak tekintenek. Az az Amerika, amit fel sem ismernénk, még mindig itt van körülöttünk. Az az Amerika, ahol ezeket a gyermekeket megölik.

A fekete polgárjogi mozgalmat egyre gyakrabban használja fel saját céljaira az abortusz ellenes mozgalom. Néhány hónapja Georgia államban az afroamerikai gyermekeket kihalás szélén álló állatfajokhoz hasonlító plakátkampányt indítottak. Georgiában az abortuszok több, mint felét fekete nőkön hajtják végre, miközben az állam lakosságának csak harmada színesbőrű. Amerikában egy fekete nőnek több, mint háromszor akkora az esélye arra, hogy élete során abortusza legyen, mint egy fehérnek. Az ilyen kampányoknak az a célja, hogy a magzatvédők minél több színesbőrű amerikait állítsanak a saját oldalukra.

(A plakát felirata: „a fekete gyermek a kihalás szélén álló faj”. A plakáton szereplő arc persze nem magzaté, hanem kisgyereké. A fekete gyerekek pedig legtöbbször nem abortusz, hanem emberölés áldozatai. Amerikában százezer fehér ember közül 3,1 lesz emberölés áldozata; a feketék körében ez a szám 20,9. Vagyis egy színesbőrű amerikainak hétszer nagyobb az esélye arra, hogy emberölés áldozata legyen, mint egy fehérnek. A magzatvédők azonban gyakran ugyanazok, akik a fegyverviselés szigorítása ellen kampányolnak.)

Ha Colorado választópolgárai elfogadják az alkotmánymódosítást, akkor az államban nemcsak az abortuszt kellene minden esetben — még nemi erőszak és vérfertőzés esetén is — betiltani. Ha az embrióknak és a magzatoknak személyiségi jogai vannak és megilleti őket a törvény előtti egyenlőség, akkor a lombikbébi-kezelést, a sürgősségi fogamzásgátló tablettát, vagy az otthonszülést is be kell tiltani — illetve a császármetszést visszautasító és a magzataikat veszélyeztető nőket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé lehet állítani.

Ilyesmire már volt is példa. 1987-ben Angela Carder 25 hetes terhesen került kórházba. Angela 13 éves kora óta rákkal küszködött, 27 éves korára azonban úgy tűnt, hogy sikerült meggyógyítani. Angela megházasodott és teherbe esett abban a reményben, hogy normális életet élhet. A kórházban azonban kiderült, hogy operálhatatlan tüdőrákja van, amit csak kemoterápiával lehet kezelni. Angela a kezelést választotta — tudván, hogy azt a magzat nem fogja túlélni. Az eset azonban bíróság elé került. A bíróság Angela, Angela férje és családja kívánsága ellenére elrendelte a császármetszést — annak ellenére, hogy az orvosok véleménye szerint Angelának kevés esélye volt arra, hogy túlélje az operációt. Angela tudatánál volt, amikor közölték vele a hírt; értette, hogy valószínűleg nem éli túl az operációt; tudta, mi történik vele, amikor betolták a műtőbe.

A császármetszést végrehajtották. A magzat az operáció után két órával meghalt. Angela még két napig élt.

Egy floridai nő második gyermekét természetes módon, császármetszés nélkül akarta megszülni. Mivel egyetlen kórház sem vette fel, az otthonszülést választotta. Vajúdása közben megjelent a rendőrség és a magzat jogaira hivatkozva letartóztatták, kórházba vitték és akarata ellenére császármetszést hajtottak végre rajta. Az indoklás szerint a magzat jogainak védelmében a terhes nő önrendelkezési- és szabadságjogai korlátozhatók.

Arra is volt már példa, hogy egy öngyilkosságot megkísérlő terhes nőt gyilkosság vádjával letartoztattak — mivel a magzat nem élte túl az öngyilkossági kísérletet. Néhány éve pedig egy pszichiátriai problémákkal küszködő, kábítószer-függő nőt állítottak Utahban bíróság elé emberölés vádjával, miután nem egyezett bele a császármetszésbe és egyik (iker) gyereke halva született.

A coloradoi alkotmánymódosítás nemcsak a nem kívánt terhességbe eső nők, hanem minden várandós nő számára veszélyt jelent. Csak remélni lehet, hogy a választók nem szavazzák meg — mint ahogy két évvel ezelőtt nagy többséggel elutasították a hasonló javaslatot. Ezért is célozzák a magzatvédők hirdetéseikkel a fekete kisebbséget, azt remélve, hogy az ő támogatásukkal átmehet a kezdeményezés. Mint ahogy az a TV-reklámokból kiderül, van azonban olyan színesbőrű, akire nem számítanak: az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, aki nem más, mint a halál angyala.

Forrás : http://bioetikablog.hu/

Nincsenek megjegyzések: