2010. október 17., vasárnap


Az egészségügyi miniszter rendelet tervezete a tervezett otthonszülés egészségügyi szakmai feltételeiről
( 2007 )

1. §

(1) A tervezett otthonszülés egészségügyi feltételeit az 1. számú melléklet, tartalmazza.

(2) A várandós anya egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának indikációit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tervezett otthonszülésben közreműködő által biztosítandó tárgyi feltételeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

2. §
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 4. §-ának d) pontja a következő da) alponttal egészül ki:
[Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül]

„da) a külön jogszabály szerinti tervezett otthonszülés esetén a szakorvos biztosítja a melléklet I. fejezet I. pontja szerinti szűrővizsgálatok elvégeztetését, ”

3. §

Az terhesgondozásról szóló 33/1992 (XII. 23.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

4. §

Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.

5. §

(1) Ez a rendelet ...... lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az NM rendelet

a) 1. számú mellékletének második és harmadik francia bekezdése, továbbá

b) a 2. számú melléklet 2. pontjában a „haskörfogat és a symphysis-fundus távolság mérése”, valamint „a 40. hét után kétnaponta amnioscopia végzése.”

szövegrész hatályát veszti.

Idézet:
1. számú melléklet a ..../2007. (.......) EüM. rendelethez


AZ OTTHONSZÜLÉS EGÉSZSGÜGYI FELTÉTELEI

I. Az otthonszülés feltételei
a. Terminusban lévő szövődménymentes terhesség: a betöltött 37 és 41 hét között, koponyavégű fekvéssel
b. Első szülés, ha semmilyen kizáró feltétel nincs
c. Második-ötödik szülés, ha az előző szülések szövődménymentesek voltak,
d. 18-35 év között, többedszer szülőnél 35 felett megengedhető, ha semmilyen más szövődmény nem várható.
e. BMI 18-30 között

II. Relatív kontraindikációk
a. Előzetesen több mint öt szülés (grand multipara),
b. 35 év feletti életkor
c. A környezetben észlelt fertőző betegség

III. Kizáró feltételek

II/A: Szülészeti és általános kórelőzmény
a. Olyan anyai betegségek, melyek veszélyeztetik az anya vagy a magzat életét, egészségét (pl. magas vérnyomás betegség minden formája, cukorbetegség minden formája, véralvadási zavarok minden formája, autoimmun betegségek, szívbetegség, epilepszia, asthma bronchiale, pajzsmirigy betegségei, stb)
b. Korábbi 3 spontán vetélés, ha még nincs élő gyermeke.
c. Előzetes szülésnél: vállelakadás, 4500g vagy nagyobb újszülött, harmad vagy negyedfokú gátsérülés.
d. Korábbi szülészeti esemény során méhen belüli retardatio, méhen belüli elhalás, vagy koraszülés.
e. Minden olyan anyai betegség, ahol konziliárius orvos felvetette a császármetszés lehetőségét.
f. Előzetes császármetszés, vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia)
g. Az anya lázas állapota
h. Az anya HIV vagy hepatitis B fertőzése.
i. Drog dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás.


II/B: Magzati betegségek, vagy annak gyanúja
a. Nagy magzat: először szülőnél a 38 hetesen végzett ultrahang vizsgálat 4000g feletti magzati súlyt valószínűsített, vagy többedszer szülőnél 4250g feletti magzati súlyt.
b. Súlyos oligohydramnion.
c. A terhesség igazoltan betöltötte a 41. terhességi hetet
d. Koraszülés esetén: a terhességi kor igazoltan nem éri el a betöltött 37 hetet
e. Kis súlyú magzat esetén: ha a 38 hetes ultrahang vizsgálat 2500g alatti magzati súlyt valószínűsített, oligohydramnionnal, vagy anélkül.
f. Ikerterhesség.
g. Magzati fejlődési rendellenesség esetén.
h. Ha a magzat méhen belül elhalt.
i. Placenta praevia minden formája esetén
j. Magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST esetén.
k. RH-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematologus/neonatologus szerint az újszülött károsodása várható.
l. Fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés.
m. Ha a magzatvíz meconiumos.
n. Idő előtti burokrepedés esetén.

Idézet:

2. sz. melléklet a ..../2007. (.......) EüM. rendelethez

Egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás indikációi

Szülés megindulásakor (anya)
* Aktív gentialis herpes
* Koraszülés (< style="font-weight: bold;">Szülés alatti (anya)
* 38 oC feletti láz
* Kóros magzati szívhangeltérések
* Meconiumos magzatvíz
* Előesett köldökzsinór
* Abruptio placentae /vagy placenta praevia
* Erős vérzés
* Elhúzodó szülés

Postpartum (anya)
* Thrombophlebitis vagy thromboembólia
* Postpartum eclampsia
* Uterus inversio
* Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)
* Szülészeti shock

Postpartum (magzat)
* Apgar score (10 perc után is 7)
* Görcsös állapot gyanúja
* Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)
RDS v. amennyiben az újszülött nem tartja a hőmérsékletét

Idézet:
3. sz. melléklet a ..../2007. (.......) EüM. rendelethez

A szakorvos, illetve a szülésznő által az otthonszüléshez biztosítandó tárgyi feltételek

Műszerek:
A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló
Stetoszkóp, újszülött stetoszkóp.
Vérnyomásmérő,
Hordozható szívó berendezés,
Újszülött laryngoscop,
Episiotomiás ollók
Szuturás tálca
Sürgősségi táska

Gyógyszerek:
Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)
Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)
Epinephrin (adrenalin)
Infuziós oldatok: min 2000ml, kristalloid és kolloid

Kiegészítő eszközök:
Köldökcsat
Steril szívó az újszülött ellátásához
Fertőtlenítő oldat
Steril kesztyűk
Nem steril kesztyűk
Steril gézlapok
Lemosó lapok
Steril síkosító (pl. steril paraffin olaj)
Fecskendők, tűk (több méretben)
Fonalak szuturához
Hólyag katéter
Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz
Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő

Idézet:
4. számú melléklet a ..../2007. (.......) EüM rendelethez

[2. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23. ) NM rendelethez]

[A terhesgondozás keretében a gondozást végző orvos által elrendelendő szűrővizsgálatok:]

Az NM rendelet 2. számú melléklete a következő ponttal egészül ki:

„3. Külön jogszabály szerinti tervezett otthonszülés esetén a 37-39 terhességi hét között speciális, otthonszülést támogató ultrahang vizsgálat, amely megállapítja a magzat becsült méretét, a magzatvíz mennyiségét, a magzat és a méhlepény elhelyezkedését.”

5. számú melléklet a ..../2007. (.......) EüM rendelethez

[ 2. számú melléklet a 2/2004. (XI.17. ) EüM rendelethez]

[04 Szülészet-nőgyógyászat]

Az EüM rendelet 2. számú melléklete a következő szöveggel egészül ki:

„ 0404 Tervezett otthonszülés”.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása

a tervezett otthon szüléssel kapcsolatban

(4570/2007. sz.)

Mint országgyűlési biztos a sajtó híradásaiból értesültem arról, hogy 2007. év szeptemberében egy fővárosi születésházban komplikációmentesen indult szülés során, annak természetes folyamatában később beállott veszélyhelyzet miatt – már a kórházba szállítást követően – a csecsemő meghalt.

Figyelemmel a már hosszabb ideje a civil társadalom egy része, és a szakma között vitára okot adó tervezett otthon szülés intézményének igényére, a szülész-nőgyógyász szakma egyes képviselőinek helyzetértékelésére, felismerve annak jelentőségét, hogy mind nagyobb számú igény esetén az egészségpolitika és a szakma konszenzusa – a fejlettebb államok gyakorlatát is szem előtt tartva – szükségszerű, a kellően megalapozott jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása érdekében szükségesnek látom az adott helyzet emberi jogi és alkotmányos alapjogi értékelését, és minderről a nyilvánosság tájékoztatását.

Ad 1.) Nemzetközi egyezmények sora, valamint általában az emberi jogok nemzetközi dokumentumai kötelezik az aláíró államokat a bennük foglalt alapvető jogok tiszteletben tartására. Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése Alapjogi Chartájának (2004) II-54. cikke kifejezetten deklarálja a joggal való visszaélés tilalmát az alapjogok tekintetében. E szerint: „E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármilyen jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az e Chartában elismert jogok vagy szabadságok megsértésére vagy a Chartában meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.” Ezen abszolút jogok: minden embernek az élethez, emberi méltósághoz, az egészséghez, és a személyi integritáshoz való joga.

Ad 2.) Az állam objektív intézményvédelmi kötelessége, egyúttal legfontosabb feladata, hogy garantálja minden ember számára az élethez, emberi méltósághoz való alkotmányos jogot, összhangban e jog korlátozhatatlanságával (Alkotmány (8.§ (1) bek.). Az objektív kötelezettség az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme tekintetében, az un. szubjektív alapjogokkal kapcsolatban nem merülhet ki azonban abban, hogy tartózkodni kell azok megsértésétől, hanem az államnak gondoskodnia kell e jogok érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtéséről. Az emberek személyes szabadságuk és igényeik szempontjából gyakorolják alapjogaikat, az államnak azonban garanciákat kell biztosítani ahhoz, hogy az alanyi alapjogok valóban érvényesülhessenek, valamint a mindezzel kapcsolatban keletkező élethelyzeteket, illetve az alapjogok által artikulált értékeket önmagukban is, de valamennyi alapjoggal összhangban kezelje. Az élethez való jog alkotmányos védelme tehát olyan objektív kötelezettség, mely általában is de létfeltételeiben is védi az emberi életet.[1]

Ad 3.) A Magyar Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatából következően meghatározható az emberi jogok egyértelmű hierarchiájának vonulata. Mindezt az emberi jogok sajátos jellemzői figyelembevételével és nem az Alkotmány értékrendjéből kísérli meg rugalmasan, de következetesen érvényesíteni. Ebből következően az élethez, emberi méltósághoz való jogot olyan prioritásként, az alapjogok rendszerének fundamentumaként nevezte meg, mely minden más, a „személyhez fűződő” jog eredőjeként értékelhető. „Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az emberi méltósághoz való jog «anyajog», azaz a még nem nevesített szabadságjogok forrása. Ezért e jog értelmezése hatással lehet az egyéni autonómia határainak megvonására más emberi jogok esetében […].”[2] Az emberi méltósághoz való jog – egyebek mellett – „azt fejezi ki, hogy van egy abszolút határ, amelyen sem az állam, sem más emberek kényszerítő hatalma nem terjedhet túl, vagyis az autonómiának, az egyéni önrendelkezésnek egy mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany maradhat […]”.[3] E tekintetben tehát az önrendelkezés joga, mint alkotmányos alapjog is védelmet élvez.

Ad 4.) Az állam objektív élet védelmi kötelezettségéből következik, hogy nem engedheti meg alkotmányosan, indok nélkül az általa államcélként deklarált egészséghez való jog érvényesülését szolgáló intézményrendszer mellőzését, noha ugyancsak figyelemmel kell lennie az önrendelkezés különös jelentőségű XXI. századi paradigmáira. Ugyanakkor egy alapjog szükséges és arányos korlátozása esetén – a korlátozó törvényre is kiterjedően – a jogállam működésének elengedhetetlen feltétele a törvények tiszteletben tartása mind az állam szervei, mind az állam polgárai részéről. Az állam objektív kötelezettsége és a magánemberek alapjogi érdeke közötti konfliktus feloldásának pedig szakmai szempontból megalapozott, világos, egyértelmű és legitim normák a stabil biztosítékai, mely egyúttal a jogbiztonság követelményének alapja.

Ad 5.) Figyelemmel arra, hogy az élethez, egészséghez való jog, az önrendelkezés joga olyan alapvető jogok, melyek lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja, e körben vizsgálható a szülés eseményének biztonságos folyamatát lehetővé tevő intézmény-, és normarendszer. Jelenleg sem a nemzetközi, sem a hazai jogszabályok között nincs olyan rendelkezés, ami alapján a tervezett otthon szülés tiltott, de legalábbis korlátozott volna. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a várandós asszony abbéli szándéka, illetve döntése, hogy gyermekét valamely egészségügyi intézményben, vagy otthon[4] óhajtja megszülni, a fentebb már kifejtettek szerint olyan személyes (szubjektív) alanyi alapjogi kérdés, mely ugyancsak az állam objektív intézményvédelmi feladataként értelmezhető. Azaz, elengedhetetlenné vált, hogy az állam – a szülő nő és gyermeke életének védelméről – jogalkotással és egyéb szervezési intézkedésekkel (pl. a szakmai protokoll megalkotásával) gondoskodjon.

Ad 6.) Mindebből következően, figyelemmel a tervezett otthon szülés lehetőségét mindezidáig nem támogató orvos-szakmai érvekre, ugyanakkor szem előtt tartva a tervezett otthon szülés általános életvédelmi aspektusait, valamint a nemzetközi gyakorlatot, szükségesnek látom valamennyi, a tárgykörben korábban már kifejtett szakmai és jogi érv újólag történő megvitatását[5]. Annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen bármely jogellenes gyakorlat, valamint a várhatóan nem kockázatmentes szülés egészségügyi intézményen kívüli levezetése –, összefüggésben a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal – ezúttal, nélkülözhetetlen a keretszabályok mielőbbi megalkotása.

Ad 7.) Figyelemmel tehát az állam intézményes életvédelmi kötelezettségére, a jogalkotási kényszerhelyzet tagadhatatlanságára, felhívom minden érintett – így a jogalkotó és különösen a szakma képviselőinek – figyelmét, hogy a szülő nő és gyermeke alkotmányos jogaira figyelemmel fokozott tapintattal és felelősséggel értékeljék a szakma szabályai és az alapjogok összefüggéseit, és alkossák meg a tervezett otthon szülés biztonságos körülményeinek jogi és etikai feltétel rendszerét, továbbá szakmai minimum követelményeit.

Budapest, 2007. október

Dr. Szabó Máté


[1] 64/1991. (XII.17.) AB határozat, ABH 1991. 300-301.o.

[2] 23/1990. [X. 31.] AB határozat párhuzamos indoklása.

[3] Uo.

[4] Az otthon szüléssel egy tekintet alá esik az ún. születésházban történő szülés.

[5] Ezek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese OBH 1773/2003. sz. Jelentése, valamint az arra adott, és a jogalkotásra felhívó ajánlást lényegében elutasító miniszteri válasz; a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. január 18-án kiadott állásfoglalása


Nincsenek megjegyzések: