2010. november 1., hétfő

Papnő lábbilincsben
Brutális részletek: Így törte el a kislány gerincét Geréb Ágnes
Élő Anita
- itthon@hetivalasz.hu

A kórházon kívül szülők zöme nem odahaza akarja világra hozni gyermekét, a hálapénz miatt dönt így. A tudatos otthonszülők mozgalma is jelzi, hogy baj van a szülészetekkel. Igaz, a Geréb Ágnes által vezetett otthonszülésekkel még nagyobb.

Magyarországon évente legalább négyszázan szülnek intézményen kívül és nemcsak valamilyen "baleset", hóvihar, liftbe szorulás vagy rohamszerűen érkező baba miatt. Noha az otthonszülés leginkább nagyvárosi értelmiségi körökben vitatéma, a legnagyobb esélye mégsem a fővárosban és környékén van annak, hogy a szülés otthon történjen, hanem Hajdú-Bihar, Nógrád és Tolna megyében, tehát az ország legszegényebb területein.


Hajdú-Biharban csaknem minden századik gyermek kórházon kívül születik, vagyis a megye már majdnem elérte a mozgalmárok által vágyott egyszázalékos amerikai otthonszülési arányt. Ám korántsem úgy, ahogy a szabad szülés hívei szeretnék. Orbánné Lakatos Judit, a tisztiorvosi szolgálat észak-alföldi regionális vezető védőnőjének 2003-as felmérése szerint ezek az asszonyok zömmel munkanélküliek, három vagy több gyermekük van, nem romák, és nagy valószínűséggel a mentős vezeti le a szülésüket.

Vagyis egy olyan egészségügyi dolgozó, akinek nem szokás hálapénzt adni - az érintettek ugyanis nem tudnák kifizetni a választott orvosnak vizitenként járó 3-12 ezer forintot és a szülésért elvárt 30-150 ezret. Velük szemben a tervezett otthonszülést választó nők zömmel középosztálybeli családból származnak. A gyermekáldást harmonikus élményként szeretnék megélni, ezért utasítják el a kockázatmentes szüléseknél a magzatburok-repesztést vagy az újszülött légzőjáratainak rutinszerű kitisztítását.

Otthonszülési furcsaságok

A magyar otthonszülési mozgalmat számos furcsaság jellemzi: egyrészt az asszonyok valójában többnyire nem otthon szülnek, hanem jobbára az Alternatal Alapítvány születésházában. Másrészt a szüléseket kísérő bábák legalább fele orvosi diplomával rendelkezik, és sokszor szakorvos is ugyanúgy jelen van, mint a kórházban - a legtöbb beavatkozást a foglalkozásától három évre eltiltott Geréb Ágnes szülészorvos vezeti.

Nehéz megérteni, hogy ha a közel két évtizede folyó "bábaháború" lényegében orvosok között zajlik, akkor miért a biztonság hiánya a legfőbb érv az otthonszülés ellen. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és a szakminiszter mellé rendelt szülészeti szakmai kollégium egyaránt hangsúlyozza, hogy a kórházon kívüli szülés elsősorban a magzat számára veszélyes. Minden tizedik újszülöttnél - bárhol legyen a vajúdó nő - komplikáció lép fel, száz babából egyet pedig újra kell éleszteni; ehhez műszerekre és többféle szakorvos gyors együttműködésére van szükség, ami a születésházban hiányzik. Ezért áll a középpontban a kérdés: van-e az anyának joga arra, hogy a magzat életét veszélyeztesse? Az "anyai jogvédő" szervezetek, mint a Geréb Ágnes jogi védelmét is ellátó Társaság a Szabadságjogokért szerint igen, az orvosi társaságok szerint viszont nincs, ezért nem kap működési engedélyt Geréb születésháza, s mozgalma ezért lebeg a törvényesség határán.

A család számára az a legjobb, ha a komplikációmentes szülés otthonos légkörben zajlik, ám ha hirtelen baj történik, az intézményen belül vannak, mert ott van intenzív osztály és újszülött-gyógyász, neonatológus szakorvos is. Geréb Ágnes viszont azt hangsúlyozza: születésházuk közel található a budai Szent János Kórházhoz, ahol mindez megtalálható, így náluk a magzat nincs nagyobb kockázatnak kitéve.

Nagyításért kattintson a képre!


Komplikációk

A jelek szerint Magyarország pechje, hogy az otthonszülés hazai szószólója, a hívei által már-már vallásos tisztelettel övezett, a nézeteiben gyakorta úttörő, az apás szülés hazai engedélyezésében is fontos szerepet játszó Geréb szülészorvosként gyenge teljesítményt nyújt. Magyarországon évente 95-100 ezer gyermek születik, ebből 550-600 - többnyire kis súlyú koraszülött hal meg egyéves kora előtt. A szülészeti-nőgyógyászati kollégium adatai szerint évente negyven időben és normál súllyal született magzatot is elveszítenek, vagyis minden 2400. babára jut egy tragédia. Geréb Ágnes viszont 2000 és 2007 között három gyermeket veszített el, pedig a legnagyvonalúbb becslések szerint sem kísér többet évente 200 szülésnél, tehát minden ötszázadiknál történik valamilyen végzetes szövődmény.

Tíz éve egy egészséges kisded azért szenvedett súlyos, halállal végződő agykárosodást, mert Geréb Ágnes nem tisztította ki a légutait. 2003-ban ikerszülést vállalt intézményen kívül, az egyik gyermek oxigénhiány miatt súlyosan károsodott és félévesen meghalt. Jelenleg egyebek között azért áll bíróság előtt, mert 2007-ben a születésházban egy kislánynak csak a feje született meg, a válla elakadt a szülőcsatornában. A Fővárosi Bíróság által kirendelt szakértők szerint a veszélyes és a kórházban is bármikor előadódható komplikáció során Geréb Ágnes semmi olyat nem tett, amit kellett volna.

Rosszul adagolta a gyógyszert, nem végzett gátmetszést, a magzat vállát a fejecske csavargatásával próbálta kiszabadítani, aminek következtében a babának eltört a gerince. Ezekben a válságos pillanatokban a közeli János kórház is túlzottan messzinek bizonyult, a mentőknek a félig megszületett magzattal kellett odavinni az anyát.

A baba a gátmetszés után két percen belül megszületett, de már holtan. A bíróság feladata eldönteni, Geréb Ágnes bűncselekményt követett-e el - az elemi szülésvezetési hibák ugyanakkor nyilvánvalók. Az eljárások mégsem gyengítik, inkább erősítik a mozgalmát: hívei szerint a szülészorvosnak csak azért kell bíróság elé állnia, mert az állam máig nem szabályozta az intézményen kívüli szülést. Ráadásul az igazságszolgáltatás az ő esküdt ellenségei, a kórházi szülészet iránt elkötelezett szakértők véleménye alapján dönt.


Olaj a tűzre, hogy az 58 esztendős, 50 kilós, négygyermekes szülészorvost a legveszélyesebb bűnözőknek kijáró kéz- és lábbilincsben vitték a Fővárosi Bíróságon tartott tárgyalásra. (Három hete tartóztatták le, miután mentőt kellett hívni a születésházhoz, ahol annak ellenére vezetett szülést, hogy a bíróság eltiltotta hivatása gyakorlásától.) A szabad szülés hívei az otthonszülés kriminalizálása ellen tüntetéseket szerveztek és azt hangoztatják, hogy a gyerekek nem a születésházban, hanem a kórházban vannak veszélyben a szükségtelenül gyorsított szülések miatt.

A helyzet elmérgesedett és immár félő, az otthonszülők a minden 10-15. szülésnél elkerülhetetlenül fellépő komplikációk esetén sem mernek majd mentőt hívni. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a múlt héten ezért az összes felet tárgyalóasztalhoz ültette, hogy az év végéig megszülethessen a háborítatlan születés jogi szabályozása. Az indulatoktól sem mentes egyeztetésen a legígéretesebbnek az tűnt: Geréb Ágnes Alternatal Alapítványa is elfogadná, hogy különleges képzettségű bábák a kórházban kísérjék a szüléseket, azzal a feltétellel, hogy az orvosok csak az ő kérésükre avatkoznának be a szülésbe. (Ahogy a jobb kórházakban ma is történik.)

Miért éppen Budán?

Nem véletlen, hogy éppen a fővárosi és különösen a budai oldalon élő nők akarnak az Alternatal Alapítványnál szülni. Ebben a világszerte jelenlevő mozgalom mellett szerepe lehet annak is, hogy 2007-ben a Margit-kórház szülészetét bezárták, a Kútvölgyiét pedig idén privatizálták, így Budán csak két közintézményben fogadják a várandós anyákat, a Szent Jánosban és a Tétényi úti Szent Imrében. A zsúfolt szülészeti nagyüzemekben a másutt elbocsátott orvosokat "önkéntes segítőként" vagy negyed-, esetleg félállásokban alkalmazzák. A szülészek normál fizetés híján hálapénzből élnek, amelyet aligha kapnak meg, ha a komplikációmentes szülésben (és szerencsére ilyen a döntő többség) mindössze annyi részük van, hogy a végén gratulálnak az édesanyának.

Az otthonszülések száma lényeges mutató, pontosan jelzi, hol van gond a kórházi ellátással. Akár azért, mert az egészségügy nem mindig vesz tudomást róla, hogy ma Magyarországon egy átlagos nő élete folyamán csak egy gyermeknek ad életet, emiatt a szülések méltósága a családok számára még inkább felértékelődött. Ám legalább ennyire fontos azért is, mert jelzi: a hálapénzt adni nem tudó anyák hátrányba kerülnek, ezért inkább otthon vajúdnak és így kiszorulnak az egészségügyi ellátásból.



Halálos születések - Geréb Ágnes ügyei

2000 Komplikációmentes szülés után nem tisztította ki a baba légzőjáratait, a gyermek maradandó agykárosodást szenvedett, egyéves korában meghalt. Következezmény: 2007 októberében három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.

2003 Egy ikerszülésnél agykárosodást szenvedett az egyik gyermek és féléves korában meghalt. Következmény: maradandó fogyatékosságot okozó veszélyeztetéssel vádolják.

2010 Vállelakadás miatt meghalt egy újszülött, a gyermeknek eltört a gerince. Következmény: foglalkoztatás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetéssel vádolják.



Végletek otthonszülésre I.

A tervezett, intézményen kívüli szülések zöme a fővárosban történik, Geréb Ágnes születésházában a felkészítő tanfolyamért 50 ezer forintot kérnek el, a többi költséget a jövedelemadó egyszázalékos felajánlásaiból és önkéntes adományokból fedezik.

Végletek otthonszülésre II.

A legtöbb nem tervezett otthonszülés Hajdú-Biharban van, ott a gyerekek 0,9 százaléka jön így a világra. Zömmel rászoruló, többgyermekes, nem cigány anyák hívják késve a mentőt. Vélhetően azért, mert így nem kell hálapénzt fizetniük.

1 megjegyzés:

Frits írta...

A cikk szerzője sem a szülészethöz, sem a szociológiához, sem a pszichológiához, stb., stb. nem ért. De azért ír az újságokba... És el is fogadják a cikkeit.
Sajnos.
Az eltelt idő is magyarázatot ad súlyos véleményemre.
Itt csak egyetlen momentumot említenék (olyan sok badarság van, hogy azokat elő sem szabad venni...):
Élő Anita megállapítja(!), hogy dr. Geréb ELTÖRTE a baba gerincét.
Nos, még a "jóindulatú" bírónő is 'oxigénhiányt' állapított meg, mint a halál oka. (A vállelakadásos eset.)
A sokat tanult bírónő elvtársnőnek sem tűnt föl, hogy ha valakinek "kitörik a gerincét", az azonnali halállal jár.
A halottkém viszont egyértelműen azt állapította meg, hogy oxigénhiányban, és a dr. Geréb által alkalmazott művelettől számított kb. 30 perc múlva húnyt el a kisbaba.
A bíróságnak "súgó" szakértőknek, a T. Bíróságnak és a köznépnek sem tűnt föl, hogy az ítélet indokolásában elmagyarázott esemény azt jelenti, hogy a baba KÉTSZER HALT MEG.
No comment...