2010. november 13., szombat

Professzor Marsden Wagner M.D., M.S.
a magyar szülészetről


Professzor Marsden Wagner, korábban a WHO női- és gyermekegészségügyi részlege igazgatójának véleménye: „A legmegbízhatóbb szülészeti kézikönyv kimondja, hogy mind az anyai testhelyzet szülés közbeni korlátozása, mind a gátmetszés rutinszerű alkalmazása az ellátás olyan formái, melyekkel fel kell hagyni a tények ismeretében."

Az alábbi táblázat szemlélteti azt a nagy rést, amely a magyar kórházak szülészeti gyakorlata és aközött van, aminek a tudományos tények alapján szülészeti gyakorlatnak kellene lennie. A táblázat különös figyelmet szentel két beavatkozásnak, a lithotómia testhelyzetnek (háton fekvés vagy háton félig ülő testhelyzet) a második szakaszban, illetve a gátmetszésnek (a hüvelynyílás nagyobbra vágása).

Ez a két beavatkozás értékes mutatója a tényeken alapuló anyasági ellátásnak bármely kórházi közösségben, mivel már huszonöt éve bizonyított tény, hogy a háton fekvés az összes testhelyzet közül a legrosszabb a szülésre, illetve hogy a gátmetszés alkalmazása szigorúan korlátozandó, és az összes szülés 10%-át soha nem lenne szabad meghaladnia. A legmegbízhatóbb szülészeti kézikönyv kimondja, hogy mind „az anyai testhelyzet szülés közbeni korlátozása", mind a „gátmetszés rutinszerű alkalmazása" az ellátás olyan formái, melyekkel fel kell hagyni a tények ismeretében (Chalmers et al, „Effective Care in Pregnancy and Childbirth", Oxford University Press). E két gyakorlat megváltoztatásával az a probléma, hogy mindkettő orvosbarát, mivel mindkettő tökéletesen illik a szülés sebészeti megközelítésébe.

Egy nagy budapesti egyetemi kórháznál tett látogatásom során úgy informáltak, hogy a gátmetszések aránya 100% – minden nőt elvágtak ilyen módon – és a Magyarország egészére vonatkozó arány 79%. A sebészek úgy hiszik, a hüvelynyílás felvágása jobb, mint ha elrepedne, annak ellenére, hogy a tudományos adatok az ellenkezőjét bizonyítják. Egy természetes repedéshez képest a gátmetszés több fájdalmat, több vérzést, több maradandó hüvely-deformitást és a szexuális életben több hosszan tartó nehézséget eredményez. Továbbá azokat az előnyöket, amelyekről a gátmetszés pártolói beszélnek – a súlyos (harmadfokú) repedések megelőzése, annak megelőzése, hogy a nő medencefeneke hosszú távon károsodjon, illetve a baba védelme egy esetleges elhúzódó vajúdás káros hatásaitól – a tudományos tények nem támasztják alá.

A tények áttekintése megmutatja, hogy a gátmetszések 10% (a WHO ajánlása) feletti aránya nem indokolt, és ideálisabb arány lenne a szüléseknek mintegy 5%-a. Ennek ellenére a magyar kórházakban az első gyermeküket szülőknél közel 100% ez az arány, amely a nők nemi szervi megcsonkításának elterjedt gyakorlatát jelenti. A magyar nőknek minden bizonnyal nem mondják el az igazságot a gátmetszésről, mint a női nemi szervi csonkítás modern, nyugati formájáról (lásd M. Wagner „Episiotomy: a form of genital muilation", The Lancet, Volume 353, pages 1977 to 1978, 1999).


TUDOMÁNYOS TÉNYEKEN ALAPUL-E A MAGYAR KÓRHÁZI ELLÁTÁS

Ellátási forma

Magyarországi gyakorlat

A WHO álláspontja

Rutinszerű bábai ellátás

Nincs

80% körül mozogjon

Evés-ivás rutinszerű korlátozása

Gyakori

Nem ajánlott

Rutinszerű CTG

Nagyon gyakori

Nem ajánlott

Rutinszerű infúzió

Gyakori

Nem ajánlott

Rutinszerű burokrepesztés

Gyakori

Nem ajánlott

Ágyhoz kötöttség a vajúdás ideje alatt

Gyakori

Nem ajánlott

Lithotónia (háton fekvő, vagy félig ülő testhelyzet) a vajúdás végén

80%

Nem ajánlott

Gátmetszések aránya

79%

Legyen kevesebb, mint 10%

Császármetszések aránya:

klinikák: 30%
nagyobb kórházak: 21-23%

12%-nál soha ne legyen magasabb

Az újszülött rutinvizsgálata az anyán történik-e

Nem jellemző

Ajánlott

24 órás rooming-in, tehát az újszülött soha nincs az újszülöttosztályon

Nem jellemző

Ajánlott

* az adatok Prof. Marsden Wagner M.D., M.S., korábban a WHO női és gyermekegészségügyi részlegének vezetője 2003-as nyíregyházi Bábakonferencián elhangzott beszéde alapján


Otthonszülés - a választás joga

Ma van a szülésznők és bábák nemzetközi napja. Az egyre növekvő születésszám, az egyre nagyobb orvoshiány miatt a világnak a több szülésznőre és szakképzett bábára volna szüksége, mint eddig bármikor.

A fejlett államokban egyre inkább követelménnyé válik, hogy a színvonalas egészségügyi ellátás legyen mindenki számára elérhető. Ez rengeteg pénzbe kerül: az orvosképzés drága, a műszerek drágák, a gyógyszerek drágák, a kórházak fenntartása drága. Egy fillért sem lehet elpazarolni.

A családtervezési tanácsadáshoz, terhesgondozáshoz, szülészeti és gyermekágyi ellátáshoz nincs mindenkinek szüksége orvosra, nincs mindenkinek végig orvosra szüksége. Ha egy csomó egészséges ember megtehetné, hogy alternatív ellátást választ - mondjuk egy független bábapraxist, amelynek bábáival aztán szülhetne akár kórházban, akár otthon -, azzal az orvosok terhe is csökkenne; az orvosi segítségre tényleg rászorulókra több idő jutna, az egészségesek rutinellátása pedig sokkal kevesebbe kerülne.

A differenciált ellátás költséghatékony. Azt pedig tudjuk, hogy a választás egyébként is alkotmányos alapjog, és Magyarországon csak a törvényi szabályozás hiányzik ahhoz, hogy ezt a jogot legálisan gyakorolni lehessen.

Shannon Norberg, a kanadai British Columbia tartomány bábaszövetségének elnöke szerint a szülésznők és bábák nemzetközi napja egy ünnepnap, amely alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk, mit kell még megtennünk azért, hogy világszerte minden nőnek osztályrészéül jusson az a terhesgondozási és szülészeti ellátás, amely Kanadában elérhető.

Magyarországon az ehhez szükséges következő lépés a bábai modell legalizálása lenne: egy törvényi szabályozás, amely lehetőséget adna az érdemi munkára, a szakmai párbeszédre és a kórházi szülészeti ellátás további javítására is.

Ezt a petíciót érdemes figyelmesen elolvasni és aláírni, természetesen csak annak, aki egyetért vele.

Szabad szülést Magyarországon - Free birth choices in Hungary



Felicitasz

Nincsenek megjegyzések: