Végzetes szülések: van-e felelős?

cimű cikk és a

" blame culture" veszélyei

2010. november 17.

Az otthon szülést ellenző szülész-nőgyógyász orvosok szerint nagy kockázatot vállal az a kismama, aki mellőzve a kórház felszereltségét, intézményen kívül kívánja világra hozni gyermekét. Egy friss holland kutatás - ahol amúgy igen nagy hagyománya van az intézményen kívüli vajúdásnak - pedig a napokban mondta ki, hogy az otthon szülés sokkal kockázatosabb, mint azt eddig feltételezték. Igaz, ez nem zárja ki, hogy a kórházi szülésnél ne merülnének fel olyan komplikációk, amelyek a gyors beavatkozások ellenére is maradandó károsodással vagy halállal végződnek.

De előfordulhat az is, hogy orvosi mulasztásból lesz a baj. Noha a károsultak általában megpróbálnak peren kívül megegyezni a kórházzal, mégis gyakoribb, hogy az intézmény nem ismerve el felelősségét, a bíróságon folytatódik az ügy tisztázása. Magyarországon eddig a legmagasabb kártérítési összeg, kamatokkal együtt, nyolcvanmillió forint volt. Ezt egy szülés után bekövetkezett agykárosodás miatt kellett megfizetni.

A HVG összegyűjtöttük az elmúlt években - a sajtóban is - nagy visszhangot kapott eseteket.

1, Kezdjük rögtön a legutóbbi esettel. November elsején Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházában elhunyt egy harmadik gyermekének életet adó édesanya. A 26 éves kismama egészséges gyermeket hozott a világra, de a szülést követően vérzés lépett fel nála. A folyamatos orvosi ellátás, többszöri beavatkozás ellenére az anya életét nem tudták megmenteni, az intenzív osztályon elhunyt. A három kilogramm 85 dekával született kislány egészséges, és még a kórházban van. A család feljelentést tett, miután a rendőrség igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki, aki soron kívül elvégezte a fiatalasszony boncolását. Az eredmények egyelőre nem ismertek. Svébis Mihály, a kórház főigazgatója a tragédia miatt azonnali vizsgálatot rendelt el, annak kiderítésére, hogy mi okozta az édesanya halálát. A vizsgálatok befejezése után ígértek részletesebb tájékoztatást.

Még senki nem tud semmi biztosat. Feltehetően DIC-je volt a szülőnőnek. Az eset az apának és a családnak valóban tragédia, de bizony a 21. században is meg lehet halni ilyen szülési szövődményben. Ami bizony csillapíthatatlan vérzést, és sajnos exitust okozhat az esetek egy részében. Sajnos.

2, November elején kezdődött el annak a szentesi orvosnak a pere, akit azzal vádolnak, hogy gondatlansága miatt 2008 júliusában történt szülést követő rutinműtétben meghalt a 31 éves kismama. Az asszony azért került kórházba, mert a terhesség ötödik hetében spontán elvetélt. Az ilyenkor szokásos rutinműtétet hajtották végre rajta, ám a beavatkozás közben kiszakadt a méhfala. Ezt azonban a műtétet végző orvos nem vette észre. Az orvos a bíróság előtt kijelentette, hogy nem érzi magát hibásnak. Elmondta, a tragikus hiba úgy történhetett, hogy miután a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhfalba, annyira vékonyíthatta azt, hogy amikor a szondával megközelítette az elhalt területet, kilyukad a méhfal. A műtét után két nappal a nő belázasodott, újra megműtötték. Ekkor kiderült, hogy nemcsak a méhfala, hanem a vékonybele is megsérült, amelytől súlyos hashártyagyulladást és vérmérgezést kapott. A fiatal asszony több hétig volt intenzív osztályon, ám mégsem tudták megmenteni az életét. Az elhunyt családjának ügyésze szerint az orvos ott vétett, hogy nem ellenőrizte folyamatosan a beteg állapotát. Nem konzultálta meg az esetet az osztályvezető főorvossal, csupán telefonon rendelt a kismama részére különböző gyógyszereket és nem intézkedett azonnali műtéti beavatkozásról. Ezért az orvost, halált okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel vádolják. Az ügyben ítélet csak jövőre várható.

Ez a történet nem egy szülés körüli esemény a szüléshez semmi köze! Hogyan került mégis ide ?

3, 2009 júliusában a győri kórházban végződött halállal egy császármetszés. A fiatalasszony vérmérgezésben halt meg, miután császármetszéssel egészséges ikerfiúknak adott életet. A gyermekek június 22-én születtek, azonban a császármetszés után az asszonynak több mint egy hétig nem volt széklete. Férje emiatt többször panaszkodott az orvosoknak, de ők azt mondták, ez természetes a császármetszés után. A vérmérgezést az okozhatta, hogy a császármetszéskor több helyen megsérült a nő vékonybele, így a béltartalom a hasüregbe ürült, amit az orvosok csak kilenc nappal a császármetszés után vettek észre, de ekkor az anya már menthetetlen volt. Az asszonyt a császármetszés után többször is megműtötték, először a méhét, majd tíz nappal később mindkét petevezetékét eltávolították. Ekkor vették észre, hogy még valószínűleg a császármetszéskor a vékonybelét több helyen megvágták, ettől a béltartalom a hasüregbe ürült, ez okozhatta a súlyos vérmérgezést, amelybe az asszony végül belehalt. A kórház szerint, ők nem hibáztak, hanem a fiatalasszony egy ritka, halállal végződő terhességi mérgezés áldozata lett.

Egy valami biztos a HELLP szindroma volt a diagnózis, mely mindentmás diagnózist megelőzve a sűrgős császármetszés indikációja volt. ( Ezt a diagnózist a tünetek és laboreredmények nyilvánvalóan kellően alátámasztották ) A többi szövődményt és azok sorrendiségét csak a leletek birtokában lehetne pontosan megállapitani. ( a császármetszész követően a feltételezhetően thrombocytopeniás és/vagy atóniás vérzés még indokolhatta az uterus exstirpációját.) A többi csak találgatás...Azt sehogysem értem hogyan lehet több helyen vágást ejteni a vékonybelen császármetzszés alkalmával ??!! Ha a bélsérülés iatrogén volt, akkor annak nagyobb a valószinüsége , hogy a harmadik műtét alkalmával következhetett be. Még annyit, hogy az anya ( és magzatai ) eleve életveszélyben volt a HELLP szindróma és a vérmérgezés miatt . E súlyos toxicosis mortalitása napjainkban is magas. Ezért kellett azonalli császármetszést végezni 32 hetes korban. Más : a spontán bélperforáció szóba sem jöhet?

4, Az elmúlt év végén egy másik szülésnek is rossz vége lett, amikor egy héttel a szülés után meghalt egy cserkeszőlői asszony a szolnoki Hetényi Kórházban. A 33 éves édesanya negyedik gyermekével ment a szolnoki kórházba, október 14-én szülés közben azonban kómába esett, és október 20-án meghalt. A kisbaba életét megmentették. A család szerint az orvosok hibáztak, ezért kártérítést követelnek a kórháztól. Az intézmény azonban hárít, szerintük ebben az esetben sem történt orvosi mulasztás. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, de egyelőre csak annyi biztos, hogy a nő halálát magzatvíz embólia okozta. A család szerint a szülést nem megfelelően indították el, ezért kerülhetett magzatvíz a nő szervezetébe, ami a halálát okozta.

A magzatvízembólia halálos szövődmény kialakulásához nem szükséges orvosi hiba, mulasztás..

5, Egy korábbi esetet is érdemes felidézni, a MÁV Kórházban történt orvosi mulasztást, amely két szülő nőt is érintett: az egyiknek el kellett távolítani a méhét, míg a másik életét vesztette. A vád szerint 2003 szeptemberében az adott napon H. Szabolcs szülész-nőgyógyász volt az ügyeletes orvos, akinek két páciense is ugyanabban az időben szült. Az egyik asszony egy kislánynak adott életet, de a szülést követően rosszul lett, majd az intenzív osztályra vitték. Néhány óra elteltével az orvos felettese a méh eltávolítása mellett döntött. A másik asszony légembólia miatt életét vesztette, ami az ügyészség álláspontja szerint ez azért következett be, mert a nő méhe megrepedt, és ezt az orvos nem vette észre. A babát sikerült újraéleszteni. Az ügyészség álláspontja szerint az orvos nem megfelelően végezte az adminisztrációt a két nő esetében, ezzel más orvost akadályozott a helyes diagnózis felállításában, ráadásul elmulasztott fontos vizsgálatokat. A vád szerint az orvos késve jelezte felettesének, hogy a méhét elvesztő nő súlyos állapotban van, a másik kismamánál pedig nem vette észre a méhrepedést. Ennek ellenére a vádlott tagadta bűnösségét. Mint mondta, ő az előírásoknak megfelelően mindkét nőnél elvégezte a kötelező vizsgálatokat, s a méhrepedésre semmilyen jel nem utalt. Azt elismerte, hogy az adminisztrációt nem végezte el, de ezt azzal indokolta, hogy nem volt szabad számítógép, és később akarta pótolni.

Alapos a gyanú, hogy ezek az esetek valóban felvetik az orvos felelősségét.

6, Az időközben átkeresztelt kórházban - Állami Egészségügyi Központ - azóta is történt sajnálatos eset. Egy kismama idén február 12-én feküdt be a Podmaniczky utcai kórházba, ahol tíz óra vajúdás után orvosa császármetszés mellett döntött. Ám a szülésznő a műtét előtt savlekötő helyett maró folyadékot, erősen lúgos kémhatású kálium-hidroxidot itatott a szülő nővel, mondván, később ne legyen gyomorégése. A súlyos lúgmarás tüneteire az orvosok azt hitték, hogy allergiás reakció. Csak másnap kezdtek gyanakodni a mérgezésre. A kismama gyomra és a nyelőcsöve is súlyosan károsodott. Egy hónapos kezelése után sem tud rendesen nyelni, jelenleg gyomorszondán keresztül táplálkozik. Az intézmény belső vizsgálat indított az ügyben, ám máig nem derült ki, hogyan kerülhetett a maró folyadék a kismama poharába. A kórház elismerte felelősségét és folynak a tárgyalások a kismamával, de az összegről csak a korrekciós műtét után állapodnának meg. Időközben azt is bejelentették, hogy a szülészetet vezető főorvost, Török Miklóst leváltották.

Ez az eset nem szülészorvosi hiba. Császármetszés előtt a fokozott hasi nyomás, refluxhajlam és az aspiráció fokozott veszélye miatt anaesthesiologiai javallatra itatnak a szülőnővel savlekötőt..

HVG

Blogger komment:

A media napjainkban forditva ül a lovon. Szerepét helyesen értelmezve pontosan nekik kellene egy dialogust lefolytatni a a medicina természetéről , annak inherens bizonytalanságairól , az egészségügyi ellátás lehetőségeiről és határairól , a reális elvárások fontosságáról. Na és legvégül a " blame culture " veszélyeiről !!!