2010. november 3., szerda

10-11-03 írta Giulio

(

Ma reggel láttam Éger Istvánt a TV-ben, és úgy gondolom, hogy miután vele semmiképpen nem akarok egy kamarában lenni, vegetatívum kérdése..., a felhívást ismét előre hozom.:-))

KEDVES KOLLÉGÁK!

A WEBDOKI ORVOSI PORTÁLRÓL ÜZENÜNK MINDENKINEK !

Olvassátok. Aláírni a következő helyen IS lehet:

http://webdoki.hu/listazas.php3?id=1284098299

EGYÚTTAL KÉRÜNK BENNETEKET, HOGY MINÉL TÖBBEN CSATLAKOZZATOK ÉS NYOMTASSÁTOK A NYÍLT LEVELET, TERJESSZÉTEK A KOLLÉGÁK KÖZÖTT, IRÁNYÍTSÁTOK ŐKET ÚTBA A FÓRUM FELÉ.

Azt hiszem egy erős kamara minden orvos közös érdeke, mutassuk meg, hogy képesek vagyunk összefogni saját jövőnkért. Mikola István nyilatkozta, hogy nincs pénz. Tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt években elmulasztott összefogást nem fogjuk tudni bepótolni néhány határozott asztalra csapással, még akkor sem, ha esetleg ezt ígérték nekünk. A háttérben már előttünk nem is ismert alkuk köttettek, rólunk, de nélkülünk.

ÉS MÁR MOST TUDATOSÍTSUK MAGUNKBAN, HOGY HA MOST NEM MOZDULUNK MEG EGYSÉGESEN EGY IGAZI ÖNKORMÁNYZATÉRT (NEM A KORMÁNY ELLEN, HANEM SAJÁT ÉRDEKÜNKBEN ÉS A TÁRSADALOM ÉRDEKEI ÉRDEKÉBEN), AKKOR ENNEK ÉVTIZEDEKIG IS INNI FOGJUK A LEVÉT.

EGYHAMAR MÉG EGY ILYEN LEHETŐSÉGÜNK NEM LESZ. ÚJ KORMÁNYZATI RENDSZER, ÚJ ALKOTMÁNY, ÚJ JOGALKOTÁSI TV., ÚJ MOK TV.

MOST VAGY SOHA!!!

Nyílt levél az orvosi kamara átalakításáról


Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztelt Államtitkár Úr!



Tekintettel arra, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarák átalakítása, a kötelező orvosi kamarai tagság visszaállítása napirendre került, alulírott orvosok - felismerve egy erős és felelős szakmai önkormányzat kiépítésének történelmi jelentőségét - úgy határoztunk, hogy nyílt levél formájában fogalmazzuk meg a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban Kamara) átalakításával, feladatainak és jogosítványainak újraszabályozásával és ehhez eszközként a kötelező kamarai tagság visszaállításával kapcsolatos elvárásainkat.

A Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban Kamara), mint szakmai kamara a Polgári Törvénykönyv szerint köztestület, amely a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Az Alkotmánybíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a kötelező szakmai kamarai tagságot olyan súlyú és komolyságú átadott közfeladatok indokolhatják, amelyek megvalósításához elengedhetetlen a köztestület az adott szakma valamennyi művelőjére kiterjedő hatásköre.

Másfelől a kamara tagsága a szervezet fenntartása és működésének biztosítása érdekében tagdíjat fizet, amely kötelező tagság esetében - nyilván az átruházott közfeladatok biztonságos ellátása érdekében - adók módjára behajtható köztartozásnak, azaz a tagság szempontjából egyfajta plusz köztehernek tekintendő.
Álláspontunk szerint az orvosokra kirótt újabb közteher csak akkor indokolható, ha a köztestület jogosítványai tényleges szakmai önkormányzást megvalósítva képesek az orvostársadalom helyzetét jó irányban, érdemben befolyásolni.

A kötelező tagság visszaállításával kapcsolatos eddigi kormányzati kommunikációban azonban - legnagyobb sajnálatunkra - a Kamara átszervezése nem úgy jelenik meg mint a demokratikus hatalomgyakorlás jegyében történő hatalommegosztás, érdemi közfeladat-átadás elengedhetetlen eszköze, hanem mint önmagában való cél, az előző kormányzat intézkedéseinek egyszerű és öncélú negálása. Ez pedig számunkra elfogadhatatlan.

Ezért a kérdés megvitatása, a félreértések eloszlatása most, a helyi önkormányzati választások apropóján azért is különösen fontos és időszerű, mert a Kamarának átadandó közfeladatok, a Kamarára átruházandó jogosítványok és az ezekkel összhangban kialakítandó koordinációs és döntéshozatali mechanizmusok egyértelműen felvázolják a Kormányzatnak a polgárok, társadalmi szervezeteik és az egyéb hatalmi ágak (önkormányzatok) felé megnyilvánuló magatartását, a követendő kormányzati stílust.

Álláspontunk szerint szükséges a jelenlegi feladatok és jogosítványok újrafogalmazása (pontosítása) és kiegészítése annak érdekében, hogy a Magyarországon praktizáló orvosoknak, az egész társadalom érdekében, érdemi beleszólásuk legyen az egészségügyi ellátás és ellátórendszer alakításába, fejlesztésébe, valamint hatékonyan fel tudjanak lépni saját élet- és munkakörülményeik javítása érdekében.

Ezért szedtük össze levelünk mellékleteként azokat a feladatokat és az ellátásukhoz, mint célhoz, eszközként rendelt jogosítványokat, melyekkel el kívánunk indulni a jövőt jelentő, osztrák mintára szerveződő, önálló, erős és hatékony szakmai önkormányzat kiépítésének az útján. Nem kívánunk ugyanis érdemi jogosítványokkal nem rendelkező kirakatkamara tagjaként, számunkra felesleges és terhes különadót (tagdíjat) fizetni.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Miniszter Úr, Államtitkár Úr!

Tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Unió egységes munkaerőpiaca az orvosi hivatás területén is működik, aminek következtében a munkaerő a jobb feltételeket biztosító országok felé áramlik. Különösen kritikus folyamat ez a fiatal szakorvosok esetében. Teljesen egyértelmű számunkra, hogy önmagában az a tény, hogy a Kamara ezen túl nem küld külföldi álláshirdetést a tagjainak, nem fog érdemben változtatni ezen a folyamaton.

Szilárd meggyőződésünk ugyanakkor, egy a hivatás gyakorlásában irányt mutató és biztonságot nyújtó, gazdasági és szakmai érdekérvényesítésre törvényben garantált jogosítványainál fogva képes, szakmai önkormányzati polgárság lehetősége - más tényezőkkel együttesen - jelentősen javíthat mind hazánk, mind orvosaink helyzetén.

Éppen ezért kérjük, fontolják meg javaslatunkat, és választott képviselőink útján tekintsenek minket partnernek az új kamarai törvény kidolgozásában.

WebDoki, 2010. szeptember 19.


Dr. XY
a nyílt levelet aláíró orvosok képviseletében

Aláírók:

Melléklet a "Nyílt levél az orvosi kamara átalakításáról" c. dokumentumhoz


Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényben meghatározott feladatokat az alábbiakat figyelembe véve javasoljuk kiegészíteni, ill. módosítani:


I./ A feladatok és jogosítványok meghatározásának módja

1./ A Kamara általános és legfontosabb feladatait és jogosítványai a kamarai törvényben kell rögzíteni. Emellett egyes további feladatokat és jogosítványokat a kamarai törvényben meghatározott jogalkotási jogosítványok tiszteletben tartása mellett megalkotott más jogszabályok is meghatározhatnak.

2./ A kamarai feladatokat pontosan és közérthetően kell meghatározni, úgy hogy azok félreértelmezése, kiterjesztő vagy leszűkítő értelmezése és az ebből adódó viták, feszültségek elkerülhetők legyenek. A jelenlegi törvényi meghatározást túlságosan általánosnak tartjuk.

3./ A kamarai feladatok kizárólag az orvosi tevékenységgel és életpályával összefüggő szakmai, szakmapolitikai, jogi, gazdasági és szociális köz- és egyéb feladatok lehetnek.

4./ A kamarai feladatok megvalósításához biztosítani kell a feladattal cél-eszköz viszonyban álló hatékony, erős, és jogilag kikényszeríthető garanciákkal megkerülhetetlenné tett kamarai jogosítványokat, melyek különösen: jogszabály-kezdeményezési jog, véleményezési jog, egyetértési és vétójog, együttdöntési jog, ellenjegyzési jog, képviseleti jog, döntési jog.
Az egyes jogosítványok tartalmát pontosan meg kell, határozni, körül kell írni és hozzá kell rendelni a megfelelő garanciákat. Minden egyes feladathoz egyedileg kell hozzárendelni az ellátásához szükséges és elégséges jogosítványt.


II./ A kötelezően ellátandó egyes kamarai feladatok és a hozzájuk kapcsolódó jogosítványok:


1. Az általános szakmai (érdek)képviseleti feladatok körében:

1.1. Az egészségügyi ellátást, az egészségügyi ellátórendszert, az orvosi jogállást, életpályát, az orvosok szakmai, szociális, és gazdasági érdekeit érintő kérdésekben jogszabály-kezdeményezési jog, a jogalkotási eljárásban véleményezési jog, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójog.
A jogalkotás területén elengedhetetlennek tartjuk az orvosi jogállási törvény megalkotását, amely egységesen szabályozza az orvosi tevékenységet, jogokat és kötelességeket. Az orvosi kamarai törvényt is az orvosi jogállási törvény részeként kellene megalkotni.

1.2. A közfinanszírozást érintő kérdésekben elengedhetetlennek tartjuk, hogy a jogszabály-előkészítés során a finanszírozóval (jelenleg OEP) azonos súlyú jogosítványok illessék meg a Kamarát, hiszen csak így valósítható meg a Ptk. szerinti mellérendeltség követelménye (a jogszabályi rendelkezések ugyanis a finanszírozási szerződés kötelező tartalmi elemét fogják képezni).

1.3. Az egészségbiztosító (finanszírozó) szervezetekkel és egyéb szervezetekkel, hatóságokkal, általános szerződési feltételek megkötéséhez képviseleti és döntési jog. E feladat és jogosítvány célja, hogy a jogszabályban nem rögzített feltételekről a polgári jog szerinti mellérendeltség elvét érvényesítve, az orvosok képviseletében, az őket érintő körben, egyező akaratnyilvánítással szülessenek meg az általános szerződési feltételek.

1.4. A jogszabályban megjelenő orvosi díjtételekkel kapcsolatban jogszabály-kezdeményezési jog, a jogalkotási eljárásban véleményezési jog, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójog.

1.5. Közérdekű kereset indítása az egészségügyi ellátást, az egészségügyi ellátórendszert, az orvosi jogállást, életpályát, az orvosok szakmai, szociális, és gazdasági érdekeit érintő kérdésekben.

1.6. Képviseleti jog - egyedi vagy csoportos meghatalmazás esetén - az orvosok élet- és munkafeltételeit, jogállását érintő kérdésekben, bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt. Fontosnak tartjuk szabályozni a Kamarának a hatóságok és egyéb szervezetek előtti általános jog- és érdekképviseleti jogosítványait az egészségügyi ellátást, az egészségügyi ellátórendszert, az orvosi jogállást, életpályát, az orvosok szakmai, szociális, és gazdasági érdekeit érintő kérdésekben.

1.7. A Kamara hivatalos kapcsolatrendszerének (hatóságokkal és egyéb szervekkel), továbbá az ezzel kapcsolatos jogosítványoknak (pl. értesítési kötelezettség, részvételi jogok) a részletes és jogi úton kikényszeríthető szabályozása.

1.8. A 4/2000. EüM rendelet szerinti alapellátások esetében döntési jog a területi ellátásban résztvevő alapellátási praxisok számának meghatározása tekintetében, döntési jog az alapellátási praxist betöltő orvos személyéről; jogszabály-kezdeményezési jog, a jogalkotási eljárásban véleményezési jog, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójog a finanszírozás tartalmának, szerkezetének és mértékének meghatározásában.

2. A nyilvántartási, igazgatási jellegű feladatok körében:

2.1. Az orvosok alapnyilvántartásának vezetése, az alapnyilvántartással kapcsolatos eljárások lefolytatása.

2.2. Az orvosok működési nyilvántartásának vezetése, a működési engedélyekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása, a működési engedélyek kiadása.

2.3. Adatgyűjtési, adatszolgáltatási, statisztikai feladatok.


3. Az orvosi szakma minőségirányítása és fejlesztése keretében:

3.1. Az orvosi alapképzés körében a kamara részt vesz az orvosok elméleti felkészítésében, különös tekintettel a szakmai / etika szabályok, a polgári jogi / büntetőjogi / közigazgatási jogi és etikai felelősség elméleti és gyakorlati alkalmazása, az orvosi jogállás szabályainak oktatásával.

3.2. Az orvosi szakképzés körében a Kamara jogszabály-kezdeményezési joggal, a jogalkotási eljárásban véleményezési joggal, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójoggal rendelkezik a kiadható orvosi szakorvosképzési helyek számát továbbá a szakvizsgáztatás rendszerét illetően, képviselteti magát - az adott szakterület tudományosan elismert művelőjének delegálásával - a szakvizsgabizottságokban.

3.3. A szakorvosi továbbképzések keretében jogszabály-kezdeményezési joggal, a jogalkotási eljárásban véleményezési joggal, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójoggal rendelkezik a kötelező szakmai továbbképzések rendszerét illető jogalkotási kérdések tekintetében, részt vesz a továbbképzések akkreditációjában, szakmai továbbképzéseket szervez, vezeti a továbbképzések nyilvántartását (OFTEX).

3.4. A szakértői tevékenységgel kapcsolatban jogszabály-kezdeményezési joggal, a jogalkotási eljárásban véleményezési joggal, a társadalmi vita során egy alkalommal vétójoggal rendelkezik az orvosszakértői rendszert illető jogalkotási kérdések tekintetében, kiadja az egészségügyi területre vonatkozó szakértői engedélyeket.

3.5. Az orvosi szakmai társaságok és a Magyar Tudományos Akadémia feladatkörébe tartozó tudományos tevékenység eredményeinek terjesztésében és gyakorlati alkalmazásában a Kamara az előbbi szervezetekkel együttműködik.


4. Az orvosi hivatás tekintélyének őrzése, ennek keretében:

4.1. Az Orvosi Rendtartás és az etikai eljárás kidolgozása, mely érvényesíti az alkotmány és az általános eljárási törvényekben lefektetett alapelveket a tisztességes eljárás, az arányos szankcióalkalmazás és a kétszeres büntetés tilalmának érvényesítésével. (Többszörös büntetés tilalma: etikai büntetés csak akkor szabható ki, ha más szankcióval - büntetőjogi, közigazgatás, fegyelmi stb. - az adott cselekmény nem került szankcionálásra. Ezáltal csak akkor lehet etikai büntetést kiszabni, ha más eljárás vagy nem indult, vagy etikai vétségnél súlyosabb felelősség nem volt megállapítható.)

4.2. Közvetítői eljárás orvosok egymás közötti, ill. orvosok és mások (pl. páciensek, betegszervezetek stb.) közötti vitás kérdésekben.

5. Az önkormányzati működéssel kapcsolatos feladatok körében:

5.1. A régi típusú és az új típusú kamarai működés átmeneti szabályainak és határidejének meghatározása: az új alapszabály kötelező tartalmi elemei, a feladatellátáshoz szükséges szervezeti és személyi feltételek minimumkövetelményei, új kamarai választások szabályainak meghatározása.


III./ Fakultatív kamarai feladatok:


1. Jóléti szolgáltatások (nyugdíjbiztosítás, ápolási biztosítást, stb.) a kamarai tagok részére.

2. Alapok alapítványok létrehozatala és kezelése.


WebDoki, 2010. szeptember 19.


Dr. XY
a nyílt levelet aláíró orvosok képviseletében

Aláírók:

------------------------------------------------------------------

Ennyi.

Az akció az orvosokat, egyben a kormányzatot is teszteli.

Hányan vesszük észre 40 ezerből, hogy végjáték van, és észreveszi-e vajon a kormányzat, hogy végjáték van?


10-11-03 - írta Giulio

Olvasom a költségvetést, meg annak a minden irányból érkező magyarázatait hallgatom, és fellélegzek, meg vagyok mentve, én a magyar egészségügy.

Kevesebb pénzből, kevesebb szakdolgozóval, orvossal kell majd több beteget ellátni, sokkal magasabb kiadási terhekkel agyonnyomva, ebből a hülye is tudja, hogy minden sokkal jobban fog menni.

A nominális háziorvosi bevételnövekményt szerencsés esetben majd elviszi a kötelező kamarai tagsági díj, tehát még lelkesebbek is leszünk, mint most vagyunk.

Most már csak a jövedelmek hatszoros emelését várom, akkor lesz biztos, hogy révbe jutottam.

A kezdő bírói fizetés 360 ezer forint. A háromszorosa a kezdő orvosokénak. Ez a járulékokkal egy teljes alapellátási körzet bruttó finanszírozását felemészti. Amiből még működni is kellene.

Köszönjük, FIDESZ.

Még vegyetek is feleségül. Úgy lesz kerek a mese.

Boldogan élünk, míg a nép meg nem hal.

Nincsenek megjegyzések: