"Már szándékos emberöléssel

vádolják a csongrádi orvost "

-írja a szegedikurir

2010. november 20.

A szegedkurir.hu információi szerint a szentesi nőgyógyász, Loboda Fábián ellen szándékos emberölés a vád. Mint arról már a sajtó korábban beszámolt, 2008 nyarán egy 31 éves nő spontán elvetélt, így került a szentesi Dr. Bugyi István kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályára, ahol egészségügyi küretet végeztek el. A beavatkozás során Loboda Fábián átlyukasztotta a nő méhfalát, amit csak későn vett észre.

A 31 éves nő vérmérgezésben halt meg, Loboda Fábiánt pedig felfüggesztették a munkavégzés alól. A szülész-nőgyógyász ügyét a Szegedi Városi Bíróságon tárgyalják, a vád: szándékos emberölés. Úgy tudjuk, januárra várható elsőfokú ítélet az ügyben. Demeter Attila, Loboda Fábián ügyvédje a szegedkurir.hu-nak elmondta: a bizonyítás lezárásáig nem kíván nyilatkozni. Nyilatkozatstop van a szentesi kórházban is. A szegedkurir.hu úgy tudja az intézmény dolgozói aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy így tiltakozzanak az eljárás ellen. Egy nevét nem vállaló orvos szerint nagyon rossz üzenete van annak, amikor szülészeket, illetve orvosokat vezetőszáron rángatnak bíróság elé. Tapasztalata szerint eddig csak a fiatal orvosok mentek külföldre, mostanra azonban már az idősebbek is fontolgatják.

szegedkurir.hu

Szentesi Rádió : Nem emberölés a vád ( 2010 november 19 ) Nem szándékos emberöléssel vádolják Loboda Fábián szentesi szülészorvost. A Szeged Városi Bíróságon már volt egy tárgyalás, a vád halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés. Loboda szabad lávon védekezhet, magánrendelése továbbra is működik Szentesen. A kórházi munkavégzés alól felfüggesztett orvos 2008 nyarán egészségügyi küretet hajtott végre egy 31 éves nőn, de a beavatkozás során átlyukasztotta a nő méhfalát, amit csak későn vett észre. A nő néhány hét múlva elhunyt. Az ügyet már az igazságszolgáltatás vizsgálja. A delmagyar.hu azt a téjékoztatást kapta a bíróságtól, hogy a következő tárgyalási nap 2011. április 18-án lesz.

************

Kivonat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényből Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Btk.171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A foglalkozási szabályszegés

A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés.

A szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósulhat. Szándékos szabályszegés esetén az elkövető tisztában van a rá vonatkozó foglalkozási szabályokkal és tudatosan lépi át azokat, míg a gondatlan szabályszegés általában a kötelezettségek elhanyagolását vagy nem megfelelő szintű teljesítését öleli fel. Ezért a gyakorlatban a szabályszegés kérdésében való állásfoglalás döntően szakértői kérdés. Különösen az olyan nagy szakmai tudást igénylő perekben, mint az ún. műhiba perek.

Az ítélkezési gyakorlat e körben a következő állásponton van: abban az esetben, ha az orvos a tőle elvárható gondossággal végzi el a beteg vizsgálatát, foganatosítja az adott esetben szükséges speciális labor, röntgen és egyéb vizsgálatokat, téves diagnózis felállítása esetén sem állapítható meg a szabályszegés.

A közvetlen veszély fogalma

A veszély a sérelem bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. E bűncselekmény kapcsán a veszélynek közvetlennek és konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott helyzetre és meghatározott személyekre kell vonatkoznia és külsőleg is felismerhetőnek kell lennie.

Ha az elkövető megszegi ugyan a foglalkozási szabályokat, de a veszély nem személyek élete, testi épsége, hanem tárgyak állagának megromlása tekintetében áll fenn, vagy a veszély nem konkretizálható meghatározott személyi körre, a bűncselekmény nem valósul meg. (Természetesen ettől függetlenül az elkövető fegyelmi vétségért felelősségre vonható.) Így ha a kiürített és üzemen kívüli gyárterületen folytat az elkövető munkálatokat, mely terület lezárt és arra csak neki van a gázszerelési munkák végzésére belépési engedélye, akkor függetlenül attól, hogy a gázbekötésre vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel az épület állagát veszélyezteti, e bűncselekményért nem vonható felelősségre.

A testi sértés mint eredmény

A veszélyhelyzet előidézésén túl a cselekmény további eredménye lehet a testi sértés okozása. E tekintetben azonban az elkövetőt - a szabályszegés szándékosságától függetlenül - csak gondatlanság terhelheti. Ha ugyanis azért szegte meg a gázszerelési szabályokat, hogy a füst belélegzése eredményeként ezzel a sértett halálát vagy megbetegedését okozza, elsősorban emberölésért § vagy testi sértésért § vonhatják felelősségre.

Az eredmény tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a testi sérülés hány napon belül gyógyul (gyógytartam).

Okozati összefüggés

További fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta, hiányában ugyanis nincs bűncselekmény. Így ha a veszélyhelyzet az elkövető szabályszegésétől függetlenül is bekövetkezett volna, vagy ha ez az eredmény más személy vagy külső körülmények közrehatásának folytán elkerülhetetlen volt, a bíróság az elkövetőt nem vonja felelősségre. Ennek alapján mentesülhet a bűnelkövetővé nyilvánítás alól az ács, aki a tető elkészítése során megszegte az előírásokat, azonban a tető ettől függetlenül is, a területen tomboló vihar miatt mindenképpen beszakadt volna.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Az közömbös, hogy ezt a foglalkozást fő- vagy mellékfoglalkozásként űzi, mint ahogy annak sincs jelentősége, hogy rendszeresen vagy alkalomszerűen, illetve, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján folytatja-e.

A bűncselekmény mind szándékosan mind gondatlanul elkövethető.

A bűncselekmény megfogalmazása szerint függetlenül attól, hogy egy vagy több személy ellen irányul a magatartás, csak egy rendbeli bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.

Nota bene : " E tekintetben azonban az elkövetőt - a szabályszegés szándékosságától függetlenül - csak gondatlanság terhelheti."

BLOGGER KOMMENT : Szóval a VÁD : halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés és nem szándékos emberölés.... Az, hogy operatív orvosi beavatkozás kapcsán a szándékos emberölés akármilyen kontextusban szóbajön, rettentő blama az egész orvostársadalomnak. Ez krimi lenne, ha ilyen előfordulna. Az , hogy ez így szóba kerülhetett, az az orvostársadalom "nagyfokú kitettségét" sejteti (hogy banki műszóval éljek) s ez impotenciánk következménye. Elveszett a szakmai méltóság, s az esetleges összefogásból eredeztethető előny, s lassan a padlót moshatják fel velünk akkor is , amikor tisztességes munka közen hibát vétünk. Egyébként semmit nem tudunk arra vonatkozóan , hogy az operatőrben felmerült-e az, hogy perforált. Szerintem az alhasi fájdalmai és a láza miatt nem engedték haza a beteget, ezért observálták tovább az osztályon. Egyébként a beteg az az otthonában vetélt el, könnyen lehet, hogy a spontán vetélés mögött egy infectió állt. ( lehetett akár septikus vetélés is.) A szándékos gondatlanság fogalma, illletve miben különbözik a szimpla alapesettől. Van a gondatlanság, mikor valaki valami szabályt úgy szeg meg, hogy a cselekedete folyamán valamiről nem bizonyosodik meg teljes mértékben, mert idő vagy egyéb körülmény miatt a figyelmét ez elkerüli. A szándékosság akkor áll fenn, ha az illető rájön időközben, hogy itt vagy ott esetleg valamit nem tett meg, vagy nem úgy tett meg, ahogy azt kellett volna, de bizik abban, hogy ennek ellenére talán nem lesz (akkora) baj belőle, és ezért utólag sem tesz meg mindent, amit ebben az esetben meg kellene tennie a legrosszabb eshetőség elkerülése érdekében. Barátom, Dr. Martini Jenő orvos-jogász írja : " Büntetőügyben mindig csak a kollega védelmét láttam el. Eredményeiről az érintettek szólhatnának. Az már viszont feltűnő, ha egy ügyvéd szinte minden "eseményről", valóban szomorú, együttérzést kiváltó tragédiáról csaknem országos viszonylatban azonnal tudomást szerez, a TV2-ben praejudikálva nyilatkozik, fejlentéssel fenyeget, több tízmilliós kártérítésről bírói megítélés biztonságával beszél, akkor amikor még semmilyen vizsgálat az adott orvos felelősségét fel sem vetette stb. Az orvos, az intézet pedig a vonatkozó jogi és etikai szabályok szerint a megkeresés ellenére nyilatkozattól elzárkózni köteles. Az eljárások eredményéről, főleg az általa veszített ügyekről már a média nem szól. További fejtetgetésbe etikai okokból nem mennék. Egyébként az USA illetékeseinek hasonló tárgyú ügyeiről szóló írásait az előző években hosszasan kommentáltam a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében. "