Van-e otthon szülés Geréb Ágnes

nélkül Magyarországon?

(B. G.)

Csapdában vergődnek az otthonszülés-mozgalom hívei. Hitüket bombázza le, hitvallásukat kérdőjelezi meg az a büntetőper, amely vezetőjük, Geréb Ágnes ellen folyik.

Merthogy meghalt egy újszülött. Az új világ felé tartva elakadt, s miközben útját segítették, eltörött a gerince. A mentővel kórházba szállított édesanyából ezek után már csak halott gyermekét operálhatták ki.

Megrázó eset. Tragédia.

A bíróság - szakértők bevonásával - egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy a halált a szenvedő anyán segíteni igyekvő mentősök idézték elő. A szülészorvos így bűnösnek találtatott, és első fokon két év letöltendő fogházbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig öt esztendőre eltiltották foglalkozása gyakorlásától.

A bíróság épülete előtt mégis szimpátiatüntetés fogadta az elítéltet. Testükre vászonhordozókban erősített kisbabákkal, színes ruhákban felvonuló nők nyilvánították ki együttérzésüket mozgalmuk vezetőjével, szülészükkel.

Csak vele. Mintha az ítélet nem is konkrét esetekben elkövetett, súlyos hibákról szólna, sokkal inkább a "szovjet típusú egészségügyben szocializálódott, otthonszülés-ellenes" erők szervezett merényletéről. Amelyben nem az elveszített gyerekek - vagyis a szülőcsatornában elakadt, illetve a szülésvezető hibája miatt agykárosodást szenvedett és féléves korában meghalt kisbaba - az áldozatok, hanem maga a mozgalom.

Csapdában vergődnek az otthon szülés hívei. Geréb Ágnes nemcsak jelképük, vezetőjük, de az otthonról otthonra járó szülészorvosuk is. Maga az intézmény, amely a bíróság által megítélt és elmarasztalt hibával saját magát sodorta veszélybe.

Van-e otthon szülés Geréb Ágnes nélkül Magyarországon? Ez most a kérdés.

És nem szabadna, hogy az legyen. Nem megengedhető, hogy az ügy hitvita áldozatává váljék. Otthon szülés kell hogy legyen. Ahogy mindig is volt. Törvényi keretek között. Biztonságban. Felkészült szülészekkel. Minden felesleges kockázat kizárásával. Hogy bírósági ítéletek övezte, felhabzott mozgalmárvita ne folyhassék róla.

Hitvita (visszhang)

Heti Válasz, március 31. (11. oldal) - Nemcsak Geréb Ágnes hívei, de az egész magyar szülés ügye csapdában vergődik.

A hálapénzkényszer okozta fölösleges beavatkozások csapdája talán a legmeghatározóbb. Egy milliárdos üzlet, amelyből annak haszonélvezői nem engednek menekülni. Ebből következik a szakértői elfogultság csapdája: a bábai tevékenységet a hálapénzen tengődő szülészorvos szakértők véleménye alapján ítélik meg a bíróságon.

Ebből következik a kettős mérce csapdája: az, hogy Geréb Ágnest elítélik, míg tényleges bűnözők szabadon dolgoznak. Geréb Ágnes majd a nemzetközi bíróságon bizonyítani fogja igazát, ahol megítélik neki a kompenzációt, amit a magyar állam szépen kifizet majd neki azért a meghurcoltatásért, amiért nem lehet kompenzálni senkit.

Létezik még az empátia hiányának a csapdája mindazokkal, akik kórházi szülések során rokkantak meg, illetve vesztették életüket (vállelakadás következtében évente öt-tíz gyerek hal meg a magyar kórházakban). Az empátia hiánya azokkal, akiket nem hagytak megszületni, hanem fölösleges császármetszéssel vettek ki az anyaméhből. Azokkal, akiket megaláztak a szülés során a biztonságos kórházi környezetben, cserébe elvárva tőlük a hálapénzt.

Végül ott van a tájékozatlanság és az elfogultság csapdája, amiben vergődni egy újságírónak nem áll jól. Legalább ezt a csapdát kerüljük el a jövőben, mert ez az, ami mindannyiunk vergődését igazán reménytelenné teszi.

Dr. Lobmayer Péter MSc,
epidemiológus

Idézetek dr. Martini Jenő leveléből:

Jogszabály biztosította és biztosítja továbbra is a területileg illetékes terhesgondozás és szülés ingyenességét. Ez így van jól. Meggyőződésem, hogy szülész kollégáim- kevés kivétellel - munkájukat e körben, e keretek között is a szakma szabályai szerint, az elvárható gondossággal és körültekintéssel végzik.

E terület érzékenységét jól bizonyítja, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési perek, és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt megindult büntetőeljárások körében a szülészet az elsők között van. Oka ennek alapvetően az, hogy a társadalom a szülés kapcsán bekövetkező bármely nem kívánatos eseményt hajlamos a szülészeti ellátás rovására írni akkor is, ha annak semmilyen objektív alapja nincs.

Nem kellően ismert, hogy a születés körüli állapot az emberi élet legveszélyesebb időszaka. A szülésznek anyai és magzati érdekeket is mérlegelni kell. A császármetszés anyai veszélyei nagyobbak a spontán hüvelyi szülésnél. A magzati állapot méhen belüli megítélésére szolgáló eszközök, eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül. Ennek ellenére a legmodernebb ultrahang készülékkel, a leggondosabb vizsgálattal sem állapítható meg minden fejlődési rendellenesség 100%-ban. Ennek ellenére, a vizsgáló eljárások komplex alkalmazásával is a szülés alatt a megnyugtató és nem megnyugtató magzati állapot között tudunk csak különbséget tenni, és minden körülményt, eredményt egybevetve, mérlegelve megítélni a szülésvezetés módját.

A születés körüli magzati agyi károsodások oka még ma is 60%-ban ismeretlen. Napjainkban az összes agyi károsodás mindössze 8-20%-a tekinthető igazoltan a szülés alatti időszak következményének. És lehetne sorolni tovább. A hazai szülészet mutatói világviszonylatban is az elsők között vannak. Mégis egy kizárólag a kockázat körében értékelhetően bekövetkezett szövődményt a szülészetben a társadalom kevésbé fogad el, mint bármely más szakorvosi területen. Nem véletlen, hogy magam részéről arra a kérdésre: Kihez menjek szülni? Senkinek nem ajánlok senkit. Rá bízom. �

�A terhességre jó, és szép, mindent kifejező magyar szó a más állapot. Más állapot ez nem csak élettanilag, hanem pszichésen is. Bővebb magyarázat nélkül is könnyen belátható, hogy ezen ellátási forma az egyik legbizalmibb viszonyt igényli. A várandós anyukák szebben és jobban tudnak erről szólni, és szólnak is. Nem véletlen, hogy az úgynevezett megkért szülésnek hagyományai lettek. Okkal gondolom, hogy az országgyűlési képviselőnők körében is.

A történet úgy fest, hogy a terhesség gyanújakor, vagy megállapításakor hallomásból, vagy más tanácsára a gravida kizárólag bizalmi alapon szülész orvost választ, és terhessége végéig annak legális magánrendelésére, vagy kórházi ügyeleti idejére esően oda jár rendszeres ellenőrzésre. A terhesség alatti ultrahang-, vér-, és egyéb szakorvosi vizsgálatokat a választott orvos személyétől, lehetőségeitől, kapcsolatrendszerétől függően, �végső esetben� magánrendeléseken, magán �klinikákon� végzik el. Sőt, ha bármi okból a terhességével kórházba, klinikára be kell feküdnie, akkor természetesen választott orvosát foglalkoztató intézetbe kíván menni. Az adott intézetben történő felvételhez - a terhes szándékán kívül - a választott orvosnak rendelkezési joggal, vagy főnöke jóváhagyásával bírnia kell.

Hálapénz-e a megkért szülés ellenértéke? NEM!

Orvosi hálapénzről csak az esetben beszélhetünk, ha anyagiak egy adott orvosi ellátást megelőzően szóba sem kerülnek. Az orvos a beteget munkaköri kötelességébe esően látja el. Annak várt eredménye, a beteg gyógyulása következik be. Ezért pedig a beteg - ráutaló orvosi magatartás nélkül- önként pénzben kifejezi háláját. 1988-ban, a személyi jövedelemadóról szóló törvény még adóköteles jövedelemmé is tette, legalizálta.

Az orvos által történő kikövetelése, ráutaló magatartás tanúsítása viszont már etikai vétséget valósít meg. A hálapénz kapcsán egyesek korrupciót, vesztegetést kiáltanak. A fentiek szerinti hálapénz esetén jogilag megalapozatlanul.

Az csak adott esetekben anyagiakért jogtalan előny nyújtása kapcsán merülhet fel. A hálapénznek könyvtárnyi irodalma van. Nem kívánom részletezni. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi reform jelenleg ismert részletei a megszüntetni nem fogják. Nem vitatva benne mindkét szereplő részéről tudati tényezőket sem, csak akkor szűnhet meg, ha az orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmilag azonos helyre kerül nyugat-európai társaikkal.

Amikor a terhes és a szülészorvos a szülésvezetésben megállapodnak, akkor közöttük egy szóbeli polgári jogi, megbízási szerződés jön létre. Abban a szülész egy adott orvosi tevékenységnek a szakma szabályai, az elvárható gondosság szerinti bármikor történő rendelkezésre állását, és elvégzését, a terhes pedig ennek kölcsönös megállapodás szerinti anyagi ellenértéke nyújtását vállalja. Megjegyzem, hogy e felfogásommal már bíróság is egyetértett.

Ennyire leegyszerűsíthető lenne a megközelítés akkor, ha a szülész a kórházzal nem közalkalmazotti vagy munkaszerződésben állna, és ott a szülés levezetésére, beleértve az esetleges császármetszést is, bérelné a személyi (szülésznő, műtősnő stb.) és tárgyi (szülőszoba, műtő berendezési, felszerelési tárgyaival, műszereivel) feltételeket. Több plasztikai sebész így látja el magánbetegét. Az általános tényleges helyzet azonban az, hogy a szülész közalkalmazotti, vagy munkaszerződésben áll az adott kórházzal, és azon belül szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodnak az engedélyezés és utasítás adási jog vonatkozásában is. Sőt esetleges hibás ténykedéséért munkáltatója, illetve bizonyos összeghatárig felelősségbiztosítója köteles helytállni.

Az előzőkben említett szülész és terhes közötti megbízási szerződésen ez csak annyit változtat, hogy annak a kórház, az osztály működési rendje szerint érvényességéhez osztályvezetői jóváhagyás szükséges. És még ekkor is a megkért orvos ténykedését munkaidőben a szülőszobát felügyelő részlegvezető főorvos, ügyeletben az ügyeletes, illetve ügyeletvezető utasítás adási joggal felügyelni, ellenőrizni és érte felelősséget vállalni köteles. Továbbá a szülés vezetésre felkért, most már nyugodtan mondhatjuk szerződött orvos állami-, önkormányzati személyi és tárgyi feltételek igénybevételével teljesíti a megbízást, vezeti le a spontán szülés, vagy végzi el a császármetszést. Többek véleménye szerint ezzel így ezzel intézeten belüli illegális magánpraxis is megvalósul, annak ellenére, hogy az orvosnak ebből származó jövedelme adóköteles.�

Budapest, 2006. december 10.

Dr. jur. et med. Martini Jenő