OECD Health Data 2008 - Ausztria

2006-ban az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 10,1%-át tették ki, ezzel Ausztria az OECD országok rangsorában az USA (15,3%), Svájc (11,3%), Franciaország (11,1%) és Németország (10,6%) után a 5. helyet foglalja el (OECD átlag 2006:8,9%) .

Ausztriában az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2006-ban 3 606 US dollár volt vásárlóerő paritáson számolva (OECD 2006 átlag: 2824 dollár). Ausztria ezzel az OECD országok rangsorában a hatodik helyet foglalja el. A legmagasabb egy főre jutó kiadást e téren az Egyesült Államok (6714 US dollár) produkálta, valamint Norvégia, Svájc, Luxemburg (4000 US dollár feletti kiadással) és Kanada (3678 dollár) előzik meg Ausztriát e statisztikai mutató esetében.

Az egészségügyi kiadások 2000 és 2006 között éves szinten Ausztriában átlagosan 2%-kal növekedtek, ami a többi országgal összehasonlítva az adott időszakban az egyik legalacsonyabb növekedést jelenti. Az OECD országok egészségügyi kiadásának növekedése a 2000-2006 közötti időszakban átlagosan 5% körül alakult.

A gyógyszerekre fordított kiadás 2006-ban a teljes egészségügyi kiadás 12,4%-át tette ki (OECD átlag 2006: 17,6%). Az utóbbi tíz évben sok más OECD országhoz hasonlóan Ausztriában is növekedett a gyógyszerekre fordított éves kiadás összes egészségügyi kiadáshoz viszonyított aránya.

Az egészségügyi kiadások túlnyomórészt közpénzekből kerülnek finanszírozásra az OECD országban. Kivételt képez ez alól az Egyesült Államok és Mexikó, ahol az állami szektor részaránya 2006-ban 46 és 44 százalékkal a legalacsonyabb volt. Ausztriában az állami finanszírozás aránya 2006-ban 76%-ot ért el, ami 3 %-kal haladta meg az OECD országok átlagát. Az állami részvétel aránya 91%-kal Luxemburgban volt a legmagasabb és viszonylag magasnak mondható (80% feletti) Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svédországban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, valamint Japánban.

Kapacitások (személyi, materiális, technológiai)
OECD adatai szerint Ausztriában 2006-ban az 1000 lakosra jutó letelepedett orvosok száma 3,6 volt (OECD átlag: 3,1), eközben az ápolók 1000 lakoshoz viszonyított száma 7,3 körül alakult, ami elmarad az OECD 2006-os átlagától (OECD átlag 9,7).

Az aktív ellátás keretén belül Ausztriában 2006-ban 1000 lakosra 6,1 ágy jutott, ami jócskán meghaladta az OECD országok 1000 főre jutó 3,9 ágyas átlagát. Németországban a többi OECD országhoz hasonlóan a kórházi ágysűrűség az idők folyamán csökkent, ami összhangban volt az kórházi tartózkodás átlagos időtartamának csökkenésével.

Az utóbbi tíz évben a korszerű diagnosztikai eljárások kínálata – például CT és MRI – a legtöbb OECD országban jelentősen bővült. Ausztriában 1988-ban az egymillió lakosra jutó MRI készülékek száma még csak egy volt, 2006-ban ez az arány már 16,8-re növekedett, amivel Ausztria ekkorra jelentősen meghaladta az OECD (MRI átlag 2006:10,2) átlagát. Ez az arány csupán Japánban, az Egyesült Államokban és Izlandon magasabb. A kínálat a CT készülékek esetében is hasonlóan magas az országban. Ausztriában 2006-ban az egymillió lakosra jutó computer tomográf készülékek száma 29,8 volt (OECD átlag: 19,2). Az OECD országok között Japánban messze a legmagasabb az MRI és CT készülékek lakosokhoz viszonyított aránya.

Egészségi állapot és rizikótényezők

A legtöbb OECD országban a születéskor várható átlagos élettartam a jobb életkörülményeknek, intenzívebb egészségügyi ellátásnak és az orvosi ellátásban tett előrelépéseknek köszönhetően nőtt. Ausztriában 2006-ban a születéskor várható átlagos élettartam a 79,9 év volt és így kereken egy évvel haladta meg az OECD átlagát. Az OECD országok közül a születéskor várható élettartam Japánban a legmagasabb (82,4 év). Második helyen áll a rangsorban Svájc, majd Izland, Ausztrália, Spanyolország (a felsorolt országok mindegyikében meghaladja a várható átlagos élettartam a 81 évet) következnek a sorban.

A csecsemőhalandóság Ausztriában az elmúlt tíz évben a többi OECD országhoz hasonlóan jelentősen csökkent. 2006-ban a csecsemőhalálozás 3,6 volt 1000 élveszületésre számítva (OECD átlag 5,2). A legalacsonyabb csecsemőhalálozás Luxemburgban, Japánban és az északi országokban (Izland, Svédország, Finnország és Norvégia) volt megfigyelhető.

A (napi szinten) dohányzó felnőtt lakosok aránya az elmúlt 25 évben a legtöbb OECD országban jelentős csökkenést mutat, ami nagyrészt a dohányzás csökkentését célzó politikai intézkedéseknek tudható be (felvilágosító kampányok, adó és illeték emelés). Ausztriában a dohányzó felnőtt lakosok aránya 2006-ban 23,2% volt, ami valamivel alacsonyabb volt, mint az OECD átlaga (2006: 23,37%). Svédország, az Egyesült Államok, Portugália, Kanada és Ausztrália igen figyelemreméltó eredményeket tudhat magáénak a dohányzás csökkentése terén. A felsorolt országokban a felnőtt lakosságon belül sikerült a dohányzók arányát 18% alá szorítani.

Az elhízottak aránya az utóbbi évtizedekben minden OECD országban növekedést mutatott, habár az egyes országok között továbbra is igen jelentősek az eltérések. A 2006-os adatok szerint az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Koreában (3,5%) és Japánban (3,9%) volt a legalacsonyabb. A legmagasabb arány az Egyesült Államokra jellemző, ahol a felnőtt lakosok 34,3%-a számít túlsúlyosnak. Mexikó, UK, Görögország, Új-Zéland és Ausztrália a maga 20% feletti arányával szintén magas előfordulási arányt mutat. Ausztriában 2006-ban 12,4% volt ez a mutató. (VN)

Forrás:
OECD: http://www.oecd.org/dataoecd/46/37/38979610.pdf