Betiltott étrendkiegészítők
A csillagszóró egy látványelem. Bámulják a hatévesek és miközben tágra nyílt szemmel és szájjal állnak a hangulat varázsában, észre sem veszik, hogy mi zajlik a hátuk mögött a szüleik között. A „Csillagszóró Hadművelet” szintén egy látványelem. A média fel fogja kapni, egy-két hétig erről cikkez mindenki, és miközben "élelmiszerhamisító bandának" vagy "bóvliárusnak" bélyegez meg egyeseket, egyetlen szót sem fogunk olvasni vagy hallani arról, mi hozta létre, ezt a helyzetet. Hogyan lehetséges, hogy három nappal az után, hogy Svájcban legalizálják a heroint, Magyarországon betiltják a zellert, a borókát és a steviát. Pedig ha valaminek lenne haszna az Ön számára, akkor ez lenne az. Hadd segítsek egy kicsit:
Boszorkányüldözés a XXI. században
Közhely, hogy semmi új nincs a Nap alatt. Aki emlékszik az előző életeire, talán látott már hasonlót. Nagy divatja volt ennek a mi vidékünkön az elmúlt századokban. Ha egy füvekhez értő ember meggyógyított valakit, az annyira nem tetszett az akkor egyházi irányítás alatt álló orvostársadalomnak, hogy sarlatánnak, boszorkánynak kiáltották ki és nagy valószínűséggel megégették. Tulajdonképpen ma egy modern, demokratikus köntösbe bújtatott boszorkányüldözés folyik, de a palást alatt a több száz éves dogmatikus rendeletek és az inkvizíció módszerei jelennek meg. Amit a nagytiszteletű hivatal nem néz jó szemmel, azt meg fogja támadni és saját érdekében el fogja nyomni. Nem mindenhol van ez így. Tőlünk 6000km-re akár keletre, akár nyugatra nézünk, a helyzet sokkal életszerűbb. Keleten nem volt több évszázados boszorkányüldözés. Az ott élő embereknek teljesen természetes még a gondolat, hogy az ételed egyben a gyógyítód vagy az egészséged záloga is lehet. Hatszor annyi növényt fogyasztanak, mint mi napi rendszerességgel. A nálunk januártól betiltásra ítélt stevia egy remek példája annak, hogy semmi valós oka nincs annak, hogy egy terméket engedélyezünk vagy sem. Csak a csillagszórósok kommunikációs főosztálya érvel azzal, hogy az Ön érdekében vadászik rá. A valóságban egy másik cég vagy termék gazdasági érdekeit védi.
Nyugaton pedig úgy zajlott a dolog, hogy az őslakosok és a varázslóik ismerték a növényeket, használták és fogyasztották őket, majd jött az európai ember és kiirtotta a tudásukat és lényegében az embereket is. Ma a területen egyébként dominanciával bíró amerikai piacot ugyanazok az erők mozgatják, mint az európait és a magyart, csupán van 20 év előnyük, amit igyekszünk nem behozni.
Kire veszélyes a stevia?
Nincs a világon egyetlen olyan növény sem, amivel kapcsolatban annyi vizsgálatot végeztek volna, mint a steviával. Soha, egyetlen vizsgálat sem mutatott ki semmilyen ártalmas hatását sem. Pedig higgyék el, komoly érdekek állnak a mögött, hogy találjunk már egyet. Ha a stevia elterjedne, komoly veszélyt jelentene egyrészt a szintetikus édesítőszer piacra, másrészt a cukoriparra is.
Hogy ez az anyagi nyomás mekkora ostobaságra készteti a hivatalokat, arra mi sem jellemzőbb, hogy amerikában az évekig betiltott stevia a közelmúltban engedélyezett és forgalmazható termék lett, de csak étrendkiegészítőként. Élelmiszer adalékként nem. De gondoljon bele! Mire is jó valójában egy, a cukornál 300-szor édesebb valami? A hiányos étrendjének a kiegészítésére vagy a kávéjának megédesítésére? És ott ül a hivatalban egy tucat orvos, akit nem zavar, hogy páran hülyének nézzük őket. Ugyan ez a csapat érte el azt is, hogy a ginzeng teaként engedélyezett lett, szárítva, kapszulázva pedig nem. Mivel ebben ugyanannyi józanész volt, mint a steviás esetben, a perben eljáró bíró visszavonatta a rendeletet, de ez még ott kint is évekbe került.
Hogy mennyire veszélytelen a szer, arra Japán a jó példa. Ott a Coca-Cola cukormentes változata steviát tartalmaz édesítő szerként. Képzelje csak el valaki, mi lenne, ha ez bármi veszélyt hordozna magában. És most hajlandó vagyok fogadni bárkivel bármekkora összegben, hogy pár éven belül, amikor egy európában sem tudja a hivatal tovább tiltani és ellehetetleníteni ezt a csodálatos növényt, tele lesz a kotnyeles média vele és senkit nem fognak megégetni amiatt, hogy 10 éven át üldözte, miközben tudta róla, hogy emberek ezreit menthetné meg vele az elhízástól vagy a cukorbajtól.
Egy kormány, amelyik a saját vállalkozóit lehetetleníti el
Talán senkinek nem tűnt fel, de lényeges, hogy nem arról szól a hír, hogy ezeket a termékeket nem szabad, vagy nem ildomos fogyasztani. Ezeket csak forgalmazni nem szabad, és csak nálunk működő, adózó és embereknek munkát adó vállalkozásoknak nem szabad. A globális kereskedelem hatására éléskamra méretűvé zsugorodott világunkban bárki megteheti, hogy Amerikából, Angliából, Olaszországból, Csehországból, akár havonta megrendeli a számára vagy családja számára szükséges étrendkiegészítőt. Mivel sem VÁM-ot, sem forgalmi adót nem fog fizetni utána, mert lusta a Posta vámhivatala, még csak nem is lesz neki sokkal drágább, mintha a sarki fűszeresnél szerezte volna be.
Egy amerikai vitaminkereskedőre nem vonatkoznak ezek a rendeletek. Nem is lehet rajtuk elverni.
2009 Májustól ez a levél is illegális lesz
Azt, hogy egy kormány mindent megtesz azért, hogy a saját vállalkozóit ellehetetlenítse, mi sem jobb példa, hogy szépen csendben hatályba lépett két hónappal ez előtt a SPAM törvény néven elhíresült, (tulajdonképpen két törvény), ami megtiltja, hogy ezt a levelet elküldjem Önnek anélkül, hogy előtte írásos hozzájárulást nem szerzek Öntől papíron vagy digitálisan aláírva, az Ön lakcímével ellátva. Még azt sem feltételezem, hogy a jogalkotónak volt bármi épkézláb gondolata azon kívül, hogy végre felállíthatok egy újabb hivatalt pár alkalmazottal és megbüntethetek egy csomó magyar vállalkozót. Ugyanis aki használ E-mailt, az pontosan látja, hogy a bejövő kéretlen reklámlevelek 99,99%-a nem itthonról jön. Ezeket Litvániában üzemeltetett szerverekről küldik, tudja ördög hol működő, de nem magyar vállalkozások, akikre a nevezett két törvény természetesen nem vonatkozik. Ezer kéretlen reklámlevélből egyetlen egy esik a törvény hatálya alá. Például ez, amit most olvas. 2009. június 1-től csak akkor küldhetek Önnek ilyen tartalmú levelet, ha előtte hozzájáruló nyilatkozatot kérek Öntől írásban és ezt kézjegyével és lakcímével is ellátja. Hálás köszönet ezért annak, aki kitalálta és sikerült neki törvénybe iktatnia.
Mi várható?
Azon gondolkodtam, hogy végül is mi vetett véget a boszorkányüldözésnek? A mesterségesen keltett tömeghisztéria egészen addig tartott, míg egy kormányzó azt nem mondta, hogy ez ostobaság és ki nem engedte a bebörtönzött embereket 1694 tavaszán. Én most nem látom azt az embert, aki kellően magas pozícióban lenne, és ne lenne elkötelezve egyik oldal felé sem annyira, hogy ki merje mondani, hogy a zeller vagy a stevia egészséges és hagyjuk elterjedni. Márpedig akkor maradnak a perek és az Ön és az én pénzemből fenntartott hivatalnokok százai riogatják tovább a hisztériára amúgy is hajlamos embereket. És ez sok pénzbe kerül. 5 évvel ez előtt az ausztráliai Therapeutic Goods Administration (TGA) ami egy olyan hatóság, mint Magyarországon az ÁNTSZ, hadjáratba kezdett egy ausztrál étrendkiegészítőket gyártó és forgalmazó cég nevezetesen a Pan Pharmaceuticals ellen, mert annak egyik készítményének fogyasztása után kórházba került 19 ember. A problémát a hatóság kicsit túlreagálta akkor. A problémát okozó termék mellett a Pan Pharmaceuticals összes termékét betiltotta és ezzel gyakorlatilag csődbe juttatta a céget és a vele kapcsolatban álló sok más kereskedőt is. A cég volt vezetője Jim Selim beperelte a TGA-t és a közemúltban a bíróság megítélte számára az 50 millió dollár (hozzávetőlegesen 8,5 milliárd Forint) anyagi kártérítést és még 5 millió dollárt a jogi költségeire. Emellett kötelezte a bíróság az ausztrál államot további 200 millió dollár elkülönítésére a Pan Pharmaceuticals céggel korábban kapcsolatban álló más vállalatok azon kártérítési igényeinek kielégítésére, akik az ügy miatt veszteséget szenvedtek.
És azt hiszem, ez a pénz semmi ahhoz képest, amibe az étrendkiegészítők el nem fogyasztása miatt betegeskedő emberek betegsége és gyógyítása kerül.
FDA igen a sztíviára | | |
Számomra igazi karácsonyi ajándék a hír, amit ma kaptam. Az amerikai FDA 20 éves könyörtelen támadás után ma engedélyezte a stevia édesítőszerként való alkalmazását. A stevia, a fű, ami harmincszor édesebb, mint a cukor soha nem látott ellenállásba ütközött a világ minden pontján, ahol korrupt hivatalok és hivatalnokok döntik el egy élelmiszerről, hogy a boltokba kerülhet vagy sem. Még az elmúlt héten is leszedették a polcokról a lelkes “csillagszórósok” a stevia minden formáját, és úgy gondolom, hogy náluk még évekig sikeresek lesznek, de valami elindult, és most már megállíthatatlanul. Ugyanis jó tudni, hogy mi változtatta meg az évekig ellenálló amerikai hatóság véleményét. Nem az, hogy megbizonyosodtak a stevia ártalmatlanságáról vagy az egészségre gyakorolt hasznáról. Szó sincs erről. Azt már 20 éve is tudták, hogy nem csak ártalmatlan, hanem számos cukorfogyasztással kapcsolatos egészségkárosodást képes megakadályozni. Akkor viszont miért változott meg most a véleményük és miért éppen most engedélyezték ezt a nulla kalóriás édesítőszert?
A körülmények, amik jellemzik ezt az engedélyezést hűen mutatják az állami hivatalok működésmódját. Amikor a stevia fenyegette az aszpartam eladását, azt rutinszerűen betiltotta az ügynökség. A FDA fegyveresei megállították a stevia importját a határnál, stevia tartalmú termékeket semmisítettek meg több millió dollár értékben, bírságokkal fenyegettek meg vállalatokat mert steviát mertek eladni, majd a végső elkeseredésükben addig is elmentek, hogy egy steviáról szóló sütemény receptgyűjteményt (James Kirkland: Cooking with Stevia ("Főzés sztíviával")) hivatalosan megsemmisíttettek a kiadóval. De most, amikor Coca-Cola és Pepsi steviát akarnak eladni, az FDA hirtelen megfordítja az véleményét és úgy dönt, hogy legalizálja a füvet.
Ez egy ritkaságszámba menő eset, ahol a hivatal döntése fogyasztóknak kedvez, de a döntés mögött egyáltalán nem a fogyasztói érdekek állnak. A hivatalt a nagyvállalatok profitja motiválja.
Mi a helyzet Magyarországon és Európában?
Nálunk a hatóság nem az erőszakosságáról híresült el, hanem az ostobaságáról. Nálunk nem indokolnak. Nem próbálnak meg nem létező veszélyt fabrikálni. Egyszerűen és indoklás nélkül azt mondják hogy “NEM”. És azért nem, mert mi vagyunk a szakértők és törvény és jogszabály mondja ki, hogy mindig nekünk van igazunk. Valami hasonló eszmefuttatást adott elő a minap az ANTSz vezető helyettese az MTV esti politikai műsorában Baló György kérdésére.
Az ostobaságra pedig semmi nem jobb példa, mint az EU azon ajánlása, ami a steviát megengedné forgalmazni étrendkiegészítőként, de tiltaná édesítőszerként. Ez igazán logikusan hangzik egy a cukornál harmincszor édesebb anyag esetén.
Ne gondoljuk, hogy az ANTSz akár egy pillanatra is a fogyasztók érdekét tartaná szem előtt. Miközben tűzzel-vassal-bírsággal irtják a stevia kereskedőit, jusson eszünkbe, hogy ugyanez a hivatal engedélyezi az aszpartamot, a melamint, bisphenol-A-t, MSG-t, nátriumnitritet és más közismerten egészségkárosító toxikus anyagot. Miközben a steviáról egyetlen egészségkárosító hatást sem sikerül elővarázsolniuk az elmúlt 20 évben - pedig nagyon keresték - azért tiltották és tiltják a mai napig, és szemet hunynak a fenti mérgek mindennapi eladása és fogyasztása felett.
De ma ünnepelünk
Tegyük félre sértődöttségünket és ünnepeljünk az eseménynek megfelelő érzelmi szinten. Bár mi még ma nem élvezhetjük az amerikai döntés azonnali hatását, de bátran megjósolom, hogy 2009-ben eljön az a pillanat, amikor ugyanaz az ANTSz ügynök, aki ma még csillogó szemmel bírságolja a stevia forgalmazókat, lelkesen fogja csepegtetni a teájába vagy a kávéjába ugyanezt a szert és vidáman tanácsolja ugyanezt a vele szemben ülő kolléganőjének is. És emiatt hálás vagyok a Coca-Colának , a Pepsinek és az őket stevia kivonattal ellátó Cargillnak.
Csupán egy kis gyanakvás
A két kólagyár állítólag a Cargill szabadalommal védett Truvia nevű termékét fogja a termékeibe tenni. Az jutott eszembe, hogy a csudába lehet szabadalommal védeni egy stevia kivonatot, ha azt nem változtatják meg valamilyen módon ahhoz képest, amit a bioboltokban ma is lehet kapni? Ma a boltokban alapvetően négy formában lehet kapni steviát (mind a négyet pult alól). Az egyszerű szárított stevia levél mellett lehet kivonatokat kapni porított és folyékony formában. Ez utóbbit alkoholos és vizes oldatban egyaránt. Személyesen ismerem az importőrét, aki beavatott a gyártási folyamatba. Ez nem szabadalmaztatható. Én is meg tudom csinálni otthon a konyhában.
Bár csak gyanakszom, de úgy gondolom, hogy vagy a termelés során genetikai módosítással, vagy a gyártás során valami szükségtelen adalék hozzáadása által sikerült elérni a Cargillnak, hogy szabadalmaztatható legyen a Tuvia. Ezzel óvatosnak kell lenni és biztos vagyok benne, hogy a piacra kerülést követően hamarosan ki fog derülni, mi az ördögöt változtattak meg ezek a huncut multik, hogy biztosítsák hatalmasságukat ebben a termékkörben is. Ancsa a minap vett nekem egy élő stevia növényt egy virágboltban. Itt áll az “édes” az asztalomon és annyit eszek iszok belőle, amennyit akarok. Olyan érzés ez, mintha marihuánát termelnék. Nem?
A SZTÍVIA GYŐZELME A MÜNCHENI BÍRÓSÁGON
Most kaptam a Stevia Hírlevelet, és az alábbiakban közlöm a tartalmát, hogy minél többen tudjanak róla! A Hírlevél a Stevia.Shop.hu -tól érkezett, náluk meg is lehet rendelni a termékeket.
Stevia Hírlevél
Weboldalunk látogatói és ügyfeleink számtalanszor teszik fel a kérdést: Ha a sztívia annyira jó és biztonságos, miért nem kapni a boltokban olyan élelmiszereket, amiket sztíviával édesítettek? Nos, a válasz egyszerű. Amerikában már jó ideje tiltják a sztívia élelmiszerként való forgalmazását; ott kizárólag táplálékkiegészítőként forgalmazható. Ennek okait számok cikk taglalja az interneten és számos könyv foglalkozik vele; a háttérben politikai és gazdasági érdekek állnak. 2000 februárjában Jan Geuns, a belga Leuven egyetem professzora kérelmet nyújtott be az Európai Unió illetékes szervének, hogy Európában engedélyezzék a sztíviát, mint biztonságos élelmiszert. A kérvényhez számtalan orvosi tanulmányt csatolt, és megdönthetetlen bizonyítékokkal fejtette ki, hogy egyes országokban, például Japánban vagy Brazíliában több évtizede használják ezt a növényt élelmiszerként, és mindmáig egyetlen káros hatást sem regisztráltak. Az illetékes szerv megtiltotta az Európai Únió területén a sztívia élelmiszerként vagy élelmiszer-adalékként való használatát arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható a növény biztonságos mivolta. Független szakértő körökben a döntés nagy vihar kavart, hisz az egészségre bizonyítottan káros és több tanulmány szerint elhízást okozó, mesterséges aszpartam például zöld utat kapott mind Amerikában, mind Európában.
Sokáig nem is volt remény azt leszámítva, hogy Geuns professzor gondosan gyűjtögette a további bizonyítékokat és szinte minden évben újabb lexikon vastagságú kérvényt nyújtott be. A közelmúltban viszont komoly áttörés történt.
Az Európai Únió "új élelmiszernek" tekint minden olyan élelmiszert, amit 1997. május 15-e előtt az Európai Unió területén nem fogyasztottak "jelentős mennyiségben". Az ilyen élelmiszerek forgalmazását csak egy hosszadalmas eljárás után engedélyezik. A rendelet elvileg a lakosság biztonságát szolgálja, hisz előfordulhat, hogy a ki tudja honnan érkező, Európában ismeretlen elemózsia veszélyes egy európai bendő számára. Ez esetben sajnos úgy tűnik, a rendeletet arra használták, hogy elérhetetlenné tegyenek egy olyan növényt, ami megdöntheti a cukor, az aszpartam és minden mesterséges édesítő sokmilliárdos piaci hatalmát.
Egy német cég már jó ideje forgalmaz egy Greensweet nevű teát, amelynek egyik összetevője a sztívia. Az illetékes német hatóság tavaly megtiltotta nekik a tea forgalmazását. A cég a bírósághoz, és akkor még kevesen sejtették, hogy a sztívia történelmében mérföldkövet jelentő bírósági döntés születik. A cég számtalan tanút idézett be és sikeresen bebizonyította, hogy már a kilencvenes évek elején is forgalmazta a teát. Az egyetlen kérdés az volt, elérték-e a "jelentős mennyiséget". Mivel a rendelet nem határozza meg, pontosan mi az, a bíróság jelentősnek ítélte azt a 2,5 és 5 tonna közötti, sztíviát tartalmazó teamennyiséget, amit a cég évente átlagosan forgalmazott.
Igen, megszületett a döntés: a sztívia nem számít új élelmiszernek. A müncheni bírógság engedélyt adott a tea forgalmazására és ezzel szembe helyezkedett az EU döntésével. Az illetékes német hatóság természetesen fellebbezett, így az ügy jelenleg a fellebviteli bíróságon pihen. Amennyiben ott megerősítik a döntést, az EU kénytelen lesz átalakítani a rendelkezést vagy engedélyt adni a sztívia élemiszerként való forgalmazására. Addig viszont ez a pompás növény megmarad táplálékkiegészítőnek.
Az ügy jelentőségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az Európai Sztívia Szövetség (EUSTAS) idei találkozóján olyan ital gyártók képviselői vettek részt, mint például a Red Bull. Nyílt titok, hogy számos élelmiszeripari konszern már készen áll a sztívia széles körű felhasználására. A Coca-Cola Company komoly tapasztalatot szerezhetett Japánban, ahol a betiltott aszpartam helyett a diétás kóla sztíviával készül. Talán eljön az idő, amikor az európaiaknak sem kell cukrot és más mesterséges édesítőket fogyasztaniuk.
Stevia
Ez a növény Paraguayban őshonos, ahol a helyi guarani indiánok használják több száz éve tea édesítésre, étvágycsillapításra, bőrbetegségek (dermatitis, eczema, seborrhoea) ellen, vágási sebek esetén is, mert gyorsan hat, különösebb forradás jele nélkül. A Stevia Rebaudiana Bertoni leveleiből készített kivonatok becslések szerint többszázszor édesebbek a cukornál. Az édes ízt főleg a növény leveleinek akár 13 %-át is kitevő stevioside adja, ami egy szénhidrát alapú glycoside, fehér por alakban is kivonható, amit először 1931-ben francia tudosóknak sikerült elérni. Próbaültetvényes kísérleteket végeztek Spanyolországban, Kanadában, Ausztráliában, de számos más országban is, például 1998 óta még a Cseh Köztársaságban is. A. Nepovím, H. Drahošová, P. Valícek, T. Vanek kutatók vezetésével. Paragayban, Brazíliában, Mexikóban és Ázsia jelentős részén (pl Japán, Kína, Dél-Korea, Malaysia, Thaiföld) már nagyon régóta termesztik és használják. Paragayban több mint száz éve, Japánban 33 éve, Kínában 18 éve fogyasztják. Eddig egyetlen egy mellékhatásos esetet sem regisztráltak sehol, semelyik kontinensen. A Shanghai Star tavaly (2002) március végi kiadása idézi Shanghai város Egészségügyi Felügyelő Intézetének igazgatóját, aki szerint "az utóbbi 17 évben egyetlen dokumentált eset sem fordult elő a stevia édesítőszer betegségkeltő hatásaira".
Akkor miért korlátozzák?
Jó kérdés. Válaszul álljon itt ez az oldal. Ha végigolvassa az egészet, akkor fokról fokra megvilágosodnak az okok.
A negatív kampány
Különösen érdekes egybeesésnek tekinthető, hogy a sztívia ellenes hisztéria egy évvel azután kezdődött hogy Monsanto 1985-ben megvásárolta G.D. Searle and Co.-t, ami az aszpartám mesterséges édesítő egyedüli gyártója volt az Egyesült Államokban. Searle Co. 1985-1995 között ezután is kutatásokat pénzelt az aszpartám hatásaira, és ismét érdekes módon a kapott eredmények alapján nem találtak különösebb okot a Nutrasweet® ellen. Pedig minden független kutatás komoly mellékhatásokat mutatott ki az aszpartámról.
1986-ban az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) cégfeljelentést kapott egy a Celestial Seasonings által forgalmazott stevioside-ot tartalmazó tea ellen. Röviddel ezután a feljelentést tevő vállalat és jogi képviselőinek nevét kitörölték ebből a feljelentésből! Az információterjesztés "szabadsága" miatt közzétett iratokban a feljelentő cég neve helyén csak befeketített sorok állnak. A feljelentés hatására az FDA vizsgálatot rendelt el és azonnal korlátozni kezdte minden ilyen termék árusítását. Hogy mennyire komolyan vették ezt, arra az utal hogy 1987 táján szinte minden jelentősebb forgalmazót "rutinszerűen" ellenőriztek, vajon árulja-e még a hivatalosan nem engedélyezett termékeket. Rob McCaleb (Gyógynövény Kutató Alapítvány) szerint akkoriban az egyik FDA ellenőr nyíltan bevallotta neki hogy Monsanto panasztevése miatt akarja a Hivatal megállítani a stevia forgalmazását.
1995-ben enyhítettek és csakis "ételkiegészítő"-ként forgalmazva engedélyezték, de édesítő adalékként már nem. Semmiféle édesítő-, vagy gyógyhatását nem lehet a termékek címkéjén feltüntetni.
A sztívia-ellenes kampány 1998-ban váratlan eseményekben tetőzött: az FDA elrendelte a Stevita vállalat által terjesztett számos sztívia információs könyv, brossúra elégetését. Különösen két könyv ellen léptek fel agresszívan: James Kirkland: Cooking with Stevia ("Főzés sztíviával") és Kay Randall (eredeti nevén Patricia Rodes): The Natural Choice ("A természetes választás"), meg más egyéb könyvkiadvány is elbírálás alá került, például Oscar Rodes, vagy David Dean Richard, Linda & Bill Bonvie és Donna Gates könyve. Az indítóok szerint ezek a szerzõk többsége a Stevita vállalatvezetésében is érdekelt volt és saját terméket méltató könyvekkel próbálták a sztívia-forgalmat növelni, ami az FDA szerint törvénysértõ élelmiszerek esetén. Csak az elsõ három szerzõ állt kapcsolatban Stevitával, Rodes-ék könyvei ma is tiltottak. Ugyanezen okból azév februárjában a vámon elkobozták a Stevita által rendelt sztívia-szállítmányt. De nemcsak Stevitának nem engedélyezték ezeket a kiadványokat terjeszteni, hanem azonnal betiltották mindegyiket és elrendelték a könyvek elégetését.
Dr. Julian Whitaker számolt be az eseményekrõl késõbb, ugyanis az ő ügyészei (Emord & Associates) pert indítványoztak az FDA ellen a könyvek megsemmisítésének elrendelése miatt, ami szerintük alkotmányellenes. Erre az FDA irányt váltott és Gary J. Dykstra, az akkori Ügyvezetõ Szabályozási Megbízott szerint a könyvek elégetése nem volt elrendelve, bár azt elismerte hogy a Hivatal 1998 május 19.-i hivatalos levelében ez állt: "egy új leltárt kell venni, amit egy kiküldött ellenõrnek kell elkészíteni, aki egyúttal tanúként jelen kell hogy legyen a szakácskönyvek, irodalom és más publikációk megsemmisítésénél ami abból a célból van hogy ellenõrizze a rendelkezések betartását." Dykstra szerint arról volt szó, hogy Stevita "talán saját maga fogja elrendelni a könyvek elégetését". Ezt Oscar Rodes cáfolta, hiszen nem azért írták a könyveket, hogy röviddel rá megsemmisíthessék azokat.
Dan Burton (az Állami Felügyelet és Reformok Bizottságának Elnöke) 1998 október 26.-i keltezéssel írott levelében az áll hogy az FDA nem kapott felhatalmazást a kongresszustól hogy jelenlegyen a könyvek megsemmisítésénél. Sõt, az Elsõ Jogszabálymódosítás figyelembe vételével inkább a "könyvek megsemmisítésében való részesedés megtagadása" lett volna várható az FDA-tõl, hiszen "nagyban alkalmatlan" a Hivatal május 19.-i levelének állásfoglalása.
FDA szerint az FD&C törvényt nem sérti ahogyan fellépett ebben az esetben. Késõbb pedig, biztos ami biztos, módosították a saját Betartási Eljárásmódok Útmutatóját (Compliance Policy Guide), eszerint már lehetõség van "alkalmazni további irányadást könyvek és más nyomtatott anyagok megsemmisítése esetén, amik minõsítettnek tekinthetõk".
A mai napig csak azok a könyvek menekültek meg, amelyekben nem esik szó a Stevita Company-ról, ezek ma is beszerezhetõek. James Kirkland átírta szakácskönyvét és kiegészítette a címet "Sugar-Free Cooking With Stevia", illetve "Low-Carb Cooking With Stevia"-ra. A könyvek jelenleg kaphatók.
Dan Burton, a kongresszusi bizottsági elnök továbbá azt is írta, hogy "én a Hivatal stevia-eljárását érthetetlennek találom, hiszen biztonságosnak nyilvánítja mint egy étel-kiegészítő, de veszélyesnek tartja mint egy étel-összetevő." Végülis függetlenül attól hogy a sztívia tiltott mint élelmiszer-összetevő, de engedélyezett mint élelmiszer-kiegészítő, az eredmény ugyanaz hiszen az emberek ígyis-úgyis beveszik és megeszik.
Mennyire biztonságos?
Az Európai Únió Élelmiszer Tudományos Bizottsága (SCF) 1999 jún. 19.-i véghatározatában semlegesen tartózkodó álláspontot képvisel: "nincs (a birtokukban) kielégítõ adat" annak eldöntésére, hogy ezeket a termékeket biztonságosan forgalmazni lehessen, ezért átvették az amerikai álláspontot. "Az egyetlen benyújtott toxikológus adatcsoport alapjában véve mind a növény stevioside alkotóanyagára vonatkozott. Semmilyen adat nem érkezett (a bizottsági hivatalba) ami lehetõvé tenné a növény nagyüzemben termesztett termékei biztonságának meghatározását." Azt az álláspontot, hogy egy élelmiszer akkoris biztonságosnak tekinthetõ ha már nagyon régóta fogyasztva nem mutat mellékhatásokat, a sztívia esetén sem az USA-ban, sem Európában nem fogadták el.
Az FDA 19 forrásra hivatkozva tiltotta be a sztívia "ételösszetevő"-kénti forgalmazását. Ezek egy része nem is tudományos értekezés, mert van köztük levél, vagy rövid kivonat is. Továbbá szerepel köztük Mauro Alvarez brazil professzor számos kutatási publikációja is, aki nagyon felháborodva vette tudomásul, hogy az FDA teljesen félreértelmezte azokat. Válaszul megjelentetett egy írást, miszerint "mint egy tudós, aki több mint 15 éve kutatja a Stevia és számos más növény biztonságát ételként és ételadalékként, meggyőződve mondhatom, hogy a mi következtetésünk ezekben a különböző tanulmányokban arra utal, hogy a Stevia biztonságos emberi fogyasztásra a felhasználni szándékozott mennyiségben, azaz mint édesítőszer".
Majd a következő kijelentést tette: "A másik köntörfalazás amit a ... válaszlevelükben találtam az a beismerés hogy az FDA tudósok nem olvasták el ezeket a tanulmányokat. Ha meg nem olvasták ezeket a tanulmányokat, akkor miért közlik állandóan az amerikai néppel hogy a tanulmányok eredményei káros hatást mutatnak? De még ha el is olvasták ezeket a tanulmányokat, az egyetlen valószínû oka azt közölni hogy az eredmények káros hatásról számolnak be, ha az információt a szövegösszefüggése nélkül ragadják ki. Ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy ezek az FDA tudósok alkalmatlanok és felelõtlenek, vagy ha nem, akkor meg egy valamilyen összeesküvõ csoportba kell hogy tartozzanak és fenntartanak egy rosszindulatú ágenda-rendszert e növény ellen azzal a szándékkal hogy távoltartsák az amerikai fogyasztóktól azáltal hogy biztonsági ügyeket keltenek, amik nem léteznek."- zárta be levelét dr. Alvarez.
Gyógyászati felhasználhatósága
A szárított levelek, vagy kivonatai édesítõszerként használva terjednek. Úgy tûnik, a fõ steviol glycoside-ok különösebb lebontás nélkül emésztõdnek és ezért kalória-értékük rendkívül kicsi. Cukorbeteg páciensek is fogyaszthatják. Sõt néhány tanulmány szerint (dán, brazil) a 2-es típusú cukorbetegség ellen is ígéretes, enyhíti az inzulin-függést. Más tanulmányok vérnyomáscsökkentõ, hasnyálmirigy-segítõ hatásairól számolnak be, valamint segíti a máj és lép mûködését azáltal hogy szabályozza a vércukor-szintet a testben. Bizonyos ásványi anyagtartalma sem mellékes (A és C vitamin, cink, rutin, magnézium, vas stb). Bõrbetegségek ellen is használt (Paraguay). Iszonyatosan nagy mennyiségben beadva bizonyos toxikusságot mutatott fõleg hörcsögöknél, de patkányoknál kevésbé, és kis mértékben terméketlenséget keltett hím patkányoknál. De az ilyen hatások kiváltásához igen nagy mennyiségû hatóanyag-kivonat kellett. A jelenleg ételekben, italokban engedélyezett aszpartámot ilyen mennyiségben beadva, vajon a kísérleti állatok életben maradnának-e egyáltalán? Néhány Ázsiai országban sztívia az engedélyezett cukorhelyettesítõ édesítõszer az aszpartám helyett. Embereknél a mai napig egyetlen egy toxikus eset sem ismert.
Személyes megjegyzések
Utoljára frissítve ( 2008 október 01., szerda 12:35 )A steviol glycoside-ok, az aszpartámmal ellentétben, fõzés, sütés, pH-változás esetén sem bomlanak le. Sztíviát fehér porkivonat, zöld színû szárított levélörlemény, vagy áttetszõ folyadék alakban árusítanak. A legelsõ formában - mivel rendkívül tömény édesítõszer, önmagában fogyasztva meglehetõsen émelyítõ hatású. Viszont folyadék formában vagy ételben, italban felhígítva már nem az. Ha élelmiszerben is émelyítõnek találja, akkor túlságosan is sokat használt. A növény hazánkban is képes lenne megteremni, bár a telet nem bírná ki. Ha nem tudja beszerezni, vagy drágának tarja, termessze házilag, akár cserépben is. Rovarok nem nagyon támadják meg mert túl édes.
Végül egy jótanács leendő magyar forgalmazóknak: ha hivatalosan azt mondják Önnek, hogy a Stevia az Európai Únióban nem engedélyezett, akkor válaszolja azt hogy nem engedélyezett mint stevioside porkivonat, vagy mint élelmiszer-összetevő ("food additive"), de engedélyezett mint élelmiszer-kiegészítő ("food supplement"), vagy mint gyógynövény, levelei (szárítva, darálva) csakis így forgalmazható, a növény szabadon termeszthető. Ne hagyja magát, más nyugat-európai országban is kapható.
A levelei nyersen összeaprítva és salátákba szórva is fogyasztható. Egy csipetnyi kivonat egy teáskanálnyi cukrot helyettesíthet, a cukor komoly mellékhatásai nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése