Javaslatok az egészségügy reformjához
Beteg a magyar egészségügy: nem megfelelő a műszerekkel való ellátottsága, kritikus helyzetben vannak a kórházak, válságban az orvosi erkölcs és az orvos-beteg viszony - véli Frühling János professzor, a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia most megválasztott örökös főtitkára, a brüsszeli orvosi kamara elnöke.
Kezdeményezésére a belgiumi magyar Professzorok Köre hamarosan felhívást tesz közzé sürgős és radikális beavatkozást sürgetve a hazai egészségügy bajainak orvoslására. A komoly tudományos szaktekintélyeket fölvonultató belgiumi magyar Professzorok Köre eddig két ízben fordult felhívással a magyar közvéleményhez: először a 2002-ben megtartott parlamenti választások előtt szólította föl a politikai erőket a civilizált kampányra, majd a tavalyi népszavazást megelőzően, az európai uniós csatlakozás támogatására buzdította a választópolgárokat. Most ismét megszólalni készül a Belgiumban élő kilenc magyar származású tudós: Frühling János orvosprofesszor kezdeményezésére a magyar egészségügy immár halaszthatatlan reformját sürgetik hamarosan megszülető újabb felhívásukban.
A magyar orvoslás és egészségügyi ellátás valaha Európa élvonalába tartozott- mondja Frühling professzor.
- A rendszerváltás óta azonban folyamatosan romlik a helyzet, gyökeres átalakítás helyett félmegoldások születnek, amelyek annyit érnek, mint járógipsz a falábon… A magyar egészségügyet gyökeresen át kell alakítani, méghozzá egyik napról a másikra. A jelenlegi rendszert a paraszolvenciától a gépellátásig egy másikra kell cserélni. Ezért azt javasoljuk például, hogy a reform kidolgozására kapjon három évet az ország körülbelül 25 legjobb, pártokon felül álló, de nem feltétlenül párton kívüli szakembere, és az ő elgondolásaikat követve azután neki kell látni a "műtétnek".
Frühling professzor szerint "eredeti magyar egészségügyi rendszert" kell kialakítani, mert a külföldi példák másolásához hiányzik a pénz és a hagyomány. Belgium például a világ egyik legjobban ellátott országa, amelyben a GDP 6,5 százalékát fordítják az egészségügyre, szemben a magyarországi 4,9 százalékkal. A jelenleg is még jól működő társadalombiztosítási rendszer a második világháború alatt megkötött paktum eredménye. Jól példázza a különbségeket, hogy a PET néven ismert, korszerű rákdiagnosztikai eszközből jelenleg egyetlenegy működik Magyarországon, míg Belgiumban 13 gyógyítóközpontban összesen 20 darab szolgálja a betegellátást. A PET széles körű alkalmazása szívügye a nukleáris medicina és az onkológia terén hírnevet szerzett Frühling professzornak, ezért is vállalt szerepet abban, hogy legyen Budapesten legalább egy-két magas színvonalon működő PET-központ.
Sajnálattal említi azonban, hogy a magyar társadalombiztosítás egyelőre nem vállalja az egyenként 200 ezer forintnál többe kerülő vizsgálatok megtérítését, jóllehet a rák korai felismerését segítő eszköz alkalmazásával sok esetben meg lehetne takarítani a betegség gyógyítására később fordítandó, hatalmas összegeket. A bécsi orvostudományi egyetemen végzett, 1963 óta Belgiumban élő Frühling János professzor jól ismeri a magyar egészségügy bajait. 1978 óta rendszeresen hazajár, szoros szakmai kapcsolatot ápol magyarországi kollégáival, éveken át támogatta magyar diákok és fiatal kollégák belgiumi továbbképzését. Hosszú pályafutása során sohasem titkolta magyar származását, de nem is titkolhatta volna, mert a keresztneve és máig érezhető akcentusa árulkodik róla. Diákjait az orvosi ismeretek mellett bevezette Magyarország történelmébe is. Mi a sikeres pályafutásának titka?
- Egykori tanítómesterem, az 1974-ben orvosi Nobel-díjat kapott Albert Claude szavait követtem: csak dolgozz többet és jobban, mint a többiek. Egész életemben erre törekedtem, így aztán nem számított sem a nevem hangzása, sem az, hogy honnan jöttem. Mindig a munkám és az eredményeim alapján értékeltek. Abból a nevelésből és oktatásból éltem, amit a családomtól és a magyar iskolarendszertől kaptam 19 éves koromig." Frühling János professzort idén februárban a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia örökös főtitkárának választották. ő az első nem belga nemzetiségű orvos, akit ez a megtiszteltetés ért. Ugyancsak ő az első külföldi származású orvos, aki belga orvosi kamara élén áll. Tavaly ősz óta az egyik belgiumi tartomány, Brüsszel-Brabant orvosi kamarájának első embere, a 45 ezer belgiumi orvosból 9 ezer tartozik hozzá. Emellett 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, Mádl Ferenc köztársasági elnöktől tavaly decemberben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. - Európai vagyok, akinek az állampolgársága belga, a vallása magyar - mondja Frühling professzor. - Amikor Belgiumba jöttem, nem éreztem magam idegennek. Ugyanezt tapasztalhatta Magyarország, amikor tagja lett az Európai Uniónak: visszatért oda, ahová mindig is tartozott."
Sajnálattal említi azonban, hogy a magyar társadalombiztosítás egyelőre nem vállalja az egyenként 200 ezer forintnál többe kerülő vizsgálatok megtérítését, jóllehet a rák korai felismerését segítő eszköz alkalmazásával sok esetben meg lehetne takarítani a betegség gyógyítására később fordítandó, hatalmas összegeket. A bécsi orvostudományi egyetemen végzett, 1963 óta Belgiumban élő Frühling János professzor jól ismeri a magyar egészségügy bajait. 1978 óta rendszeresen hazajár, szoros szakmai kapcsolatot ápol magyarországi kollégáival, éveken át támogatta magyar diákok és fiatal kollégák belgiumi továbbképzését. Hosszú pályafutása során sohasem titkolta magyar származását, de nem is titkolhatta volna, mert a keresztneve és máig érezhető akcentusa árulkodik róla. Diákjait az orvosi ismeretek mellett bevezette Magyarország történelmébe is. Mi a sikeres pályafutásának titka?
- Egykori tanítómesterem, az 1974-ben orvosi Nobel-díjat kapott Albert Claude szavait követtem: csak dolgozz többet és jobban, mint a többiek. Egész életemben erre törekedtem, így aztán nem számított sem a nevem hangzása, sem az, hogy honnan jöttem. Mindig a munkám és az eredményeim alapján értékeltek. Abból a nevelésből és oktatásból éltem, amit a családomtól és a magyar iskolarendszertől kaptam 19 éves koromig." Frühling János professzort idén februárban a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia örökös főtitkárának választották. ő az első nem belga nemzetiségű orvos, akit ez a megtiszteltetés ért. Ugyancsak ő az első külföldi származású orvos, aki belga orvosi kamara élén áll. Tavaly ősz óta az egyik belgiumi tartomány, Brüsszel-Brabant orvosi kamarájának első embere, a 45 ezer belgiumi orvosból 9 ezer tartozik hozzá. Emellett 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, Mádl Ferenc köztársasági elnöktől tavaly decemberben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. - Európai vagyok, akinek az állampolgársága belga, a vallása magyar - mondja Frühling professzor. - Amikor Belgiumba jöttem, nem éreztem magam idegennek. Ugyanezt tapasztalhatta Magyarország, amikor tagja lett az Európai Uniónak: visszatért oda, ahová mindig is tartozott."
Kapcsolódó tartalmak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése