Gubicskó Ágnes: Szendi Gábor tündöklése az ICÁban, október 23-án
"Nem az Úr Isten alkotá a nőt az férfi oldalbordájából, hanem a nő született először, a Szent Könyvet férfiak írták, nem kétség - Szendi Gábor népszerűsítő és népszerű könyve A nő felemelkedése és tündöklése egyszerűen és egyértelműen fedi fel az igazságot, hogyan képzeli ő a nőt és a férfit, kettőjük kapcsolatát, erőviszonyait, születését és fejlődését, szexualitását, szerelmét, barátságát, alapvető válaszokat fordít fel. A Depresszióipar c. kötete miatt a tudomány kizárta volna, ha lett volna miből kizárnia, a zsidó-keresztény egyház visszhangját nem hallottam." - Gubicskó Ágnes írása ICA estjéről.
Gyárfás Judit: Nők, Freud, Szendi
A pszichoterápia, e szintén huszadik századi "vívmány" sem más, mint a lelki működés - ha tetszik: lelki evolúció - megváltoztatására irányuló kísérlet. A görögöknél pl. természetes, sőt tisztelendő volt, ha valaki hangokat hallott: ezeket az istenek hangjának tartották, és ez az ember a közmegegyezésen alapuló feltételezés szerint közelebb állhatott az istenekhez, mint mások. - Gyárfás Judit beszámolója.
Szendi Gábor evolucionista pszichológussal új, a Nő felemelkedése és tündöklése címmel megjelent könyve kapcsán beszélgettünk arról, hogy miért nem lehet szerinte soha egyenlő férfi és nő, hogy mi a baj a feminista ideológiával a természettudomány szemszögéből és hogyan lehet az evolucionista gondolkodást a hétköznapokban használni.
Velvet.hu. Dénes Dóra interjúja Szendi Gáborral
A pszichiátria sokat tesz azért, hogy minél több antidepresszánst tudjon értékesíteni, legalábbis Szendi Gábor így gondolja. Szerinte divat a mániás depresszió. A pszichológus ellen éppen folyik egy per az antidepresszánsokról szóló kijelentései miatt, miközben új könyve, a Nő felemelkedése és tündöklése az eladási adatok alapján sikeres. Szendi Gáborral a szépség hajszolásáról és a homoszexualitásról beszélgettünk.
Új Nő. Bernád Emese interjúja Szendi Gáborral
Szendi Gábor pszichológus neve nem ismeretlen lapunk olvasói számára: a depresszió- és a meddőségiparról vallott nézeteiről már olvashattunk. Szendi Gábor pszichoterápiás tevékenysége mellett rendszeresen publikál a Nők Lapja Café, a Nők Lapja Egészség, a Boss Magazin, az Ideál, a Komplementer Medicina hasábjain, emellett az Origo internetes portál pszichológus-tanácsadója, valamint saját weblapján, a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon is tanácsot ad a hozzá fordulóknak. Nemrégiben megjelent könyve, A nő felemelkedése és tündöklése minden bizonnyal korábbi munkáihoz hasonlóan nagy port fog kavarni.
Különös könyvet tart kezében az érdeklődő. Ha a szerző hivatásából arra következtetnének, hogy ez alkalommal is az történik, hogy egy pszichológus praktikus tanácsokkal lát majd minket el annak érdekében, miként legyünk nemünk kiváló reprezentánsai, csalódni fognak. Sokkal többről van szó...
Asszem Hankiss Elemér, Csányi Vilmos után meg van az új magyar bestsellertudós.
"A nő az erősebbik nem" (HVG interjú)
Interjú: Vajna Tamás
Az ember nem boldogságra születik, hanem arra, hogy szaporodjék - hangoztatja az antidepresszánsok kritikájáról elhíresült Szendi Gábor (54 éves) evolúciós pszichológus.
"A metróban nincs kitéve az óriásplakátom"
(www.zoom.hu interjúja)
Interjú: Szabó M. István; fotó: Ajpek Orsolya
Néhányan a honi pszichiátria arcán elfertőződött pattanásnak látják Szendi Gábort, de a pszichológust ez már nem zavarja. Miután a depresszióiparról írt könyve következményeként ellehetetlenítették munkáját a SE Magatartástudományi Intézetében, most egy bestseller írójaként kelt nagy feltűnést. A nő felemelkedése és tündöklése több listát is vezet, írója viszont máris új kapuk döngetését tervezi.
Szász Anna: A nő az állandóság - a férfi a kísérleti példány
Divatba jöttünk. Megszámlálhatatlan mennyiségű könyv foglalkozik ma a nőkkel, igen különböző megközelítésből, szándékból, különböző műfajban és színvonalon. Íme a Nő evolúciós megközelítése, egy programozóból lett klinikai szakpszichológus módszerével.
Hegyi Zoltán Imre okos kérdéseire igyekeztem okos válaszokat adni. Olyan kérdéseket beszélünk meg, hogy miért van annyi nő-könyv, miért avul el a tudomány, mennyire elfogult a könyvem, vajon minden "csak evolució"?, vajon a párválasztás tényleg csak termékeny partner kereséses?, vajon kultúra és evolúció szembeállíthatók?, a születési sorrend elmélet nem nagyon kultúrafüggő-e, és vajon Freuddal mi a baj.
Origo vendégszobaSzendi Gábor, bár foglalkozását és hivatását tekintve klinikai szakpszichológus, leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Fordulatokban gazdag életútja - programozó matematikusként szerezte első diplomáját, írt film forgatókönyveket, és egy ideig könyvkötőként is tevékenykedett - arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként a nehéz élethelyzetek megoldása érdekli. A könyvhétre jelent meg legújabb könyve, A nő felemelkedése és tündöklése címmel.
1954-ben születtem, vészterhes időkben, s családom azok közt volt, akik nem jól jöttek ki a kádári konszolidációnak nevezett bosszúhadjáratból. A családunk közös rögeszméje volt, hogy velünk nem lehet kiszúrni. Így aztán végülis felnőttem, és programozó matematikusként máris azon törtem a fejem, valójában mi is akarok lenni. Végül úgy döntöttem, hogy elnyomott író szeretnék lenni. Mint eddig életemben mindig, közbeszólt a szerencse, és felvettek a MAFILM forgatókönyv iskolájába. Az iskola végeztével megint jött a szerencse, és kikötöttem az akkori filmgyártás mindenki által utált legprogesszívebb stúdiójában, a Társulás Stúdióban, amely szorgosan munkálkodott a rendszer kikezdésén. Dramaturg-íróként dolgoztam, s már nem akarom végleg kompromittálni a szerencsét, de találkoztam két nagyszerű rendezővel, akiknek írtam három filmet (egy nagyjáték, két tv). Közben a stúdió annyira belejött a rendszerbírálatba, hogy végül a Párt megszüntette, és én az utcára kerültem. Pironkodva írom, de ez is szerencse volt. Pár évvel ezután ugyanis a filmgyártás széthullott, de igazából én már kitoloncolásom előtt is kezdtem unni a kontraszelektív környezetet. Akkoriban mindenki azt kérdezte, miért rosszak a magyar filmek. Én tudtam.
Ekkor régi hobbimból kifejlődött az új szakmám, könyvkötő lettem. Egy ilyen helyzetben nagy szerencse, hogy a hobbim nem banáncímke gyűjtés volt. Részben antik könyveket kötöttem antikváriumoknak, részben egyfajta földalatti kiadóként háború előtti pszichológiai könyveket adtam ki. Aztán 32 évesen úgy döntöttem, én inkább pszichológus szeretnék lenni. Akkoriban 15 embert vettek fel, s köztük lehettem én is. Ekkoriban házasodtam, s az anatómia vizsgáról mentem az apás szülésre. Kitűnővel végeztem el a pszichológus szakot, nagyon megbecsültem az élet adta nagy lehetőséget. Aztán megint ez a szerencse. Még meg sem száradt a tinta a diplomámon, már irigyelni való állásom lett. Csak pár órát kellett oktatni s onnantól élhettem a tudománynak. Éltem is a lehetőséggel, rengeteg mindent összeolvastam. Tanultam hipnózist, neurolingvisztikai programozást, majd elvégeztem a klinikus szakpszichológus posztgraduális képzést. Aztán megint kitoloncoltak.
Nem akarom ismételni magam, megint szerencsém volt, mert már kezdtem nagyon unni a körülöttem folyó áltudományt. Ja meg be is pereltek. Ilyenem még úgysem volt, ráaádásul kedvencem a Magyar Pszichiátriai Társaság perelt be, mert szeretnék befogni a számat. Hát igen, a régi jó Kádár-rendszer, amikor ez még működött. Nem vagyok tagja semmiféle szakmai szervezetnek, szerintem be sem fogadnának, s ki sem lehet engem zárni. Egyetlen szervezetnek vagyok büszke tagja: az International Napoleonic Society-nek. Van egy webszájtom (ez itt ni!), www.tenyek-tevhitek.hu. Ez a szabad véleménynyilvánításom helye. És most jó sokáig szeretnék pszichológus és szabadon gondolkodó ember lenni.
A nő felemelkedése és tündöklése
az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő "A és B terve", miért van annyi "kakukkfióka" a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is.
A női nem evolúciós megközelítése (A nő felemelkedése és tündöklése) után az isten-élmények állnak a tudományos gondolkodás középponjában. "Nem a nyelv és az eszköz, hanem a hit különbözteti meg az embert az állattól. A könyv a hitmodult elemzi az epilepsziától a parajelenségeken át a stigmákig." Mint előszavában utal rá, a hitszükséglet alapvető emberi hajtóerő, de egyben a manipulálhatóság forrása is. A könyv első részében a vallásos élmény és a halántéklebeny különös kapcsolatát mutatja be. Hogyan tért meg Saul a damaszkuszi úton, s lett belőle Pál? Miféle isteni hangok indították el Jean D'Arcot Franciaország felszabadítására? Miért oly gyakori a szentek, vallásalapítók, hirtelen megtértek közt a halántéklebeny epilepszia? Az ember hitkereső lény, agyában előrehuzalozottan ott található a "hitmodul". A szerzőt nem foglalkoztatja, vajon a hitmodult Isten vagy az evolúció "építette-e be" az emberi agyba - szerinte ez eldönthetetlen világnézeti kérdés -, hanem a modern agykutatás új irányzatának, a neuroteológiának az eredményeire koncentrál. Mi történik az agyban az Istenélmény alatt és a meditatív állapotokban? Van-e ateista hitélmény? Mi a jelenlétérzés? Milyen a mesterségesen generált istenélmény? Hogyan befolyásolja a Föld mágneses tere hitünket és mindennapjainkat? Mi a közös a kábítószerélményben és az istenélményben? Milyen volt az ókori emberek istenhite? A hit és a jobbfélteke szoros kapcsolatából kiindulva Szendi napjaink számos izgalmas kérdését elemzi, úgymint a halálközeli élményeket, az UFO elraboltatási élményeket, a kísértetjárta kastélyok titkait, és más paranormális jelenségeket. A könyvet a stigmatizáció jelenségének elemzése zárja. Kiknél és hogyan jelennek meg Krisztus sebei? Szendi ismerteti a híres stigmatizáltak, mint Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Gemma Galgani és Pio atya történetét, majd felvázolja a stigmák keletkezésének lehetséges tudományos magyarázatát. Csodák mindig voltak, és csodák mindig lesznek. A csodák olykor az emberben magában rejlenek. Az ember hittörténetének tanulmányozása, vagy a könyvben ismertetett tudományos kutatási eredmények egyaránt azt bizonyítják, hogy a hit előrehuzalozottan ott van agyunkban, s az emberi lélek úgy tűnik, akkor tud hatékonyan működni, ha a hit mozgatja. A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál. A hit mindenki beépített gyári tartozéka, mondhatni alapfelszereltség. A kérdés, olyan volt-e valakinek az élete, neveltetése, hogy sikerült-e beindítani a hitprogramot. Szendi Gábor a nagysikerű A nő felemelkedése és tündöklése után ezúttal a lélek, a hit a vallás titkairól! Csodák mindig voltak és mindig lesznek. Ám ezek a csodák olykor magában az emberben rejlenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése