2008. december 15., hétfő


Case-mix rendszer Japánban


Japán egészségügye bismarcki típusú, kötelező társadalombiztosításon alapuló rendszer. A 122 millió lakost lefedő egyetemes rendszer a munkáltató típusa és a lakóhely szerint van felosztva. Bár több ezer független biztosítási pénztár létezik, valamennyi egy egységes állami kereten belül működik. A japán egészségügyi finanszírozási rendszer a teljesítmény alapú fee-for-service (FFS) fizetésen nyugszik egy országos árrendszer alkalmazásával. Az egészségbiztosítási pénztárak begyűjtik a tagoktól a biztosítási díjakat, majd térítik az ellátás költségeit a szolgáltatás típusa és volumene szerint. Az egészségügyi kiadások folyamatosan növekednek Japánban és állandó vita tárgyát képezi a költségek visszafogása. 2004-ben az egészségügyi kiadások a GDP 8%-át tették ki.


Mivel az egészségügy a FFS rendszeren alapul, kevés igénylési adat létezik, amely olyan információkat tartalmaz mint diagnózis, végzett eljárások vagy felírt gyógyszerek. A igénylési adatokat nem standardizálták vagy kódolták elektronikusan, így korlátozottan használták az egészségpolitikai döntéshozásban. A DPC (Diagnostic Procedures Combination) nevű új case-mix rendszer célja egy standardizált elektronikus igénylési rendszer megvalósítása, amely kulcsszavak alapján átláthatóvá és elszámoltathatóvá válik.

Az 1990-es évek végétől a japán egészségügyi minisztérium és kutatóintézete lépéseket tett egy case-mix (esetösszetétel) osztályozási rendszer megvalósítása felé. Több case-mix rendszert megvizsgáltak a kórházakban való adaptálás céljából, ezek közül az amerikai DRG-t is, amit végül elvetettek az orvosszövetségek, mert túl durvának találtak a japán praxisminták megfelelő tükrözésére. Ezért úgy döntöttek, hogy kifejlesztenek egy saját osztályozási rendszert, amely illeszkedik a helyi praxismintákhoz, mindamellett nemzetközi összehasonlításra is alkalmas.

A DPC esetösszetétel főbb változói a diagnózis, az eljárás és a komorbiditás/szövődmény. Néhány csoport tartalmaz további információkat, pl. születési súly a neonatális intenzív ellátásban. A diagnózis és a komorbiditás/szövődmény kódolása az ICD10 osztályozási rendszer szerint történt, az eljárások kódolása pedig a Japán Eljárási Kód szerint. A DPC 8 összetevőből áll, ezek közt található a Fő Diagnózis Kategória és a DPC sorszám, amely megfelel az ICD10 kategóriának és a betegfelvétel típusát jelöli. Ezek az összetevők osztályozási és nem feltétlenül térítési célokat szolgálnak.

A DPC alapú térítési rendszer igen eltér más országokétól. A kórházi fizetésnek van DPC és FFS komponense. A DPC komponens a kórházi díjra vonatkozik (hotel, kórtermi gyógyszerek, készlet használat és diagnosztikai eljárások 10 ezer jen alatt), míg az FFS komponens a kezelésre vonatkozik (sebészeti eljárások, érzéstelenítés, műtőben használt gyógyszerek, költséges műszerek 10 ezer jen fölött). A DPC komponens esetén mindegyik csoportra meghatároztak egy napidíjat.

A DPC adatbázis hasznosnak bizonyul az egészségpolitika számára is. Példának hozható fel a rákbetegség mint vezető halálok Japánban, ami egy tízéves rákellenes stratégia kidolgozásához vezetett. A stratégia fő célkitűzése a kezeléshez való egyenlő hozzáférés biztosítása az egész lakosság számára. Ez azonban megköveteli a kezelések jelenlegi felhasználásának elemzését, ami a DPC adatok révén teljesíthető. Mindez elősegíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás és a minőségbiztosítás felé való elmozdulást a rákbetegségek ellátásában.

A DPC adatokból kiderült, hogy 2006-ban 17200 tüdőrákban szenvedő beteg részesült kemoterápiában 659 különböző módon, és a leggyakoribb kezelési mód a carboplatin plusz paclitaxel volt, 3243 beteg esetében, 189 kórházban. Ugyanazon adatok rámutattak, hogy a leggyakoribb gyógyszer a carboplatin volt 6754 esetben (39,3%). Jelenleg a DPC program az akut ellátás több mint 90%-át lefedi. 2007-ben 1426 kórház vett részt a programban, kb. 450 ezer aktív ággyal. 2008-ban előreláthatóan még 200 kórház csatlakozik a projekthez.

A DPC keretet a járóbeteg ellátásban is alkalmazzák ugyanazzal a módszertannal. A DPC adatbázissal lehetővé válik a kezelés egész folyamatának elemzése klinikai és gazdasági szempontok alapján. Az új DPC rendszer részletes helyzetelemzéssel szolgálhat az egészségügyi beavatkozásokról a régiók között, az akut és krónikus ellátás között, valamint a a fekvő- és járóbeteg ellátásban. A DPC keret alkalmazásával a jövőben a kutatók képesek lesznek az egészségügyi rendszer minőségének értékelésére mind a mikro, mind a makro perspektívából tekintve. (SZL)

Forrás:
Shinya Matsuda et al.: Development and use of the Japanese case-mix system
2008 Eurohealth, Vol.14, No. 3





2 megjegyzés:

Dr.Steierhoffer György írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Dr.Steierhoffer György írta...

Diagnosis-Related Groups, drg-creep DRG/HBCS


Explanation:A magyar megfelelője a HBCS (homogén betegségcsoportok), de azt hiszem,nem egészen ugyanaz. A DRG creeping a kategóriákkal való "ügyeskedés" lehet. "DRG:egydimenziós rendszer, az ellátási esetet diagnózis vagy műtét alapján sorolják DRG-kategóriába." A HBCS amerikai elődje. Pl. "diagnózis szerinti csoportosítás (DRG)".DRG creep=CMI növekedés következtében költségigényesebb esetek megjelenése : http://www.efte.hu/upload/efte/document/1723.pdf

"HBCS TECHNIKA DISZFUNKCIÓI
MAGYARORSZÁGON :

Annak érdekében, hogy világosabban láthassuk a HBCS alapú finanszírozási technika diszfunkcióit, érdemes a működési zavarokat rendszerezve a következô három csoportba sorolni:
• Inherens, vagyis a finanszírozási technika "logikájából” eredô diszfunkciók:olyan diszfunkciók, amelyek elválaszthatatlanok a HBCS-tôl, és a világon mindenütt megfigyelhetô a fellépésük,optimális megvalósítás mellett is. Ezen belül ki fogok térni a minôségrontás tendenciájára,az ún. „DRG-creep” (CMI növekedés)jelenségére, valamint a „kémény-hatás/ lefölözés” diszfunkciójára."

http://www.otk.hu/cd03/2szek/Forczek-Kov%C3%A1cs.htm

"A kórházi ellátási folyamatok minőségének összehasonlításához ma is használunk aggregált mutatókat, ilyenek a standard nap hányados (SNH) és az esetösszetétel index(CMI). Az előző azt mutatja meg, hogy a kórház, vagy egyes osztályainak átlagos ápolási ideje hogyan viszonyul az előző év tényleges, homogén betegségcsoportonként meghatározott országos átlagához? A CMI (case-mix index) az esetek súlyosságával kolleráló,átlagköltség alapján meghatározott HBCS súlyszámok súlyozott átlaga."


"„DRG-creep”. A 3. táblázatból látható, hogy a növekvô esetszám súlyosabb, ezért költségigényesebb esetek lejelentésével társult. Ez az úgynevezett DRG-creep jelensége.
Az átlagos esetsúlyosság (CMI)1994 és 1998 között megfigyelhetô 12%-os növekedését elsôsorban az okozza, hogy a szolgáltatók négy év gyakorlattal jóval pontosabban kódolták teljesítményüket, mint a rendszer bevezetésekor. Gyakori vád a HBCS alapú finanszírozási technikával szemben, hogy túlkódolásra ösztönzi a szolgáltatókat. Ebben van ugyan igazság, azonban megfelelô
színvonalú ellenôrzéssel a túlkódolás marginális szinten tartható. Azt is látnunk kell,hogy a jelenlegi kódolási gyakorlatban egyszerre van jelen a túlkódolás és az alulkódolás. Az Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók Egyesülete (EFTE) becslése szerint továbbra is mintegy 3-5%-ra tehetô az a finanszírozási hányad, ami méltányosan járna ugyan a szolgáltatónak, de amit a szakszerűtlen kódolás, a kódolási hibák miatt a kórházak nem realizálnak." HBCS = Homogén Betegcsoportok. De vigyázat! A DRG creep nem egyenlő a diagnózis alapján meghatározott betegségcsoportokkal.

Reference: http://www.efte.hu/upload/efte/document/1723.pdf

Reference: http://www.otk.hu/cd03/2szek/Forczek-Kov%C3%A1cs.htm
2008. december 15. 11:14