AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 23.10.2007
COM(2007) 630 végleges
FEHÉR KÖNYV
Együtt az egészségért:
Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013
(előterjesztő: a Bizottság)

Együtt az egészségért:
Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013

1. MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIÁRA?

Az egészség az emberek életének központi jelentőségű kérdése, hatékony támogatása tagállami, EK-1 és globális szintű politikákkal és fellépésekkel elengedhetetlen. Az egészségügyi szabályozás és az egészségügyi ellátás biztosítása az európai polgárok számára elsősorban tagállami felelősség. A Közösségnek nem szerepe, hogy a tagállamok munkáját átvegye vagy reprodukálja. Vannak azonban olyan területek, ahol a tagállamok önálló fellépései nem lennének hatékonyak, ezért a közösségi szintű együttműködés elengedhetetlen. Ide tartoznak az egészséget komolyan fenyegető, határokon átnyúló jellegű tényezők, például a járványok és a bioterrorizmus, valamint az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásával kapcsolatos kérdések. Ezek kezelése ágazatokat átfogó munkát igényel. Az EK Szerződés 152. cikke kimondja, hogy „valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”. Ez a stratégia megerősíti az egészségügy fontosságát olyan politikákban, mint a lisszaboni stratégia a növekedésért és a munkahelyteremtésért, hangsúlyozva az összefüggést az egészség és a gazdasági jólét között,és a polgárközpontú program, elismerve az emberek jogait az egészségükkel és egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban. A stratégia keretén belüli intézkedések az egészségüggyel kapcsolatos, minden ágazatot átfogó munkát jelentenek. Az egészség megjelenik a Szerződés különböző, például a belső piacról, környezetvédelemről, fogyasztóvédelemről, szociális ügyekről, többek között a dolgozók egészségéről és biztonságáról, fejlesztési politikáról és kutatásról szóló cikkeiben is.

Az EK egészségügyi politikában betöltött fontos szerepét a reformszerződés is megerősíti, amelyet az EU állam- és kormányfői 2007. október 19-én Lisszabonban fogadtak el, és amelynek célja az egészségügy politikai dimenziójának megerősítése. Ettől egy új, átfogó, a polgárok jólétét támogató célkitűzést valamint az egészséggel és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tagállami együttműködés ösztönzését várják. Az egészséggel kapcsolatos közösségi szintű munka hozzáadott értéket képvisel a tagállamok fellépéseihez képest, különösen a betegségmegelőzés területén– ideértve az élelmiszerbiztonságot és táplálkozástudományt, az orvosi termékek biztonságát, a dohányzás kezelését, a vérrel, szövetekkel és sejtekkel és szervekkel kapcsolatos szabályozást, a víz- és levegőminőséget, és egy sor egészségügyi ügynökség létrehozását. Számos megoldandó feladat mutatkozik azonban a lakosság egészségével kapcsolatban, amelyek új stratégiai megközelítést kívánnak.

1– Először is a demográfiai változások, például a népesség elöregedése változásokat okoznak a tünettípusokban, és megnehezítik az EU egészségügyi rendszereinek fenntarthatóságát. Az egészséges öregedés támogatása egyrészt az egészség – a fogyatékosság és az egészségügyi problémák fiatal kortól kezdve történő megelőzésére irányuló – ösztönzését jelenti az élet teljes ideje alatt, másrészt a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők következtében kialakult egyenlőtlenségek kezelését. Ezek a kérdések szorosan kapcsolódnak a Bizottság átfogó szolidaritási stratégiai célkitűzéséhez.

2– Másodszor, a világméretű járványok, nagyobb fizikai és biológiai balesetek és a bioterrorizmus komolyan fenyegetik az egészséget. A klímaváltozás szintén megváltoztatja a fertőző betegségek tünettípusait. A Közösség egészségügyben betöltött szerepének lényege a koordináció és a gyors válaszadás az egészségügyi fenyegetésekre, illetve az EK és harmadik országok ilyen fajta kapacitásának növelése. Ez kacsolódik a Bizottság átfogó biztonsági stratégiai célkitűzéséhez.

3– Harmadszor, az utóbbi években az egészségügyi rendszerek óriási fejlődésen mentek keresztül, részben az új technológiák gyors elterjedése miatt, amelyek forradalmasítják az egészség ösztönzésének és a betegségek előrejelzésének, megelőzésének és kezelésének módját. Ezek magukban foglalják az információs és kommunikációs technológiákat (IKT), a genomika, biotechnológia és nanotechnológia vívmányait. Ez kapcsolódik a Bizottság átfogó jóléti stratégiai célkitűzéséhez, és a versenyképes és fenntartható jövő biztosításához Európában.

Az új egészségügyi stratégia kidolgozása során széles körű konzultációkat folytattak. A konzultációkon konszenzus alakult ki az érdekelt szereplők között a Bizottság egészségügyben betöltött szerepét illetően. Az érdekelt szereplők szeretnék az egészséget érintő problémákat az EK-szakpolitikákon keresztül kezelni; az egyenlőtlenségeket csökkenteni; a globális egészségügyben meghatározó szerepet játszani, és az egészségfejlesztésre és az egészséggel kapcsolatos tájékoztatásra nagyobb figyelmet fordítani. Hangsúlyozzák az EK, a tagállamok és az érdekelt szereplők együttműködésének szükségességét a valódi eredmények elérése érdekében. A fenti célok érdekében tett erőfeszítések hosszú távú megközelítést igényelnek. A Fehér Könyv – első EK egészségügyi stratégiaként – igyekszik koherens keretet adni a Közösség egészséggel kapcsolatos fellépéseinek. Azt javasolja, hogy a figyelmet a következő években három stratégiai célra és az ezeket alátámasztó négy alapelvre összpontosítsák. A stratégia a partnerek közötti együttműködésre, az egészségügyi szempontoknak a szakpolitikákban való jobb érvényesülésére és az egészség közösségi szinten való láthatóságának és megértésének fokozására vonatkozó végrehajtási mechanizmusokat is javasol. A Fehér Könyv 2013-ig állít fel stratégiát, ezután áttekintés következik a célkitűzések felé vezető további intézkedések megfogalmazása céljából. A Fehér Könyvet egy munkadokumentum egészíti ki. 2004-ben a Bizottság nyílt konzultációt tartott az EU jövőbeli egészségügyi fellépésével kapcsolatban (vitafolyamat az egészségügyi politikáról:

http://ec.europa.eu/health/ph_overview/strategy/reflection_process_en.htm).

2007-ben egy második konzultációt is tartottak a jövőbeli stratégia operatív vetületeiről és prioritásairól

(http://ec.europa.eu/health/ph_overview/strategy/results_consultation_en.htm).

2. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG EGÉSZSÉGÜGYI FELLÉPÉSEINEK ALAPELVEI

1. ALAPELV: KÖZÖS EGÉSZSÉGÜGYI ÉRTÉKEKRE ALAPOZOTT STRATÉGIA

Mind a belső, mind a külső egészségügyi politikát világosan megfogalmazott értékekre kell alapozni. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve igyekszik kialakítani az egészségügyi rendszerek értékalapú megközelítését. 2006 júniusában a Tanács nyilatkozatot fogadott el az EU egészségügyi rendszereinek közös értékeiről és alapelveiről, felsorolva az egyetemesség, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, az azonos bánásmód és a szolidaritás átfogó értékeit4. A tágabb értelemben vett egészségügyi politika közös értékeiről szóló új nyilatkozat erre fog építeni. A Tanács felhívására a Bizottság a stratégiában foglalkozik a nemek közötti egyenlőség kérdésével5 is. Az Alapjogi Charta kimondja, hogy a polgároknak joguk van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez6. Számos nemzetközi nyilatkozat is elismeri az egészséghez való alapvető jogokat7. Alapvető érték a polgárok felelősségvállalásának ösztönzése. Az egészségügy egyre inkább betegközpontúvá és individualizálttá válik, ahogy a betegek kezdenek az ellátásban aktív együttműködő szerepet vállalni ahelyett, hogy pusztán annak elszenvedői maradnának. A polgárközpontú programra építve a Bizottság egészségügyi politikájának kiindulópontja a polgárok és a betegek jogainak figyelembevétele kell, hogy legyen. Ez a döntéshozatalban való részvételt és annak befolyásolását jelenti, illetve a jóléthez szükséges készségek, többek között az „egészségismeret”8 fejlesztését, összhangban az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai keretrendszerével9, például az iskolai és webes programok esetében. Az egészség javításával kapcsolatos értékek között az egészség területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését is számon kell tartani. Európában sokan hosszabb és egészségesebb életet élnek, mint az előző generációk, azonban az egészség területén mind a tagállamok között, mind globálisan nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak10. Például, bár az EU teljes népessége öregszik, a születéskor várható élettartam a nők esetében 9, a férfiak esetében 13 év különbséget mutat a tagállamok között, a csecsemőhalandósági ráta pedig hatszoros különbséget11. A Bizottság az egyenlőtlenségeket csökkentő fellépéseket javasol, mint a célzott egészségfejlesztés és a legjobb gyakorlatok cseréje. 4 a Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (C 2006. 146/01). 5 A Tanács következtetései a nők egészségéről (2006/C 146/02) 6 Az egészségügyről szóló 35. cikk (Hivatalos Lap C 364., 2000.12.18.). 7 Többek között az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya és az emberi jogokról és a biomedicináról szóló európai egyezmény. 8 Az egészségre vonatkozó információk olvasásának, szűrésének és megértésének képessége az átgondolt döntések érdekében. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2006/l_394/l_39420061230en00100018.pdf.

10 Az egészség területén fennálló elkerülhető és igazságtalan egyenlőtlenségek. 11 Eurostat (Ed.) (2007): Európa Számokban – Eurostat évkönyv 2006-07.

Végül az egészségügyi politikának a megbízható adatokból és információból nyert tudományos tényeken, és a kapcsolódó kutatási eredményeken kell alapulnia. A Bizottság egyedülálló helyzetben van az összehasonlítható adatok tagállamoktól és régióktól való begyűjtése szempontjából, és eleget kell tennie a jobb információáramlásra és átláthatóbb politikaalkotásra irányuló felhívásoknak, például minden (nemzeti és az alatti) szintet lefedő mutatók alkalmazása által.

Intézkedések

Nyilatkozat elfogadása az egészséggel kapcsolatos alapvető értékekről (Bizottság, tagállamok) Közösségi egészségügyi mutatók rendszere összehasonlítható adatok közös gyűjtési mechanizmusaival minden szinten, ideértve egy az egészségügyi információ cseréjéről szóló közleményt (Bizottság) A munka folytatása az egészség területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében (Bizottság) A különböző korosztályokat célzó egészségismereti programok ösztönzése (Bizottság)

2. ALAPELV: „AZ EGÉSZSÉG A LEGNAGYOBB KINCS”

Az egészség nemcsak az egyének és a társadalom jóléte szempontjából fontos: az egészséges népesség a gazdasági jólét és termelékenység előfeltétele is. 2005-től az egészségben eltöltött életéveket a lisszaboni strukturális mutatószámok közé sorolják, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés kulcstényezője a népesség várható jó egészségben eltöltött élettartama –és nem csupán az élet hossza. Az Európai Tanács (2006) tavaszi üléséhez intézett bizottsági jelentés sürgette a tagállamokat, hogy csökkentsék a rossz egészségi állapot következtében inaktív emberek magas számát13 A jelentés hangsúlyozta, hogy a szakpolitikák több ágazatban is szerepet játszanak az egészség javításában, ami előnyökkel jár a szélesebb értelemben vett gazdaság számára. 12 Vergilius (i.e. 70-19). 13 COM(2006) 30, 2006.1.25. melléklete.

Az egészségre fordított kiadások egyben befektetést is jelentenek. Az egészségügyi kiadásokat tekinthetik gazdasági tehernek14, azonban a társadalmat igazán a rossz egészségi állapothoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek terhelik meg, illetve az elégséges beruházások hiánya az egészségügy megfelelő területein. Becslések szerint a szívkoszorúérmegbetegedés okozta gazdasági terhek éves szinten a GDP 1%-át teszik ki15, a mentális rendellenességek költségei pedig a GDP 3-4%-át16. Az egészségügyi kiadásokat a népesség fizikai és mentális egészségét védő és fejlesztő megelőző intézkedésekbe való befektetésnek kellene kísérnie, amelyek az OECD17 adatai szerint jelenleg 3%-ot tesznek ki a tagállamok teljes éves egészségügyi költségvetéséből, az egészségügyi ellátásra és kezelésre fordított 97% mellett18. Az EU egészségügyi szektora fontos szerepet tölt be az oktatásban és képzésben: az egészségügyi és szociális ellátási ágazat 2000 óta a szolgáltatói szektor bővülésének fő
motorja volt (mintegy 2,3 millió állással)19. A növekvő egészségügyi szektor az innovatív technológiáknak szintén fontos forrása és felhasználója, és a regionális politika valamint a szociális és gazdasági kohézió támogatója. Javítani kell az egészséghez és betegséghez kapcsolódó gazdasági tényezők és az egészségfejlesztés gazdasági hatásának mind EU, mind globális szinten történő megértését,többek között a Bizottságon belül az információ és elemzés fejlesztése, és a partnerekkel, például az USA-val és Japánnal, illetve nemzetközi szervekkel, mint az OECD-vel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával való szoros együttműködés révén.

Intézkedések

Az egészségi állapot, az egészségügybe történő befektetés valamint a gazdasági növekedés és fejlődés összefüggéseit elemző tanulmányok programjának kifejlesztése (Bizottság, tagállamok) 14 Snapshots: Health Care Spending in the United States and OECD Countries Jan 2007 (Pillanatképek: az Egyesült Államok és az OECD-országok egészségügyi kiadásai, 2007. január) .http://www.kff.org/insurance/snapshot/chcm010307oth.cfm 15 M. Suhrcke, M. McKee, R. Sauto Arce, S. Tsolova, J. Mortensen The contribution of health to the economy in the EU, (Az egészség szerepe az EU gazdaságában) Brüsszel 2005. 16 Gabriel, P. & Liimatainen, M.-R. (2000). Mental Health in the Workplace (Mentális egészség a munkahelyen) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: Genf. 17 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. 18 OECD Health Data 2006, Statistics and Indicators for 30 Countries (OECD egészségügyi adatok 2006, statisztikák és mérőszámok 30 országban). CDROM, Párizs, 2006. 19 Az Európai Bizottság foglalkoztatásról szóló 2006-os jelentése.

3. ALAPELV: EGÉSZSÉG MINDEN POLITIKÁBAN

A lakosság egészségének kérdése nemcsak az egészségügyi politika területére tartozik. Más közösségi szakpolitikák is fontos szerepet játszanak, például a regionális és környezetvédelmi politika, a dohánytermékek adóztatása, a gyógyszeripari termékekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozás, az állategészségügy, az egészségügyi kutatás és innováció, a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja, az egészség a fejlesztési politikában, egészség és biztonság a munkahelyen, az információs és kommunikációs technológiák, a sugárzásvédelem, illetve az importot szabályozó ügynökségek és szolgálatok összehangolása. Egy erős közösségi egészségügyi politika kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy szinergiák alakuljanak ki ezekkel és más ágazatokkal, és több ágazatnak kell együttműködnie a stratégia célkitűzéseinek és intézkedéseinek megvalósítása érdekében. Az egészségügyi szempontok szakpolitikákban való érvényesülése új partnerek bevonását is jelenti az egészségügyi politikába. A Bizottság partnerkapcsolatokat épít ki a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében többek között a civil szervezetekkel, az iparral, a tudományos körökkel és a médiával. Az egészségügyi szempontokat a külső politikákban is érvényesíteni kell, például a fejlesztési politikában, a külkapcsolatokban és a kereskedelemben. A globalizáció következtében mind az egészségügyi problémák, mint azok megoldásai határon átnyúló jellegűekké válnak, és gyakran több ágazatot egyszerre érintő okaik és következményeik vannak. Erre példa az Európai Unióban és a szomszédos országokban a HIV/AIDS ellen folytatott küzdelem20, és a fejlődő országokban az egészség terén mutatkozó emberi erőforrás-hiányra vonatkozó európai uniós cselekvési stratégia21.

Intézkedések

Az egészségügyi kérdések összes politikába történő integrációjának erősítése a Közösség, a tagállamok és a régiók szintjén, ideértve a hatásvizsgálati és értékelési eszközök alkalmazását (Bizottság, tagállamok) 20 COM(2005) 654. 21 COM(2005) 642.

4. ALAPELV: AZ EU SZERPÉNEK ERŐSÍTÉSE A GLOBÁLIS EGÉSZSÉGÜGYBEN

Az Európai Közösség és tagállamai a globális egészségügyben folyamatos kollektív vezetéssel jobb eredményeket érhetnek el az egészség területén az EU polgárok és mások számára22. Globalizált világunkban nehéz különválasztani a nemzeti vagy EU-szintű intézkedéseket a globális politikáktól, mivel a globális horderejű egészségügyi kérdések hatással vannak a közösségi belső politikára, és viszont. Az Európai Közösség a globális egészséghez értékei, tapasztalatai és szakértelme terjesztésével, valamint konkrét egészségfejlesztési lépésekkel járulhat hozzá. Ilyen munka a külső és belső egészségügyi politikák összehangolása a globális egészségügyi célkitűzések elérésének érdekében23, az egészség figyelembevétele a szegénység elleni küzdelem fontos elemeként a külső fejlesztési támogatási együttműködésben az alacsony jövedelmű országokkal, a harmadik országok egészséget érintő fenyegetéseire történő válaszadás, és a nemzetközi egészségügyi megállapodások, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye (FCTC) és a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) végrehajtásának ösztönzése.
Az EU hozzájárulása a globális egészséghez megkívánja a szakpolitikai területek – például az egészségügy, fejlesztési együttműködés, külső fellépések, kutatás és kereskedelem – közötti kölcsönhatást. Az egészségügyi kérdésekben a nemzetközi szervezetekkel, mint a WHO-val és más, a témával foglalkozó ENSZ-ügynökséggel, a Világbankkal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, az OECD-vel, az Európa Tanáccsal, valamint más stratégiai partnerekkel és országokkal való megerősített koordináció szintén erősíti az EU hangját a globális egészségügyben, valamint növeli a befolyását és láthatóságát, gazdasági és politikai súlyának megfelelően.

Intézkedések

A Közösség pozíciójának erősítése a nemzetközi szervezetekben, és az egészségügyi együttműködés fejlesztése a stratégiai partnerekkel és országokkal (Bizottság) A harmadik országokkal egyeztetett prioritások és a külső segítségnyújtáshoz kidolgozott politikai párbeszéd és ágazati megközelítések szerint az egészség megfelelő bevonása az EU külső segítségnyújtási programjaiba, valamint a nemzetközi egészségügyi megállapodások, különösen a dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény és a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat végrehajtásának ösztönzése (Bizottság) 22 Ez a harmadik országokkal és a közegészségügyi nemzetközi szervezetekkel, valamint a Bizottság „Európa mint globális partner” stratégiai célkitűzése érdekében történő összefogásra felhívó 152. cikkből következik (Éves politikai stratégia 2008-ra, COM(2007) 65. A tervek szerint az új reformszerződés is tartalmazni fog egy új EU-célkitűzést, amely szerint a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. 23 Pl. a millenniumi fejlesztési célok, az európai fejlesztési együttműködési konszenzus és a 2005-ös párizsi nyilatkozat.

3. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

A közösségi szintű egészségügyi politikának ösztönöznie kell az egészséget, védenie kell a polgárokat a veszélyektől és támogatnia kell a fenntarthatóságot. Az EU-ban az egészséget érintő legnagyobb problémák kezelése érdekében ez a stratégia három fő célkitűzést fogalmaz meg a következő évekre. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal a stratégiai célokon belüli pontosabb operatív célkitűzések kidolgozásában.

1. CÉLKITŰZÉS: AZ EGÉSZSÉG VÉDELME AZ ÖREGEDŐ EURÓPÁBAN

A népesség alacsonyabb születési ráta és növekvő élettartam következtében való öregedése mára bizonyított tény. 2050-re az EU lakosságán belül a 65 évnél idősebbek száma 70%-kal fog nőni. A 80 évnél idősebbek száma pedig 170%-kal24. Ezek a változások valószínűleg megnövelik az egészségügyi ellátás terheit, miközben a népességben a dolgozók aránya csökken. Ez a tagállamok egészségügyi kiadásait 2050-re a GDP 1-2%-ával megemelheti. Ez átlagosan az egészségügyi kiadások 25%-os GDP-arányos növekedésnek felel meg. A Bizottság előrejelzései azonban azt mutatják, hogy ha az emberek megőrzik egészségüket a hosszabb élet során, az öregedő népesség okozta egészségügyi kiadások feleződhetnek25. Az öregedés folyamán az egészség megőrzését olyan fellépésekkel kell támogatni, amelyek a teljes élet során történő betegségmegelőzést és a fő problémák megoldását célozzák, például az elégtelen táplálkozás, fizikai aktivitás, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, környezeti veszélyek és közlekedési és háztartási balesetek tekintetében. A gyermekek, dolgozó korú felnőttek és idősek egészségének javítása hozzájárul az egészséges, termelékeny népesség létrejöttéhez, és elősegíti az egészséges öregedést a jelenben és a jövőben. Az egészséges öregedést támogatják az egészséges életmódot ösztönző és a káros szokásokat csökkentő, valamint a specifikus betegségek, például a genetikai rendellenességek megelőzésére és kezelésére irányuló fellépések is. Aktívan támogatni kell az idősek gyógykezelésének (geriátria) fejlesztését, az individualizált ellátásra koncentrálva. Fontos az idegrendszeri betegségek, mint az Alzheimer-kór tüneti kezelése és jobb megértése is. Sok további megoldandó feladat van a vérrel, szövetekkel, sejtekkel és szervekkel illetve szervátültetéssel kapcsolatos munka területén is. A fenti intézkedések támogatása érdekében több kutatásra, például longitudinális vizsgálatokra van szükség; valamint nagyobb kapacitásra a közegészségügyben például az oktatás és a közegészségügyi struktúrák megerősítése által. Az államháztartásokra nehezedő demográfiai változások és egyéb problémák okozta egyre növekvő nyomás miatt a megtett intézkedések hatékonyságának és eredményességének biztosítása alapvető fontosságú. 24 Az Idősek nemzetközi napján, 2006. szeptember 29-én közzétett Eurostat népesedési előrejelzések. 25 The impact of ageing on public expenditure:projections for the EU25 Member States on pensions, health care, long term care, education and unemployment transfers (2004-2050) (Az öregedés hatása a közkiadásokra: előrejelzések az EU25 tagállamokra nézve, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a tartós ápolás, az oktatás és a munkanélküliség-transzfer területén (2004-2050) a Gazdaságpolitikai Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 1/2006.sz. Különjelentése.

Intézkedések

Az idősek és a dolgozók egészségét javító intézkedések illetve a gyermekek és fiatalok
egészségét javító fellépések (Bizottság) A dohánytermékekkel, táplálkozással, alkohollal, mentális egészséggel és az egészséget érintő tágabban értelmezett környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőkkel foglalkozó intézkedések kidolgozása és megvalósítása (Bizottság, tagállamok) A rákszűréssel kapcsolatos új iránymutatások és a ritka betegségekre vonatkozó európai cselekvési tervről szóló közlemény (Bizottság) A szervadományozásról és szervátültetésről szóló közlemény26 intézkedéseinek nyomonkövetése (Bizottság)

2. CÉLKITŰZÉS: A POLGÁROK VÉDELME AZ EGÉSZSÉGET FENYEGETŐ VESZÉLYEKTŐL

Az emberi egészség védelme kötelesség a Szerződés 152. cikke értelmében. A biztonság fokozása és a polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől ezért mindig a központi helyet foglalt el a Közösség egészségpolitikájában, ugyanakkor az EU bizonyos mértékig felelős a harmadik országok polgárainak egészségéért is. A közösségi szintű munka tudományos kockázatértékelést, a járványokra és bioterrorizmusra való felkészülést és válaszadást, specifikus betegségek és állapotok kockázatainak kezelési stratégiáit, balesetek és sérülések esetén történő fellépéseket, a dolgozók védelmének fokozását, és az élelmiszerbiztonság és fogyasztóvédelem területén végzett tevékenységet foglalja magában. A Bizottság tovább folyatatja ezt a munkát, különösen azokra a területekre koncentrálva, ahol a problémák kezelése még hiányosságokat mutat. A megnövekedett volumenű kereskedelem és utazás globális szinten új veszélyeket jelent a fertőző betegségek terjedése révén. A járványok vagy biológiai balesetek elleni küzdelem és a bioterrorizmus veszélyének kezelése közösségi szintű együttműködést és koordinációt igényel a tagállamoktól és a nemzetközi szereplőktől. Az újonnan megjelenő, például a klímaváltozáshoz kapcsolódó egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban is fellépések szükségesek, a közegészségre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt potenciális hatásuk miatt. A betegek biztonsága is további kulcsfontosságú terület. Az Egyesült Királyságban a kórházi betegek 10%-ának vannak negatív tapasztalatai az egészségügyi ellátással kapcsoltban27, és ez a probléma valószínűleg hasonló mértékű más EU-országokban is. Az egészséget fenyegető veszélyek kezelésében új hangsúlyok szükségesek az EU-n belül és kívül egyaránt. 26 COM(2007) 275. 27 Ez évi 850 000 ilyen esetet jelent. Forrás: UK Department of Health Expert Group (Egyesült Királyság, Egészségügyi Szakértői Csoport) An organisation with a memory: (Egy szervezet emlékezettel:) report of an expert group on learning from adverse events in NHS. (egy szakértői csoport tanulmánya az NHS - nemzeti egészségbiztosítási rendszer problémáiról és a tanulságokról) Elnök: Chief Medical Officer London: (Tisztifőorvos, London) The Stationery Office, 2000.

Intézkedések

Az egészséget fenyegető veszélyek felügyeleti és kezelési mechanizmusainak megerősítése, ideértve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tevékenységének felülvizsgálatát (Bizottság) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egészségügyi aspektusai (Bizottság)

3. CÉLKITŰZÉS: A DINAMIKUS EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK TÁMOGATÁSA

Az EU egészségügyi rendszereire egyre nagyobb nyomás nehezedik az öregedő népesség, a polgárok növekvő elvárásai, a migráció, illetve a betegek és egészségügyi szakemberek mobilitása következtében. Az új technológiák képesek az egészségügyi ellátást és egészségügyi rendszereket forradalmasítani és a jövőbeli fenntarthatóságukhoz hozzájárulni. Az e-egészség, a genomika és a biotechnológia28 hatékonyabbá tehetik a betegségek megelőzését, javíthatják az egészségügyi ellátás és kezelések színvonalát, és segíthetik az eltolódást a kórházi ellátás felől a megelőzés és az alapellátás felé. Az e-egészség elősegítheti a polgárközpontúbb ellátás nyújtását, a költségek csökkentését és a nemzeti határokon átnyúló együttműködést, amely javítja a betegek mobilitását és biztonságát29. Az új technológiákat azonban megfelelően fel kell mérni, vizsgálva a költséghatékonyságot és értéket, és figyelembe kell venni az egészségügyi szakemberek képzését és kapacitását. Az új és ismeretlen technológiák etikai kérdéseket vethetnek fel, valamint meg kell nyerniük a polgárok bizalmát is. Az egészségügyi rendszerekbe történő befektetések növelése érdekében az egészség bekerült az EU növekedést, munkahelyteremtést és innovációt célzó programjaiba, így a lisszaboni stratégiába, az innovatív gyógyszerekkel foglalkozó közös technológiai kezdeményezéseket tartalmazó 7. kutatási keretprogramba, a versenyképességi és innovációs programba és a regionális politikába. További intézkedésekre van azonban szükség például a régiók kapacitását illetően, mivel ezek az egészségügyi ellátás nyújtásának fő szereplői. Egy világos közösségi keret támogatja a dinamikus és fenntartható egészségügyi rendszereket, a közösségi jog egészségügyi szolgáltatások területén való alkalmazásának egyértelművé tétele és az olyan területek támogatása által, ahol az összehangolt cselekvések méretgazdaságossága hozzáadott értéket jelent a nemzeti egészségügyi rendszerek számára. 28 Lásd az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia félidős értékeléséről szóló bizottsági közleményt, COM(2007) 175. 29 Lásd a COM(2004) 356 közleményt az európai e-egészségügyi térségre irányuló cselekvési tervről.

Intézkedések

Közösségi keret a biztonságos, jó minőségű és hatékony egészségügyi szolgáltatások érdekében (Bizottság) A tagállamok és a régiók támogatása az egészségügyi rendszerek innovációja érdekében (Bizottság) Az e-egészségügyi megoldások bevezetésének és működtetésének támogatása az egészségügyi rendszerekben (Bizottság)

4. EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÉRT: A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA

4.1. Végrehajtási mechanizmusok

Ez a stratégia konkrét eredmények elérését célozza meg az egészségfejlesztés területén. Amint a Szerződés kimondja, az Európai Közösségnek egyedülálló szerepe van az egészség védelmében és javításában, illetve az egészségügyi együttműködés elősegítésében. Tekintve a tagállamok egészségügyben vállalt felelősségét nemzeti, regionális és helyi szinten és a szubszidiaritás tiszteletben tartásának szükségességét, a stratégia végrehajtásában fontos szerep hárul rájuk. Ezért a Bizottság egy új, EK-szintű strukturált együttműködési mechanizmust javasol a Bizottság számára történő tanácsadás és a tagállamok együttműködésének támogatása érdekében. Ez egy új struktúrát jelent a tagállamok részvételével, amely felváltja meglévő bizottságok némelyikét. Ez az együttműködés segíti a Bizottságot prioritások felállításában, mutatók meghatározásában, iránymutatások és ajánlások megfogalmazásában, a helyes gyakorlatok cseréjének ösztönzésében és a fejlődés mérésében. Lehetőséget biztosít továbbá a helyi és regionális bekapcsolódásra. A Bizottság ágazatokat átfogó munkát végez, igyekezve az egészségügyben érintett más szervekkel, például az igazgatási bizottsággal és a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal fenntartani az összhangot. Hozzáadott értéket jelenthet a tagállami intézkedésekhez az érintett szereplők közösségi szintű együttműködésének ösztönzése. A Bizottság folytatja a partnerségek kiépítését ezekkel, olyan szervek tapasztalataira támaszkodva, mint az Egészségügyi Fórum, az Alkohol és Egészség Fórum, és az étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos cselekvési platform.

Intézkedés

A Bizottság előterjeszti a strukturált együttműködés végrehajtási mechanizmusát

1.2. Pénzügyi eszközök

E stratégia intézkedéseit a meglévő pénzügyi eszközökkel támogatják a jelenlegi pénzügyi keret végéig (2013), további költségvetési következmények nélkül. A nemrég elfogadott, az egészségügy területére irányuló második közösségi cselekvési program30 éves munkaterve stratégia célkitűzéseinek fő támogató eszköze lesz. Más közösségi programok és stratégiák, például a munkahelyi egészség és biztonság 2007-2012-es közösségi stratégiájának intézkedései szintén fontos szerepet játszanak. Számos egyéb közösségi program is nyújt finanszírozást az egészségügynek, például a 7. kutatási keretprogram és a regionális politika programjai31. 30 Ez a program felváltja a jelenlegi közegészségügyi programot (2003–2008) és három fő célt fogalmaz meg: a polgárok egészségbiztonságának javítását, az egészségfejlesztést a jólét és szolidaritás érdekében, és az egészséggel kapcsolatos ismeretek terjesztését. 31 Részletesebb jegyzéket a munkadokumentum 3. melléklete tartalmaz.