Az elnökjelöltek egészségügyi reformjavaslatai
Az egészségpolitikai kutatásokat végző Commonwealth Fund új jelentése megvizsgálja az amerikai elnökjelöltek egészségügyi reformjavaslatait (The 2008 Presidential Candidates' Health Reform Proposals: Choices for America). A két elnökjelölt tervezete különböző eszmerendszerekben gyökerezik. Barack Obama demokrata szenátor javaslata az egészségügyi fedezet felelősségének megosztására összpontosít a munkaadók, a kormányzat és a családok között, míg John McCain republikánus szenátor terve nagyobb hangsúlyt fektet a családok és az egyének felelősségére.
Obama szenátor megtartaná a jelenlegi munkáltatói és állami biztosítási rendszert és megkövetelné a munkaadóktól (a kisvállalkozók kivételével), hogy nyújtsanak fedezetet alkalmazottaiknak, vagy járuljanak hozzá a biztosítási költségekhez. Jelenleg a munkaadók több mint 160 millió embernek nyújtanak egészségbiztosítást, s ez folytatódna Obama terve szerint. Emellett Obama adójóváírást is adna a kisvállalkozóknak a fedezet vásárlására.
McCain elmozdulna a jelenlegi munkáltató alapú biztosítási rendszerből és a munkaadó egészségbiztosítási járulékait a dolgozók adózott jövedelmeként számolná el. Ezeket az adóbevételeket aztán az adójóváírások finanszírozásának támogatására használná - 2500 dollár egyéneknek és 5000 dollár családoknak. Az adójóváírásokat az emberek felhasználhatnák arra, hogy kifizessék saját részüket a munkaadójuk által nyújtott biztosítási díjakból vagy fedezetet vásároljanak az egyéni piacon.
McCain szenátor tervezetében az egyéni biztosítási piacok szerepe kiszélesedne. Az adótörvény módosításával több ember lenne ösztönözve arra, hogy saját fedezetet vásároljon, és ezt megtehetnék más államokban is. Bár ez a megoldás kiterjesztené az egészséges emberek választási lehetőségeit, idővel a bizonyos államokban meglevő fogyasztóvédelemi intézkedések eltörlését eredményezné, mely potenciálisan az idősek és az egészségügyi problémákkal bíró emberek hozzáférését korlátozná. McCain ezt az állami kockázatközösségek kiszélesítésével ellensúlyozná. Javaslatában McCain a biztosítási fedezetet a munkáltatótól az egyéni piacra mozdítaná el, ahol az emberek saját maguk döntenek biztosítási opciójuk tekintetében.
Az egyéni biztosítási piacok tekintetében Obama egy országos egészségbiztosítási központot (National Health Insurance Exchange) hozna létre, ahol a kisvállalkozók, az egyéni vállalkozók és a fedezet nélküli emberek vásárolhatnának biztosítást. Obama a rendszerben levő legszélesebb kockázatközösségekre építene, erősítené a nagy munkaadók által szponzorált fedezetet, kiterjesztené az állami Medicaid programot és a gyermekek egészségbiztosítását (SCHIP), ellátná az egyéni biztosítási piacokat fogyasztóvédelemi intézkedésekkel, juttatási standardokkal és a díjak jövedelemfüggő támogatásával.
A biztosítás nélküli személyek vonatkozásában az elnökjelöltek javaslatai igen eltérőek. Az Urban Institute-Brookings Institution Tax Policy Center kutatóinak becslése szerint McCain tervezete 2 millióval, Obama tervezete 34 millióval csökkentené a biztosítás nélküliek számát 10 éven belül. Obama céljának tekinti az univerzális lefedettséget, míg McCain csak kiszélesítené az egészségbiztosításhoz való hozzáférést. Az állami Medicaid és SCHIP programokat illetően Obama lehetővé tenné, hogy több alacsonyjövedelmű család legyen ezekre jogosult, míg McCain felhatalmazná az államokat arra, hogy a jogosult családok számára Medicaid pénzalapokból vásároljanak magánbiztosítást. Míg McCain nem tenné kötelezővé senki számára az egészségbiztosítást, Obama javaslatában a gyermekeknek kötelező lenne az egészségbiztosítás. Becslések szerint az első évben McCain szenátor tervezete 185 milliárd dollárba kerülne a szövetségi költségvetésnek, Obama szenátor tervezete 86 milliárd dollárba. Tíz év alatt ez az összeg 1,3 trillió, ill. 1,6 trillió dollárt tenne ki.
Mindkét elnökjelölt szolgál stratégiákkal az ellátás minőségének és hatékonyságának javítására, mint az információs technológia alkalmazása, a kezelés hatásosságának összehasonlító értékelése, az ellátók finanszírozási módjának megváltoztatása. Mindkét elnökjelölt bevezetne újításokat az állami programokban (Medicare, Medicaid, SCHIP). Azonban Obama által javasolt országos egészségbiztosítási központ új terepet adna a minőségfejlesztő stratégiák szisztematikus működésére. McCain javaslata egy szabályozatlan egyéni biztosítási piacon nyugszik, amely önmagában nem eredményez teljes lefedettséget, ugyanakkor növelné a biztosítási adminisztráció költségeit. A Commonwealth Fund egészségügyi rendszer teljesítmény értékelését végző bizottságának elveivel összevetve Obama tervezete nagyobb potenciállal bír egy megfizethető, elérhető, hatékony és minőségi ellátás megteremtésében. Ezek az elvek a következők:
- méltányos és átfogó biztosítás mindenkinek
- alapvető szolgáltatásokat nyújtó juttatások megfelelő pénzügyi védelemmel
- a biztosítási díjak, levonható költségek, készpénzfizetések megfizethetőek a család jövedelméhez képest
- az egészségügyi kockázatközösség széleskörű
- a javaslatok adminisztrációja egyszerű, a fedezet automatikus és folyamatos
- az emberek megtarthatják jelenlegi biztosításukat
- a finanszírozásnak megfelelőnek és igazságosnak kell lennie, megosztva valamennyi érdekelt között
McCain és Obama elnökjelöltek reformjavaslatai igen eltérő utakra terelnék az ország egészségügyi rendszerét és alapos kihatással lennének az amerikai emberek életére. A 2008-as elnökválasztás előestéjén fontos lenne a politikusok számára, hogy konszenzust hozzanak létre olyan reform stratégiák körül, amelyeknek a legtöbb esélyük van a sikerességre, és amelyek pragmatikus megoldásokkal szolgálnak az egészségügyi rendszer egyre súlyosbodó válságra. (SZL)
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése