Kistérségi szakrendelők : nem mind arany ami fénylik?

Összesen 353 munka érkezett be a mintegy 7,2 milliárd forint értékben meghirdetett alapellátási pályázatra. Az infrastruktúra fejlesztésére, a rendelők korszerűsítésére, egészségházak kialakítására illetve a meglévők fejlesztésére igényelt összeg egyébként meghaladta a 20 milliárdot – számolt be az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészségügyet érintő területéről az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén Horváth Zoltán. Az egészségügyi tárca szakállamtitkára hozzátette: hamarosan sor kerül a pályázatok eredményhirdetésére, s a továbbiakban 4,3 milliárd forintot kitevő, újabb alapellátási pályázat kiírására.

A járóbeteg-szakellátás fejlesztésére három „vonalon" is sor kerül. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretén belül teremtenek lehetőséget kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítására, 25 milliárd forint értékben. Az első körben 16 nyertes pályázót sikerült kiválasztani (Sarkad, Tokaj, Jánoshalma, Mezőcsát, Kiskunmajsa, Szécsény, Velence, Ibrány, Pannonhalma, Csurgó, Cigánd, Gönc, Rétság, Sellye, Tab, Ercsi), közülük 11 a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül került ki. A maradványösszegre tavaly szeptemberben meghirdetett pályázatra 9-en jelentkeztek, a pályázatok értékelése jelenleg is zajlik.

Ugyancsak a TIOP keretében belül lehetett pályázni aktív kórházi ellátást kiváltó járóbeteg-szakellátás fejlesztésére. E célra 6,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A nyertesek: Siklós, Sárvár, Kapuvár, Szikszó, Pásztó és Mór. A maradványösszegre szintén pályázatot írtak ki.

A járóbeteg-szakellátást a Regionális Operatív Programok (ROP) is jelentős forrásokkal támogatják. Az egyik keret 16 milliárd forint, erre a hat régióból 54 pályázat érkezett be. Ennek keretében kiemelten támogatják a fekvőbeteg ellátással nem rendelkező kistérségekben működő, önálló szakrendelőket, valamint a kórházi ellátást kiváltó ellátási formákat, így például az egynapos sebészetet illetve kúraszerű ellátásokat. Közép- és Nyugat-Magyarországon megtörtént az eredményhirdetés, amelynek eredményeként 3,25 milliárd forint értékben elindulhat a fejlesztés Szentendrén, Abonyban, Érden, Szigetszentmiklóson, valamint Lentiben és Zalaszentgróton. A többi régió eredményhirdetésére március-április hónapban kerül sor. Ugyanekkor 2 milliárdos kerettel megnyílik a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében az emelt szintű járóbeteg-szakellátás fejlesztését célzó pályázat.

Ugyancsak a TIOP-on belül 39,8 milliárd forintot fordítanak a fekvőbeteg szakellátás átalakítására, amelynek középpontjában a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos fejlesztések állnak. További pályázatokra 35 milliárd forint van. A Pólus-programra – egyetemi klinikák, s régiónként a legnagyobb súlyponti kórházak fejlesztésére – 85,2 milliárd jut, míg a Közép-magyarországi régióban a kiemelt ellátást nyújtó fekvőbeteg intézmények 16,4 milliárdos támogatásban részesülnek. Ebből kerül sor többek között a fővárosban az Uzsoki utcai és a Szent Imre Kórház, valamint a váci kórház rekonstrukciójára. Mint Horváth Zoltán elmondta, van egy 8 milliárdos forrástöbblet, amelyre a Semmelweis Egyetem pályázik a Korányi-programmal, illetve a Tűzoltó utcai gyermekklinika. Eredményhirdetésre ebben a hónapban kerül sor. A régió onkológiai ellátásának fejlesztésére további 7,3 milliárd forint használható fel. Ennek keretében kapott fejlesztésre 6 milliárdos támogatást az Országos Onkológiai Intézet, kiemelt projektként. Az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) digitális képarchiváló rendszerének fejlesztésére 300 millió forintot kap. A közép-magyarországi sürgősségi ellátás fejlesztésére további 1 milliárd forint használható fel pályázati keretek között. A fennmaradó 8,2 forint idei felhasználásáról a későbbiekben születik döntés.

A rehabilitációs ellátások és a hosszú idejű ápolás feltételeinek javítására szolgáló pályázatok mintegy 20 milliárdos értékben idén jelennek meg. Ami a sürgősségi ellátást illeti, az Országos Mentőszolgálat fejlesztésére 7, míg a mentésirányítás korszerűsítésére további 4,1 milliárd áll rendelkezésre, míg a kórházi sürgősségi osztályok fejlesztésére 20 milliárd forint van.

Uniós támogatással valósul meg a chip alapú, e-TAJ kártya, amelynek bevezetéséről 2008 decemberében döntött a kormány. Jelentős összeg jut a humánerőforrás fejlesztésére is. Erre a Társadalmi Megújulási Operatív Program (TÁMOP) keretében kerül sor. Így 500 millióból valósul meg az egységes egészségügyi humánerőforrás-monitoring rendszer. Képzésfejlesztésre, valamint a közfinanszírozott szolgáltatók számára munkavállalóik képzési díjának támogatásához 3,5 milliárdos pályázati csomag társul, amely részben a hiányszakmákra irányul, illetve a szakmát elhagyó egészségügyiek pályára történő visszaintegrálásához kíván segítséget nyújtani. A hiányszakmákban történő foglalkoztatás anyagi alapjainak megteremtésére 2009 március-július között pályázhatnak a járó- és fekvőbeteg szakellátók, otthoni szakápolást végző szolgáltatók, s a háziorvosok.

Túlvállalják magukat a pályázatírók, késve alakítják meg a programirodákat – a szakállamtitkár szerint többek között ezért is csúsznak a programok, amelyek előkészítésére 6-18 hónap kell. Amennyiben ez utóbbi nem megfelelően történik, már ebben a szakaszban szert lehet tenni 2-3 havi késésre. Horváth Zoltán negatívumként említette a „pályázatok egysíkúságát", vagyis azt, hogy az érintettek nem vizsgálják át alaposan a kiírásokat, nem néznek többletlehetőségek – lehetséges keresztpályázatok – után. Kiemelte továbbá az elszámolás fontosságát, s szóvá tette azt is, hogy miközben 20 milliárd forint lenne, szűk a kórházak pályáztatási lehetősége a rehabilitáció és a krónikus ellátás fejlesztésére. Szólt az új beruházások fenntartáhatóságáról, amivel kapcsolatban több képviselő is fenntartásait hangoztatta. Ez a kérdés elsősorban a 25 milliárdból megvalósuló kistérségi járóbeteg szakellátási központokkal kapcsolatban merült fel. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) példul külföldi tanulmányokra hivatkozva kifejtette: egy-egy ilyen központ akkor működtethető null-szaldósan, ha 25-30 ezer ember tartozik ellátási körzetébe. Ennek mintegy fele vajon miként lesz képes biztosítani a fenntarthatóságot?...

Szóba került az euró-forint árfolyam mozgásából adódó probléma is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az uniós forrásokkal, pályázatokkal foglalkozó bizottság napirendre tűzte a kérdést, ám végleges álláspontot még nem alakítottak ki arról, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel euróban vagy forintban kössenek szerződést a pályázati nyertesekkel.

Horváth Judit