Az amerikai és a kanadai egészségügyi rendszer eltéréseinek okai

Más iparosodott országgal összevetve az Egyesült Államok költ a legtöbbet egészségügyre (GDP 15,3%-a, 6714 dollár/fő 2006-ban), mindemellett aránylag alacsony szintet ér el az egészségügyi indikátorok rangsorolásában. Kanadával összehasonlítva 1960-tól 1972-ig az egészségügyi kiadások a GDP százalékában alacsonyabbak voltak, majd egy fordulópont következett 1972-ben. Ettől kezdődően az egészségügyi kiadások magasabbak lettek az Egyesült Államokban mint Kanadában.

A két ország elegendően hasonló ahhoz, hogy hasznos összehasonlításokat lehessen végezni közöttük. Az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezők összehasonlítása a két országban azt mutatja, hogy az Egyesült Államok magasabb egészségügyi költekezése az adminisztratív költségeknek, az egészségügyi személyzet magas fizetésének és a gyógyszeráraknak tudható be. A magas kiadások és az egészségügyi indikátorok alacsony szintjének paradoxonja nem elsősorban az amerikai egészségügy teljesítményében levő hatékonyság hiányával magyarázható, hanem a szabad választás elterjedtségével és az egyén felelősségének hangsúlyozásával.

Kanada és az Egyesült Államok egészségügyi kiadásaiban megmutatkozó különbségek a nemzeti kultúra megnyilvánulásának tűnnek. Az Egyesült Államok erősen hisz az individualizmusban és a kormány korlátozott szerepében, míg Kanada nagy értéket helyez a közösségi kötelezettségekre és az állami szektor szerepére. Az amerikai kultúra az egyén életének felelősségét helyezi előtérbe, szemben az egészségügyhöz való hozzáférés egyenlőségével és a társadalmi védettséggel. Vagyis míg az Egyesült Államok egészségügyében a piac jelenti a domináns irányítási struktúrát, a kanadai egészségügyben ezt a szabályozás jelenti.

Ezek a jellemvonások legszembetűnően a biztosítási rendszerben tükröződnek: munkáltató alapú biztosítás az Egyesült Államokban, egyfizetős rendszer Kanadában. Ebből a szemszögből a más iparosodott országhoz viszonyított magas egészségügyi költekezés az Egyesült Államokban az irányítási struktúra választásának kérdése. Az ehhez a struktúrához köthető magas kiadások forrásai a differenciált fizetési rendszerből adódó magas adminisztratív költségek, a viszonylag magas szakorvosi díjak és a magas gyógyszerárak.

A költekezésben meglevő különbségek mellett a kulturális tényezők megnyilvánulásának tekinthető az egészségügyi indikátorok rangsorolásában meglevő különbségek és a biztosítás nélküli amerikai lakosok millióinak ténye is. Az amerikai kultúra egyik eleme, hogy az emberek felelősek saját jövedelmükért és vagyonukért. A jövedelemben fennálló nagy különbségek a szabad választás és a saját felelősség kultúrájával kapcsolatosak. Mivel a szegénység negatívan befolyásolja az egyének egészségi állapotát, Kanadához képest a jövedelemben fennálló nagyobb különbségek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok néhány egészségügyi indikátor terén rosszabbul teljesít. A jövedelmek egyenlőtlen elosztása áll a magas kiadások és az egészségügyi indikátorok alacsony szintjének paradoxonja mögött is, mely végső soron az általános kultúrában gyökerezik. A mikrogazdasági hatékonyság javítása csökkentheti a paradoxont, de nem oldja meg mindaddig, amíg az Egyesült Államok a szabad választást és a versenyt tekinti az egészségügy benchmarkjának. (SZL)


Forrás:

A. H. G. M. Spithoven: Why U.S. health care expenditure and ranking on health
care indicators are so different from Canada’s
Int J Health Care Finance Econ (2009) 9:1–24