A tíz legfontosabb probléma

A fórumsorozatra történő jelentkezéskor minden résztvevőtől megkérdeztük, hogy mit tart a magyar egészségügy tíz legfontosabb problémájának. Az alábbiakban a beérkezett válaszok csoportosított és kezdeti szerkesztésen átesett listáját adjuk közre.

A problémák azonosítása és elemzése több szempontból is fontos. Egyfelől ez képezi alapját a probléma alapú egészségpolitikai programalkotásnak – azonosíthatjuk, milyen rendszerszintű teljesítményzavarra kell megoldást keresni ( ld. A PROBLÉMA-ORIENTÁLT PROGRAMALKOTÁS KONCEPCIÓJA ). Szintén segít azonosítani az elsődleges beavatkozási lehetőségeket. A problémák összegyűjtése és elemzése segíti a ciklusokon átívelő egészségpolitika megalapozásához elengedhetetlen gyakorlatias értékkonszenzus kiérlelését – azt, hogy milyen rendszerszintű teljesítményzavar fáj nekünk, mit szeretnénk javítani felhasználhatjuk az esetleg kimondatlanul létező közös értékek kifejezésére. Mindez jó alapot szolgáltathat a megvalósításhoz szükséges politikai kommunikáció felépítéséhez is.

Jelen lista letisztázatlanul és vegyesen tartalmaz olyan szempontokat, amelyek problémát, problémák okait, esetleg gyökér-okokat, vagy egyéb, pl. érték-nyilatkozatokat jelentenek. A kezdeti szerkesztéssel megpróbáltuk a beérkezett szemponthalmaz egészségpolitikai célok és a beavatkozási eszközrendszer öt szabályozógombjának megfelelő csoportosítását. Egy szempontot tartalmától függően akár több csoportban is feltüntettünk.

A további feldolgozás a problémák és okaik pontos definícióját, a beavatkozási pontok eszközrendszer szerinti csoportosítását, valamint egyfajta fontossági sorrend felállítását szolgálja majd. Első lépésként az első fórumon arra kértük a résztvevőket, hogy a mellékelt szempontok elemzésével azonosítsák, hogy

1. melyek azok a szempontok, amelyek kezeletlenül hagyása rövid időn belül kritikus helyzetet eredményez

2. melyek azok a szempontok, amelyek kezelése valamely fontos egészségpolitikai cél (érték) miatt prioritást kell, hogy élvezzen;

3. melyek azok a szempontok, amelyek esetleges kezelése jó kitörési pontot jelent és komoly előrelépéssel kecsegtet?

EGÉSZSÉGPOLITIKAI CÉLOK, ÉRTÉKEK

1. A lakosság rossz egészségi állapota

2. Senki nem érvényesíti a beteg, mint vásárló érdekeit.

3. Nincs valós támogatása a non-profit szervezeteknek, a betegek érdekképviselete erről az oldalról nehezen jut érvényre

4. Az intézmény üzemeltetés helyett a beteg ellátására kell a fókuszt áthelyezni

5. Az ésszerű gazdasági érdekek érvényesítése sokszor az "Akkor meghal a beteg!" falba ütközik.

6. az igényelt szakmai színvonal nem garantálható az orvosok és a technika hiánya miatt

7. Az orvoslás átalakulása (paternalista alapról egy más -de milyen- alapra), az orvoslás hivatásból szakmává válása.

8. a rendszer nem támogatja az olcsóbb szinten, az alapellátásban a definitív ellátást, nincs szakmai kontroll

9. szektorsemlegesség hiánya - a magánszolgáltató árakat emelhetnek, míg a kórházakat szűkülő kapacitáskorlátok béklyózzák

10. nem készült fel az egészségügy az elöregedő társadalom kihívásaira

11. nem készült fel az egészségügy a társadalom leszakadó rétegei ellátására

12. a szolgáltatások elérhetősége

13. hozzáférhetőség, kapacitás egyenlőtlenségei

14. területi ellátási anomáliák

15. nem sikerült a kórházi kapacitásokat megfelelően csökkenteni Budapesten: milliárdokat nyel el a vidéki ellátó elől. Nem érvényesül az esélyegyenlőség

16. Öngondoskodás háttérbe szorulása

17. A biztosított saját felelősségének elégtelen foka

18. egészségtudatosság hiánya

19. betegek fogyasztói attitűdje

20. egészségkultúra

21. Az értékrendszer torzulása

22. Az értékrendek felborulása- társadalmi jelenség, hatása egyre jobban észlelhető az egészségügy területén is

23. hatékonyság

24. Szűkös források - pazarló felhasználás

25. Alacsony költséghatékonyság

26. egészségügyi szolgáltatások igénybevételi jogosultsága

27. táppénz és csökkent munkaképesség időnként irreális megítélése, stb.

28. a járulékfizetés nem köthető az állampolgárhoz: még mindig ingyenesnek hisszük. Nem mindenki mögött áll járulék: a gyermekek és a nyugdíjasok után nincs járulékfizetés

29. TAJ bizt.jogviszony

30. Kiszámíthatatlanság a rendszer működtetésével kapcsolatosan

31. teljesítmény vagy minőség? Beruházás?

VEZETETŐI CÉLMEGHATÁROZÁS

1. diszfunkciók elhatalmasodása minden szinten, így a megújulásnak nehéz kezdőpontot találni

2. nincs, vagy nem jut érvényre átfogó egészségpolitikai koncepció

3. szükségletek tervezésének hiánya

4. Stratégiai elképzelések hiánya

5. konszenzus mentén kialakított fejlesztési program hiánya

6. fejlesztési koncepció hiánya

7. A rövid távú politikai érdekek és a szükséges hosszú távú gondolkodás és cselekvés ellentéte

8. a kijárásos szakmai érdekérvényesítés él tovább a szakmapolitikai aktivitásban, nincs közéleti konszenzus az egészségügyi prioritásokban

POLITIKA, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ

1. A rövidtávú politikai érdekek és a szükséges hosszú távú gondolkodás és cselekvés ellentéte.

2. 4 évente egyesek mindig mindent 0-ról akarnak újraindítani

3. A politika erős, negatív irányú, szakmaiságot nélkülöző beleszólása az egészségügybe...

4. Mindig, mindenki reformot akar csinálni, pedig a működő rendszert kellene tökéletesíteni. És tudomásul kellene venni, hogy olyan rendszer nincs, amihez nem kell több forrás. Rá kellene jönni: f..ggal nem lehet piros tojást fösteni!

5. Társadalmi párbeszéd és garancia hiánya - mi kell nyújtani miért cserébe

6. A politika nem hozhat jó döntést.

7. a szereplők képtelenek egy reform mögé állni az egyéni érdeksérelmek miatt

8. konszenzus mentén kialakított fejlesztési program hiánya

9. Stratégiai elképzelések hiánya

10. Érdekellentétek (egészséges-beteg, gyógyító-nem gyógyító, finanszírozó-finanszírozott, stb)

11. A mikro- és makro szintű érdekek konfliktusa

12. nincs, vagy nem jut érvényre a kormányban az egészségügy érdekérvényesítése

13. politikai érdekérvényesítés gyengesége hatékony érdekképviselet hiánya

14. a kijárásos szakmai érdekérvényesítés él tovább a szakmapolitikai aktivitásban, nincs közéleti konszenzus az egészségügyi prioritásokban

15. Az egészségügyi ágazat nemzetgazdaságon belül elfoglalt méltatlan helye...

16. Nem megfelelő érdekérvényesítés a legkülönbözőbb szinteken és helyeken…

17. egyeztetések, érdekképviseletek nem elégséges megnyilvánulása

18. status quo

19. lobbyk

20. nem sikerült a kórházi kapacitásokat megfelelően csökkenteni Budapesten: milliárdokat nyel el a vidéki ellátó elől. Nem érvényesül az esélyegyenlőség

21. az egészségügyben dolgozók nem megfelelő image-e és alulbérezése

22. Nem lehet intézményt bezárni.

23. Elmaradt infokommunikációs feltételrendszer

24. az a politika liberális szellem jegyében tetszelgő irányzata, amely mesterségesen táplálja a lakosságban azt a hamisan kialakult érzetet, hogy a gyógyítás az olyan tudomány, amelybe képzettség nélkül, puszta indulatoktól vezérelten bárki érdemben belebeszélhet, kritizálhat és ha a legcsekélyebb dolog nem tetszik neki akkor az "egyetemes emberi jogokra" hivatkozva támadhat, jogi kínpadon meghurcolva az egészségügy szereplőit.

25. az egészségügyet mesterséges eszközökkel időről-időre szándékosan lejárató sajtó tevékenysége

26. gyógyszeripar hatása – befolyása

27. kontrollálatlan individuális érdekérvényesítés vezetői és beosztotti szinteken

IRÁNYÍTÁS, KOORDINÁCIÓ

1. ellátási rendszer vezetői rétege

2. A menedzsment hivatástudata.

3. management jellegű vezetés és érdekeltség hiánya

4. nem megfelelőn képzett intézményi vezetők

5. kontrollálatlan individuális érdekérvényesítés vezetői és beosztotti szinteken

6. Nem volt rendszerváltás a menedzsmentek nagy részében, akik tovább görgették, elodázták a reformokat. Sok nem hozzáértő kórházi vezető, a vezetőválasztás nem értékelvű, hanem a politikailag motivált

TÁRSADALMI MARKETING

1. Elmaradt infokommunikációs feltételrendszer

2. az egészségügyet mesterséges eszközökkel időről-időre szándékosan lejárató sajtó tevékenysége

3. az a politika liberális szellem jegyében tetszelgő irányzata, amely mesterségesen táplálja a lakosságban azt a hamisan kialakult érzetet, hogy a gyógyítás az olyan tudomány, amelybe képzettség nélkül, puszta indulatoktól vezérelten bárki érdemben belebeszélhet, kritizálhat és ha a legcsekélyebb dolog nem tetszik neki akkor az "egyetemes emberi jogokra" hivatkozva támadhat, jogi kínpadon meghurcolva az egészségügy szereplőit.

EMBERI ERŐFORRÁSOK

1. humánerőforrás

2. kulturális örökség

3. rigid szervezeti kultúrák és struktúrák

4. a hazai kulturális tradíciók ellentétesek a korszerű medicina csoportos működési logikájával

5. szemléletváltás

6. szakmai és személyes jövőképek hiánya

7. kiégett, frusztrált dolgozók

8. a rossz környezet és egzisztenciális körülmények miatt kiábrándult dolgozót alig motiválhatók

9. motiválhatatlan dolgozókon rendre megbuknak a minőségfejlesztésre vonatkozó törekvések

10. Etikai válság

11. nem fizetett de aránytalanul túldolgoztatott (a társadalomban már szférában foglalkoztatottakhoz képest) dolgozók

12. dolgozók bérezése

13. bérkérdés

14. az egészségügyben dolgozók nem megfelelő image-e és alulbérezése

15. Teljesítmények anyagi elismerésének hiánya

16. orvosok javadalmazása

17. individualizált érdekviszonyok, antagonisztikus ellentét a személyi és intézményi érdekek között

18. a kiábrándultságot tovább fokozza, hogy a paramedicialis pályákon mozgók - pl a gyógyszerészek, gyógyászati segédeszköz forgalmazók, a
minőségbiztosítást vezénylő cégek alkalmazottai, tulajdonosai, vigécek, természetgyógyász néven futó kuruzslók stb. - láthatóan -érzékelhetően sokkal jobban élnek, mint az egyetemi felkészültségű valóban gyógyítók

19. Orvoshiány- hamarosan katasztrofális lesz !

20. Szakdolgozói hiány- a bomba ketyeg

21. az országot kiváltképp hátrányosan érinti az egészségügyi munkaerőhiány
elszívó hatása

22. Elvándorlás

23. szakorvos szám fogyatkozása, elvándorlás

24. humánerőforrás pótlása

25. hiányszakterületek "kimazsolázása"

26. fiatal szakképzett orvosokból hiány van

27. betegágy melletti humánerőforrás hiány

28. elöregedett orvosgárda, utánpótlás hiánya

29. Tudásdeficit

30. Torz ellátási attitűdök

31. rossz orvos és egészségügyi képzés

32. A szakdolgozó képzési rendszer rossz. A szakdolgozóknak nem tudósoknak kell lenni (annak ott van a doktor!), hanem szeretni kell a beteget!
Meggyőződésem, hogy elegendő az elemi oskola utáni 3 éves képzés is. Persze, legyen emelt szintű, meg főiskolai is!

33. Humán erőforrás idejétmúlt tudása és nehézkes kifuttatása

34. Szakorvosképzés jelenlegi rendszere az egyetemeket arra ösztönzi, hogy a fiatal orvosokat magánál tartsa, így már a megyei kórházaknak is alig jut rezidens. Városi kórházakról nem is beszélünk

35. egészségügyi szakdolgozók javadalmazása

36. munkakörülmények

37. előbbi folyományaként: lerobbant épületek és műszerezettség, sivár környezet gyógyítóra és gyógyulásra váróra nézve egyként

38. egészségügyi dolgozók munkarendje

39. középkáder strukturáltsága

40. orvosok jogállása - szellemi szabadfoglalkozás

FORRÁSTEREMTÉS

1. circulus vitiosus a pénz hiánya és a rossz működés között
forráshiány, és a devalválódó finanszírozás

2. alulfinanszírozottság

3. Mindig, mindenki reformot akar csinálni, pedig a működő rendszert kellene tökéletesíteni. És tudomásul kellene venni, hogy olyan rendszer nincs, amihez nem kell több forrás. Rá kellene jönni: f..ggal nem lehet piros tojást fösteni!

4. Elégtelen források

5. Finanszírozás (nem a módszer a probléma, a kivitelezés és a forráshiány

6. Forrásteremtés

7. Források és igények konfliktusa

8. Az egészségügyi. költségrobbanás pénzügyi fedezetének hiánya.

9. technikai- és költségrobbanás (műszerek, informatikai fejlesztések) nehezen finanszírozható

10. közvetve a biztosítások kérdése

11. Befektetők távolmaradása

12. jogi, jogszabályi minőségbiztosítási követelmények versus jelen lehetőségek

13.
Járulékreform hiánya

14. forráshiányos tulajdonosok

15. forráshiány

FINANSZÍROZÁS

1. finanszírozás (ebben a formában háromszor említve)

2. alulmenedzselt a rendszer általában, nincs valódi szolgáltatásvásárlás

3. a finanszírozási rendszer nem változik a szakmai elvárásoknak megfelelően

4. finanszírozási rendszer ellentmondásai

5. finanszírozási környezet és szabályzók "rendszerellenessége" és ellentmondásai

6. finanszírozási rendszer technikái

7. finanszírozási anomáliák

8. a fekvő- és járóbeteg szakellátás finanszírozási problémái

9. Duálisból egycsatornássá

10. Többcsatornás, összehangolatlan finanszírozás (amortizáció hiánya, stb.)

11. amortizáció

12. egészségügyi intézmények amortizációs, fejlesztési gondjai

13. Források és igények konfliktusa

14. Alulfinanszírozottság

15. forráshiány, és a devalválódó finanszírozás

16. Finanszírozás (nem a módszer a probléma, a kivitelezés és a forráshiány

17. pénztelenség

18. Finanszírozási gondok

19. Összköltségfedező árak

20. Befektetők távolmaradása

21. Kvóták szerinti konszolidáció

22. Torzult finanszírozási rendszer

23. torz érdekeltségi viszonyok

24. Járó- és fekvőbeteg ellátásban egyaránt elvégezhető beavatkozások finanszírozása továbbra sem ösztönöz arra, hogy járóban, vagy egynapos
műtét keretében lássuk el a betegeket.

25. teljesítményfinanszírozott intézmények érdekeltsége

26. torz érdekeltségi rendszer a paraszolvencián keresztül

27. ellenőrzési funkciók elégtelen volta (minőség, finanszírozás terén)

28. háziorvosi finanszírozás és minőség biztosítás hiánya

29. Differenciált OEP finanszírozás

30. jogi, jogszabályi minőségbiztosítási követelmények versus jelen lehetőségek

PARASZOLVENCIA

1. Hálapénz (kétszer említve ebben a formában)

2. paraszolvencia

3. torz érdekeltségi rendszer a paraszolvencián keresztül

4. A paraszolvencia következményei

5. a paraszolvencia meggátol minden változtatási kísérletet

STRUKTÚRA

SZERVEZETI

1. Alacsony költséghatékonyság

2. Az intézményi struktúra gyakran korszerűtlen.

3. egészségügyi intézmények amortizációs, fejlesztési gondjai

4. előbbi folyományaként: lerobbant épületek és műszerezettség, sivár környezet gyógyítóra és gyógyulásra váróra nézve egyként

5. Rossz infrastrukturális feltételek

6. munkakörülmények

7. Teljesítmények anyagi elismerésének hiánya

8. Az orvostársadalom feudális rendje sok helyen gátja a fejlődésnek.

9. hierarchia zártsága

10. a magasabb pozíciókban lévők félelme, hogy helyettesíthetővé válnak

11. status quo

12. A "kiváló papírmunka" csak egyre hivatott: védeni az aktuális, ám többnyire finanszírozási kátyújában elmerülő menedzsmentek egyéni egzisztenciális érdekeit.

13. kontrollálatlan individuális érdekérvényesítés vezetői és beosztotti szinteken

14. egészségügyi dolgozók munkarendje

15 rigid szervezeti kultúrák és struktúrák

ELLÁTÓRENDSZER

1. struktúra

2. működési struktúra merevsége

3. az ellátás struktúrája nem megfelelő

4. status quo

5. rossz struktúra (aktív-krónikus-rehabilitáció aránya)

6. rehabilitációs kapacitások és minőség elégtelensége

7. regionalitás

8. budapesti helyzet

9. nem sikerült a kórházi kapacitásokat megfelelően csökkenteni Budapesten: milliárdokat nyel el a vidéki ellátó elől. Nem érvényesül az esélyegyenlőség

10. A háziorvosi rendszer még mindig nem tölti be a kapuőr szerepét

11. nem megfelelő szinten történik a betegek ellátása

12. Torz ellátási attitűdök

13. sürgősségi ellátás

14. A szakorvos nem önálló

15. tulajdonviszonyok körüli zűrzavar

16. Befektetők távolmaradása

17. Alacsony költséghatékonyság

18. Teljesítmények anyagi elismerésének hiánya

19. teljesítményfinanszírozott intézmények érdekeltsége

20. Privatizáció

21. privatizációs - privát tevékenység bevonása közfeladatokba

22.hiányszakterületek "kimazsolázása"

23. A háziorvosi rendszer nem privatizációs sikertörténet- senki nem kényszeríti a háziorvost igényes szakmai munkára. Ezt a politika nem fogja kimondani, mert rengeteg szavazat vesztésével járna

24. Mindig, mindenki reformot akar csinálni, pedig a működő rendszert kellene tökéletesíteni. És tudomásul kellene venni, hogy olyan rendszer nincs, amihez nem kell több forrás. Rá kellene jönni: f..ggal nem lehet piros tojást fösteni!

25. Rossz infrastrukturális feltételek

26. MPR program átdolgozása

27. egészségügyi intézmények amortizációs, fejlesztési gondjai

28. amortizált műszerpark

29. Kapacitás kiegyenlítési kv

MINŐSÉGÜGY

1. ellenőrzési funkciók elégtelen volta (minőség, finanszírozás terén)

2. országos standardok és ellátási protokollok hiánya

3. jogi, jogszabályi minőségbiztosítási követelmények versus jelen lehetőségek

4. a minőségbiztosítás - egy-két kivételtől eltekintve - csak papíron létezik a legtöbb kórházban.

5. a motiválhatatlan dolgozókon rendre megbuknak a minőségfejlesztésre vonatkozó törekvések

6. háziorvosi finanszírozás és minőség biztosítás hiánya

EGYÉB

1. a műhiba perek kórház/ellátó ellenes döntései csődbe viszik az ellátókat/tulajdonosokat

2. felelősségbiztosítás megoldatlansága

3. táppénz és csökkent munkaképesség időnként irreális megítélése, stb.

Szerkesztette: Dr. Szócska Miklós
A Mi a probléma „munkaközösség” hozzászólásai alapján

2005. március

20.