Fekvőbeteg-ellátás ( Ausztria )

A „nonprofit” elnevezés képmutató és megtévesztő. Valójában az a vállalkozás, amely valóban nonprofit, azaz nem termel többet, mint amennyit ráfordít, az csak és kizárólag külső - nota bene - állami támogatásból fejlődhet. Amit nonprofitnak neveznek, az valójában profitot termel, csak ezt visszaforgatják a fejlesztésbe és nem fizetnek osztalékot. Hogy a menedzsment „bére” valójában mekkora profitot tartalmaz, azt nem lehet tudni - hiszen „a menedzsment ugyanolyan alkalmazott, mint a többi dolgozó”.

A kórházi ellátást a Szövetségi Kórháztörvény szabályozza, amely elvi keretszabályozás. Minden tartomány és az azonos jogállású főváros saját kórháztörvényeket ad ki. A lakosság fekvőbeteg-ellátásáért túlnyomórészt a tartományi hatóságok felelősek. 2004-ben 263 kórház volt az országban, ekkor az ágyak száma 63 206. Az ágyak többsége köztulajdonban vagy nonprofit magántulajdonban található. Magántulajdonban működik az ágykapacitás 22,3 százaléka. A 90-es évektől kezdődően 2004-ig az országban több mint tízezerrel csökkent a kórházi ágyak száma (1991: 76 687). A fekvőbeteg-intézmények között megtalálhatók általános kórházak (ezek száma az összes kórházon belül 116), szakkórházak (gyermekkórház, orthopédia, tüdőkórház, belgyógyászat stb.), rehabilitációs és krónikus betegápoló- otthonok, ápolási otthonok, szanatóriumok. A kórházak átalakítása kórháztervek és nagyberendezésekre vonatkozó tervek alapján történik, amelyek meghatározzák a szükséges osztályokat, ágyakat, orvostechnikai nagyberendezéseket a szövetségi kormány és a tartományok megállapodásával. A kórházak üzemeltetése többnyire gazdasági társaságok vagy kórházakból alakult szövetségek formájában történik. Az első kórházüzemeltető az osztrák Vorarlberg tartományban jött létre 1979-ben. A kórházüzemeltető társaság (KHBG) megalapítását elősegítette, hogy a legtöbb önkormányzati kórháztulajdonosnak jelentős adósságai voltak, ami nem hatott ösztönzőleg a helyi kórház tulajdonjogának megtartásáért. A KHBG mára már a legnagyobb egészségügyi ellátóvá vált Vorarlberg tartományban, 85%-os piaci részesedéssel. Irányítása alá tartozik 5 állami kórház, 1700 ággyal és 3100 alkalmazottal. Ezek közül a legnagyobb az LKH Feldkirch kórház, mely az innsbrucki egyetem klinikájával áll kapcsolatban. A KHBG külső cégeket szerződtet a kisegítő szolgáltatások végzésére, mint mosoda, étkeztetés, karbantartás, és részben az IT. Az első üzemeltető projekt politikailag életképesnek, gazdaságilag sikeresnek bizonyult. Az elmúlt évtizedben ez a koncepció a kórház átalakítás legfontosabb modelljévé vált Ausztriában, és a 9 tartományból 7 hozott létre üzemeltető társaságokat. 5 Szakorvosi ellátás esetén lehetséges a szabad orvosválasztás, de a beutalóval történő igénybevétel a kívánatos. 2006 előtt a szakorvosi ellátás igénybevételekor, ha a beteg beutaló nélkül kereste fel szakorvosát, negyedévente három alkalommal köteles volt téríteni az ún. betegjegy díját (3,63 EUR). Tájékoztató országtanulmány Ausztria Felső-Ausztriában a GESPAG nevű vállalat 2002-ben alakult és 50%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Mint a tartomány legnagyobb egészségügyi ellátója, 8500 munkavállalót alkalmaz, 12 kórházat üzemeltet 16 különböző körzetben – ezek közül 9 általános kórház, 3 egyprofilú szakosodott kórház. Létrehozása több változáshoz vezetett a felső-ausztriai kórházi színtér szerkezetében és kapacitásában. A többi tartomány tapasztalatát követve a hálózat néhány kórháza megszűnt, az ágyakat áthelyezték megfelelőbb helyekre, ami a hatékonyság javulásához és jelentős költségmegtakarításhoz vezetett, főként a menedzsment költségeket illetően. Az üzemeltető-vagyonkezelő szervezetbe való egyesítés lehetővé tette a gyorsabb döntéshozást és a rugalmasabb menedzsmentet. A különálló kórházakhoz képest a források hatékonyabban kezelhetőek, ami szinergiához és a tőkebefektetés kockázatának megosztásához vezet. Emellett a földrajzi régió kórházai bizonyos területekre specializálódhatnak, így a többletkapacitás és az átfedések elkerülhetőek, ami további költségmegtakarítást eredményez. Az újonnan létrejött társaságok kevés saját alkalmazottal rendelkeznek, többnyire csak a menedzsment testületet tartalmazzák. A korábbi közalkalmazotti státuszokat eltörölték – benne speciális jogokkal, mint rugalmas munkaidő, védelem az elbocsátástól – és helyette a magánjogi szabályozás lépett életbe. Az üzemeltető e szerint vehet fel és küldhet el embereket. Ennek eredményeként a személyzet kiválasztása jóval rövidebb és rugalmasabb, tisztes távolságban a politikai befolyástól. A rendelkezésre álló adatok ez idáig azt mutatják, hogy Ausztria átalakított kórházi ágazata elérte kitűzött céljait. A kórházak egyesítése, együtt más reformokkal, mint új fizetési rendszerek, a forrás menedzsment javulását, a szolgáltatások jobb minőségét és a költségek csökkenését eredményezte. Az osztrák kórházi szektor képes volt a pénzügyi fenntarthatóságot javítani, miközben a beteg megelégedettség terén a második helyen maradt Európában Finnország mögött. 2004-ben a mintegy 2,6 millió fekvőbeteg ellátásáról 19 009 kórházi orvos és 74 992 szakdolgozó (nővér, szülésznő, asszisztens, technikus stb.) gondoskodott. Átlagosan 3,4 ágyra jutott egy orvos, egy szakdolgozó pedig 0,87 ágyért felelt. Az állami kiadások (társadalombiztosítás; szövetségi, tartományi, helyi önkormányzati adóbevételek meghatározott hányada és további hozzájárulások) kb. 40%-át a kórházak kapják. Ennek az összegnek nagyjából 50%-a tartományi alapokon keresztül jut el a kórházakhoz. Egyébként a finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemzők a különbségek. A kórházak többsége teljesítményelvű kórházi finanszírozási rendszeren (LKF - Leistungsorientierte Krankenanstalten-Finanzierung) keresztül kapja az ellátást. Az ágyellátottság eloszlásában előfordulnak egyenlőtlenségek (Burgenlandban 58, Steiermark tartományban 87 ágy jut 10 ezer lakosra). Mivel a kórházak Ausztriában is a legdrágább egészségügyi intézmények, mind a kormányzat, mind a biztosítók főszövetsége keresi a megoldást az átlagos ápolási idő optimálisra való leszorítására. Az utóbbi években - a kórházak igen magas működtetési költségei miatt - ágycsökkentéseket hajtottak végre. Az aktív kórházakban jelentősen lerövidült az ápolási idő: 1995-ben 7,2, 2000-ben 6,31 és 2004-ben 5,87 nap volt.

Egészségügyi dolgozók

Az orvosok száma Ausztriában 1980 óta folyamatosan nő, 2004-ben 38 447 orvos dolgozott Ausztriában. Az utóbbi tíz évben hasonló növekedés figyelhető meg a szakorvosok (52,5%), a háziorvosok (20,8%), valamint a fogorvosok (25,4%) számának alakulásánál is. Az orvosellátottságban azonban különbségek vannak az egyes tartományok között (pl. Bécsben 67, Tirolban 48, Burgenlandban 30 orvos jut 10 ezer lakosra). Az orvosok számának alakulásával egyező növekedés jellemzi az ápolók számát. Míg a 90-es években az ápolók száma hetvenkettőezer körül alakult, 2004-ben számuk már meghaladta a hetvenötezret.

http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/ausztria-2006.pdf