WHO

A PRIVATIZÁLÁS SZEREPE AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREKBEN

http://mailman.eszolga.hu/pipermail/szoc/2007-December/002535.html

Kórházak

36. Észak-Európában a nemzeti típusú (NHS) egészségügyi rendszerekben - pl. Skandináviában és Nagy-Britanniában - a kórházak csaknem kizárólag állami tulajdonban vannak, a magántulajdonban lévő ágyak száma kevesebb, mint 10%. A dél-európai nemzeti egészségügyi rendszerekben a magántulajdonban lévő kórházi ágyak száma magasabb: Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a magántulajdonban lévő ágyak aránya 20-30% között mozog, kb. fele ezeknek profit-orientált magántulajdonú. Közép-Kelet-Európában és az újonnan függetlenné vált államokban a legtöbb kórházi ágy állami, általában az önkormányzatok tulajdonában van, vagy ritkábban a kormányzat tulajdonában.


37. A kórházi ellátás szervezeti jellegében az utóbbi időben számos olyan változás történt, amely a megrendelő-szolgáltató felosztás (14) egészségügybe bevezetésére reagált, mind a nemzeti egészségügyi biztosítású országokban, mind azon közép-kelet-európai és újonnan függetlenné vált országokban, amelyek nemrégiben vezettek be társadalmi egészségbiztosítási rendszert. E változások legtöbbje az önálló gazdálkodás és az autonómia irányába történő elmozdulást jelenti, és a közvetlen, parancs-utasításos irányítási rendszerről (költségvetési egységek) függetlenebb szervezeti formák felé történő elmozdulást. A lehetséges modellek választéka széles, találhatunk közöttük autonóm, korporatív és privatizált intézményeket. E változásoknak az a célja, hogy olyan kontextust teremtsen, ahol az önállóan működő kórházak különböző formái egymással és a magánszektorral is versenyezhetnek a megrendelők, pl. biztosítótársaságok és egészségügyi hatóságok megrendeléseiért, szerződéseiért. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek a szervezeti átalakítások ritkán vezetnek tulajdonos váltáshoz vagy privatizáláshoz.


38. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a függetlenebb (autonóm és korporatív) kórházi szervezeti formák költség-hatékonyabbak, mint a hagyományosabb, parancs-utasításos rendszerben működő szervezeti formák. Arra azonban kevés bizonyíték van, hogy a kórházi szervezeti formák tulajdonjogának privatizálása jár-e további előnyökkel vagy hátrányokkal.


39. A kórházi szektorban másik, különösen fontos szerepet játszó magánszektori szerepvállalás az olyan háttérszolgáltatásokra történő szerződés, mint a kórházi hotel és diagnosztikai szolgáltatások. Számos esetben bebizonyosodott, hogy ezek alacsonyabb közvetlen költséggel kezdtek működni, mint mikor korábban állami tulajdonban voltak - habár az egyenletbe bele kellene számolnunk az egészségügyi munkaerő foglalkoztatását érintő változásokat is.


40. A társadalombiztosítás jellegű nyugat-európai országokban a kórházak zömében állami tulajdonban vannak, de a (többnyire non-profit) magántulajdonban lévő kórházi ágyak száma magasabb, mint a nemzeti egészségügyi rendszerű (NHS) országokban: az összes ágy számának kb. egyharmadát teszik ki. Ez az adat csak az ágyak általános arányát mutatja, de az országok között nagy különbségek mutatkoznak: Franciaországban a profit-orientált magántulajdonú ágyak száma kb. 20%, és az állami tulajdonú ágyak (65%) száma után a második helyet foglalja el a mezőnyben. Csak Hollandiában tekinthető a kórházak többsége jogilag non-profit magántulajdonban lévő egységnek. Ezekben az országokban a megrendelő-szolgáltató megosztás természetes elvét követve valamennyi állami tulajdonú kórház önálló gazdálkodási jogosítványokkal bír, gyakran autonóm vagy korporatív szervezeti formában működnek (15-17).


41. A kórházi ellátásban a magánszektor szerepe elfogadott, és gyakran alig különböztethető meg az állami tulajdonú kórházak erősen decentralizált működési formáitól. Azzal kapcsolatban azonban van vita, hogy a profit-orientált intézmények kevésbé vagy inkább költség hatékonyak, mint a non-profit intézmények. A profit-orientált intézményekben a részvényesek hasznot várnak befektetésük után, és ez ellentételezheti a hatékonyságból származó nyereséget. Negatív hatással lehet a minőségre is, például arra kényszerítve a kórházakat, hogy leegyszerűsítsenek szakmai kérdéseket (cut coners on skills).