MOK elnöksége által elfogadott és a minisztériumnak átadott munkaanyag az orvosok jogállásáról.

2003/.. tv. (tervezet) az orvosok jogállásáról

I. sz. MOK munkaanyag

2003. február 3.

Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az egészségügyi közszolgáltatásban való részesülés alkotmányos jog és az egészségügyi közszolgáltatás biztosítása az állam köte-lezettsége, melynek keretében gondoskodnia kell az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények fenntartásáról, működtetéséről és a közszolgáltatás megvalósulásának humán oldaláról is,arra tekintettel, hogy azt a személyt, aki orvosként az állam fenti kötelezettségeit az orvos szakma szabályai szerint eljárva, szuverén módon és teljes felelősséggel teljesíti, a betegek gyógyításával kapcsolatos döntéseket meghozza, jogvédelem illeti meg,arra figyelemmel, hogy az orvosok önálló jogállásában realizálódó jogoknak részben az orvos személyére szólóan adott alanyi, részben az orvosok választott testülete a MOK részére adott, az orvosi jogok védelmét biztosító jogoknak kell lenniükaz alábbi törvényt alkotja meg:

I.

A törvény célja és hatálya

1.§ E törvény célja:

1) az orvos alanyi jogainak megállapításával:

a) javítani az orvosi tevékenység minőségét,

b) ösztönözni az orvosi pályaválasztást,

c) az orvosi pálya megtartó erejének növelése érdekében emelni az orvosi hivatás gyakorlói társadalmi elismertségét, s a nyugállományba kerülő orvosok kedvezményezettségét,

2) az orvosok alanyi jogainak biztosítása érdekében kibővíteni a MOK jogosítványait.

2. § E törvény hatálya a foglalkoztatásukra létesített jogviszonytól függetlenül, de az egészségügyi közszolgáltatásban való részvételükre való tekintettel terjed ki a MOK Működési nyilvántartásában érvényesen szereplő orvosokra, és a nyugállományú orvosokra.

II.

Az orvos alanyi jogai

3. § Az orvos

1) Önálló orvosi tevékenységre - egyéb jogszabályban felsorolt esetek kivételével - szakorvosként jogosult szerződni.

2) Az orvos önálló orvosi tevékenységre (a közfinanszírozás rendszerében) köthet

a) alkalmazottként munkaszerződést,

b) egyéni orvosként orvosi praxisközösségének tagjaként, illetve vállalkozóként megbízási szerződést,

c) egyéni orvosként orvosi praxisközösség tagjaként, illetve vállalkozóként egészségügyi ellátási szerződést, amely alapján közvetlenül szerződhet az OEP-pel feladat finanszírozásra,

d) Az orvos szerződéskötési jogát a Magyar Orvosi Kamarára átruházhatja

3) Az önálló orvosi tevékenységet folytató szakorvosok munkájának vagyoni értéke van, amely:

a) az alapellátásban dolgozó orvosok esetében a működtetési jog elidegenítése során realizálható,

b) a járó- és fekvőbeteg szakellátásban dolgozó orvosok esetében, az intézmény működtetésére, illetve a tulajdonlására irányuló privatizációs folyamat során realizálható, mint az intézményi vagyon szellemi apport hányadának tulajdon része.

4.) orvosi tevékenységére vonatkozó szerződéskötés illetve szerződésmódosítás esetén felkérhet a MOK-ot:

a) szerződés véleményezésére

b) alanyi jogainak a szerződésben való érvényesítésére

4. §

(1) Az orvos hivatását legjobb tudása és az orvosi etika szabályai szerint úgy jogosult gyakorolni, hogy tevékenysége során figyelmen kívül hagyja azokat az utasításokat, amelyek hivatásával nem összeegyeztethetőek, vagy amelyek figyelembe vétele esetén az önálló döntéséből fakadó személyes felelőssége nem vállalható.

(2) Az orvosi magatartás szabályait a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe határozza meg.

5. § Az orvosi hivatás gyakorlása mellett az orvos csak olyan tevékenységet végezhet, amely az orvosi hivatás erkölcsi alapelveivel összeegyeztethető és nem veszélyezteti az orvosi hivatás társadalmi megbecsültségét.

6. § (1) Az orvos betegellátó, illetve egyéb egészségügyi tevékenységét a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten a tőle elvárható gondossággal köteles ellátni. Az orvos önálló szakmai felelőssége a tőle az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartáshoz igazodik.

(2) Az orvosi hivatás gyakorlását a beteg iránti elkötelezettség és a beteg érdekének kiemelt védelme vezérli. A beteg érdekében történő orvosi tevékenység során az orvosnak figyelemmel kell lennie mind a saját betege, mind pedig a teljes egészségügyi ellátás körében lévő más betegek igényeire, illetve szükségleteire.

7. § (1) Az orvos köteles egyrészt önképzéssel, másrészt a szervezett továbbképzésre biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy orvosi tevékenységét az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően végezhesse.

(2) Az orvos jogosult kötelező folyamatos továbbképzésére fordított idejét fizetett munkaidejébe beszámíttatni, valamint a továbbképzés költségeit - külön jogszabályban elrendelt költség tételek és mértékek alapján - jövedelemadójából levonni.

8. § Az orvos a tevékenység jogviszonyától függetlenül a rendes munkaidőben végzett tevékenységének díjazása az e törvény mellékletét képező díjtábla szerint történik. A díjtábla ajánlásaitól az orvos hátrányára eltérni nem lehet.

9. § 1) Az orvos a napi munkaidőt meghaladóan rendkívüli munkavégzésre csak az Mt.-ben elrendelni megengedett mértékben kötelezhető. E mértéket meghaladóan a munkavégzés csak az orvos önkéntes vállalásán alapulhat.

2) Az orvos a MOK által megállapított munkaidő felső határáig jogosult önkéntes munkavállalásra

3) Amennyiben az orvos rendkívüli munkavégzésének befejezése és a napi munkaidejének kezdete közötti időtartam nem éri el legalább a 8 órát, az orvos jogosult a rendkívüli munkavégzését követően 8 órát egybefüggően pihenéssel tölteni.

4) Az orvos bármely jogviszony alapján végzett rendkívüli munkájának díjazására, e törvény mellékletét képező, a rendkívüli munkavégzés díjazására vonatkozó díjtábla alapul vételével jogosult szerződni. A díjazási rendszer ajánlásaitól az orvos hátrányára eltérni nem lehet.

5) Az orvos bármely jogviszony alapján végzett rendkívüli munkavégzésének igazolt idejét jogosult beszámíttatni a nyugdíj számítás alapjául képező szolgálati időbe.

10. § Az orvos eseti kiegészítő, illetve magántevékenysége

(1) Az orvost, amennyiben foglalkoztatója más foglalkoztató számára végzett eseti tevékenységgel is megbízza (konzílium vagy bármilyen más orvosi beavatkozás), munkájáért külön megállapodás szerinti díjazás, utazási költségtérítés, napidíj és kirendelési díj is megilleti.

(2) Az orvos jogosult a MOK által megállapított szabályok szerint magánrendelést, illetve magánszolgáltatást folyatni, melynek során a szolgáltatás díját a beteg közvetlenül az orvosnak fizeti meg.

11. § Az orvosi szolgáltatás nem üzletszerű gazdasági tevékenység, nem képezi helyi iparűzési adó alapját.

12. § Az orvos - amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásban való tevékenysége elősegítésének érdekében szükséges - jogosult letelepedési, lakásépítési támogatásra. Az igénylés szabályait és az igényelhető összegkeret mértékét minden évben rendeletben állapítja meg a Kormány.

13. .§ Az egészségügyi közszolgáltatásban tevékenykedő orvos, betegsége esetén a TB járulék alapjául szolgáló jövedelme 100%-ának megfelelő összegű táppénzre, Kormány rendeletben évente megállapított keretösszeg mértékéig térítésmentes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint rehabilitációs ellátásra jogosult.

14. .§ Az egészségügyi közszolgáltatásból nyugállományba vonuló orvos, Kormány rendeletben évente megállapított keretösszeg mértékéig térítésmentes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint rehabilitációs ellátásra jogosult.

III.

A betegekkel szembeni kötelezettségek

15. § Minden orvosi kezelésnek a beteg akarata, személyisége és jogai tiszteletben tartása, különösen a beteg önálló döntésének a figyelembe vétele mellett kell történnie.

16. § Az orvos tiszteletben tartja a beteg szabad orvosválasztásához való jogát.

17. § Az orvos a hivatása gyakorlása során szerzett, a beteggel kapcsolatos ismeretekekkel kapcsolatosan titoktartással tartozik. Az orvosi titok alól az mentesíti az orvost, ha őt erre a beteg felhatalmazza, vagy amennyiben ezt külön jogszabály lehetővé teszi.

18. § A titoktartási kötelezettségre vonatkozó egyéb szabályokat külön jogszabály állapítja meg és ezen túlmenőleg a Magyar Orvosi Kamara további szabályokat állapíthat meg.

IV.

Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerződés

19. § Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerződés létrejöhet az orvos személye, vállalkozása, valamint egészségügyi szolgáltató, egészségügyi szolgáltatás működtetője, az egészségügyi szolgáltatásért felelős önkormányzat (továbbiakban foglalkoztató) között, és tartalmazza az ellátást végző orvosok adatait.

20.§ A Magyar Orvosi Kamara jogosult kikötni olyan szerződési feltételeket, amelyek biztosítják, hogy üzleti haszonszerzés érdekében hozott tulajdonosi (szolgáltatói) intézkedések ne korlátozzák az orvos szakmai döntését.

21. § 1) Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerződést írásba kell foglalni.

2) A szerződésben kötelezően szerepeltetni kell:

a) a szerződést kötő orvos / orvosi vállalkozás / Kamara, valamint a foglalkoztató nevét és székhelyét,

b) az elvégzendő orvosi tevékenység pontos meghatározását,

c) a foglalkoztatás időtartamát,

d) az orvosi tevékenység végzésének helyét,

e) az orvos napi munkaidejét,

f) az egy naptári évre kötelezően elrendelhető rendkívüli munkavégzés formáját (túlóra, készenlét, ügyelet),

g) az orvos nyilatkozatát a kötelezően elrendelhető rendkívüli munkavégzését meghaladó önkéntes munkavállalási szándékára vonatkozóan,

h) a szerződő felek vállalását a rendkívüli munkavégzést követő napi pihenőidő kiadására, illetve igénybevételére vonatkozóan.

i) az orvosi tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltételeit, és a biztosításukra vonatkozó rendelkezéseket,

j) az orvosi tevékenység végzőjének alá, mellé és fölé rendeltségét jelző munkakapcsolatait,

k) az orvos kötelező továbbképzéséhez szükséges idő biztosítására vonatkozó rendelkezéseket

l) az orvosi tevékenység, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazást, s a díj kifizetésének idejét és módját, (Az orvosi tevékenység díjazásáról, illetve a rendkívüli munkavégzés díjazásáról szóló pontok értelemszerűen kimaradnak a szerződésből amennyiben a felek az egészségügyi ellátási szerződésben abban állapodnak meg, hogy az orvos, vagy vállalkozása a feladat finanszírozására közvetlenül szerződést köthet az OEP-pel.)

m) a szerződés megszüntetésére, a felmondásra vonatkozó szabályokat, továbbá a felmondási idő tartamát.

22. § Az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerződés - a felek eltérő megállapodásának hiányában - határozatlan időtartamra kötendő.

23. § A szerződés megszűnése

1.) A szerződést közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással mind az orvos, mind a foglalkoztató megszűntetheti.

2.) A felmondás időtartama - az azonnali hatályú felmondás eseteit kivéve - határozatlan időre megkötött szerződés esetén három hónapnál, határozott időre megkötött szerződés esetén hat hónapnál rövidebb nem lehet.

3.) Ha a határozott időre megkötött szerződést az egészségügyi szolgáltató mondja fel, az orvos � az azonnali hatályú felmondás esetét kivéve - egyévi, illetőleg amennyiben a szerződésből hátralévő idő ennél rövidebb, a hátralévő időre jutó díjazásra jogosult.

4.) A szerződést bármelyik fél írásban, részletes indokolással, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél jogszabályból vagy a szerződésből származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi.

5.) Amennyiben az orvos szerződéskötési jogát a MOK-nak átengedte, foglalkoztató az orvos személyére vonatkozó szerződésmódosítást akkor kezdeményezhet, ha az etikai, vagy szakmai szabályszegés a MOK és az orvos közötti szerződés szerint felmondási okot képez

V.

A Magyar Orvosi Kamara feladatai

24. § A MOK tagjától kapott meghatalmazás alapján:

a) véleményezi a foglalkoztató szerződés ajánlatát

b) szerződés kialakítása, illetve módosítása érdekében, eljár a foglalkoztatónál,

c) köztestületként köt szerződést a foglalkoztatóval, mely szerződésben az orvos mint az orvosi tevékenység személyes ellátója, kedvezményezettje.

25. § Az orvosi tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok kidolgozása a MOK feladata.

26. § A MOK, a költségvetési törvény beterjesztését megelőzően minden naptári évben, az orvosi tevékenységek, valamint a rendkívüli munkavégzés közfinanszírozás körébe eső díjtételeinek tárgyában kormányzati szintű egyeztetésre jogosult.

27. § A MOK - a foglalkoztatott orvos foglalkoztatóval fennálló jogviszonyától függetlenül - jogosult megállapítani az orvos által teljesíthető munkavégzési, ügyeleti és készenléti időre vonatkozó felső határokat."

VI.

Záró rendelkezések

E törvény - a mellékletek kivételével - a kihirdetését követő. napján lép hatályba. A törvény mellékletét képező díjtáblázatok minimum díjra vonatkozó rendelkezéseit 2004. január 1-től kell alkalmazni.