Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén

Az emberi erőforrásokkal foglalkozó közgazdasági kutatások számára ma már elfogadott tény, hogy a munkaerő szakképzettsége, tudása, vagyis a képzettség és ismeret a tőke valamilyen formáját alkotja. Nem vitatott az sem, hogy ez a tőke a jelentős gazdasági növekedést mutató fejlett piacgazdaságok esetében tudatos beruházás eredménye, melynek növekedése ezekben a társadalmakban gyorsabb, mint a más, hagyományos tőke növekedése.Az emberi tőkébe történő beruházások, az oktatás, a képzés, a továbbképzés, és az egyéb ráfordítások elismert módon hozzájárulnak a termelőrendszerek gazdasági hatékonyságához, azonban ezen ráfordítások elkülönített mérésére, ezek elemzésére még nem állnak rendelkezésre általánosan elfogadott módszerek. Különösen problematikus a mérés és kimutatás kérdése a vállalatok és vállalakozások szintjén.

Emberi tőke

Az emberi tőke fogalmának elkülönült meghatározásához a tőkét gazdasági szempontból olyan fogalomként kell értelmezni, amely valamilyen értékkel rendelkező jövőbeni szolgáltatást képes teljesíteni. Ezen az alapon lehet emberi, fizikai és pénzügyi tőkéről beszélni. Az emberi tőke sajátossága, hogy az ember részét képezi, szabad társadalmakban sem adható el, piacon nem forgalmazható, az embereknek önmagukba történő beruházásával szerezhető meg.

Humán tőke ráfordítás alapú értékelése

Az emberi tőkébe történő beruházások, az oktatás, a képzés, a továbbképzés elismert módon hozzájárulnak a termelőrendszerek gazdasági hatékonyságához, ugyanakkor az emberi erőforrások ráfordításainak elkülönített mérésére, ezek elemzésére még nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek. A számviteli alapú megközelítések:

Az erőforrások pótlási költsége alapján történő meghatározás (Flamholz)

1. A munkaerő felvétel ráfordításai:
1.1 Személyzeti munkaügyi igazgatás költségei
1.2 Hirdetés költségei
1.3 A kiválasztás költségei
1.4 A betanítás költségei
2. A folyamatos munkavégzés költségei.
2.1 Bérek, jövedelmek (megfelelő csoportosításban)
2.2 Szakértői, megbízási díjak (megfelelő csoportosításban)
2.3 Választott tisztségviselők díjazása
2.4 T.B. járulék
2.5 A továbbképzés költségei
2.6 Szociális ráfordítások
2.6.1 Orvosi rendelő
2.6.2 Üdülők fenntartási ráfordítása
2.7 Az igazolt, vagy igazolatlan távollét ráfordításai
2.7.1 A vállalat által a távollét alatt fizetett bérjellegű ráfordítások, rövid idejű betegség esetén a betegszabadságra járó bér
2.7.2 A távollétből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás, (helyettesítés, túlóra, stb.)
3. A kilépés ráfordításai
3.1 Végkielégítés
3.2 A kilépésből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás


A munkaerő költség alapján történő meghatározás (ILO)

A munkáért járó kifizetésekA le nem dolgozott időre járó kifizetésekJutalmak, prémiumok, túlmunka díjazásaTermészetbeni juttatások, érkezési hozzájárulás, lakástámogatásSzociális és egyéb juttatásokA munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásaTovábbképzési költségekA munkaerő toborzásával kapcsolatos költségekA bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, ill. kapott támogatások, amelyek a munkavállaló költségeit növelik vagy csökkentik.

A munkaerő költség alapján történő meghatározás (KSH)

Kompenzációs költségek (a kompenzációs költségek és a szociális juttatások összege)MunkajövedelemKereset (munkaviszony keretében pénzben vagy természetben nyújtott díjazás – a számviteli bérköltség)Egyéb munkajövedelem (kötelezően vagy önként nyújtott juttatások, pl. étkezés, vissza nem térítendő lakástámogatás és járulékaik)Szociális költségekA munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás)Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, költségek (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés)Szakoktatás, képzés, továbbképzés költségeEgyéb munkaerő költség (munkaerő toborzás és kiválasztás költségei, pl. hirdetés, alkalmassági vizsgálat költsége) Adók, támogatások (jelenleg adó teher nincs, lehetséges támogatás a foglakoztatás elősegítésért kapott támogatás)

Az emberi erőforrások szerepeltetése a mérlegben

Az európai általános ajánlások és így a magyar számviteli előírások is tiltják az emberi erőforrások, a "szellemi tőke" mérlegben való szerepeltetését.Néhány kivétel van csak: A magyar számviteli törvény szerint az új technológia elsajátításának (betanítás) díjai, közvetlen költségei részét képezik a tárgyi eszközök bekerülési költségének. Vállalkozások megvásárlásánál a "Good-will" sorában, az "Üzleti vagy cégérték"-ben lényeges értéket képviselhet a megvásárolt, beolvasztott vállalkozásban dolgozók szellemi kapacitása, az összeszokott csapatjátékból adódó "nyereségtermelő képessége". A K.P.M.G. 1991. december 31-i mérlegében például a "Good-will" értéke 155.788 ezer DM értékkel szerepelt, míg mérleg főösszege 822.813 ezer DM volt (összehasonlításul, a szoftverek értéke 988 ezer DM-ot képvisel a mérlegben).Kiegészítő mellékletben néhány jellemzője benne lehet

A szellemi tőke meghatározásai

– Stewart: „Anyagi és nem anyagi előnyök megszerzésére szolgáló szellemi eszközök – tudás, információ, szellemi tulajdon, tapasztalat”.– a szellemi tőke „a dolgozók összességétől származó bármilyen tudás, mely a piacon versenyelőnyökhöz vezet”.Galbraith: szellemi tevékenységek eredménye + tudás, kompetenciákSzellemi tőke=szakértelem*elkötelezettség (Ulrich)

A szellemi tőke meghatározása

Direkt módszerek, ezek a szellemi tőke összetevőit próbálják megállapítani, majd megbecsülték annak pénzben kifejezett értékét A piaci kapitalizáción alapuló modellek, amelyben a cég piaci értéke és a könyvszerinti értéke különbségére koncentráltak.A befektetések megtérülése (ROA) alapján történő számítások. EA cég adózás előtti eredményét elosztva az eszközök értékével a cég ROA mutatója. Ennek az ipari átlagtól való eltérését visszaszorozva az eszközök értékével, állapították meg a szellemi tőke hozadékát. Ha ezt a hozamot elosztjuk a megtérülési rátával (pl tőkeköltségek alapján), a kapott értéket a szellemi tőke értékeként foghatjuk fel.Scorecard típusú módszerek: Meghatározzák a szellemi tőke egyes összetevőit, majd ezeket nem pénzügyi (kvantitatív és kvalitatív) mutatókkal értékelik, és összevetik a stratégiából levezetett elvárásokkal.

A szellemi tőke mérésének direkt módszerei

A szellemi javak értékének becslése úgy történik, hogy az egyes összetevőket azonosítják, majd azok pénzértékét közvetlenül állapítják meg. Az értéket egyedi vagy aggregált mutatóként jelenítik meg.Ilyen eljárás a Sullivan-féle az intellektuális javak értékelésére szolgáló eljárás, amely a szellemi tulajdon értékének becslésére tesz módszertani javaslatot. Ugyancsak idetartozik a kanadai könyvvizsgálók intézetének TVC (Total Value Creation) eljárása, amely az értékteremtés folyamatát ragadja meg a tervezett pénzáramok diszkontálásán keresztül, vizsgálva, hogy egyes események hogyan befolyásolják a tervezett működést. A Nash-féle jövőközpontú elszámolási módszer (AFTF Accounting for the Future) szintén jövőbeli pénzáramok diszkontált értékével operál. Az időszak végén és elején megállapított AFTF érték különbözete az időszak alatt megtermelt hozzáadott érték.

Piaci érték alapú módszerek

Ez a legegyszerűbb és legközismertebb megoldás. Az első megfogalmazása Stewart nevéhez fűződik. Az intellektuális tőke értékét a piaci érték és a könyvszerinti érték különbözeteként határozza meg. Ennek a globális meghatározási módnak továbbfejlesztett változata a Standfield-féle befektetői piaci érték (IAMV = Investors Assigned Market Value), amely a „cég valódi értékét” egy viszonyszám alapján adja meg. tőzsdepiaci érték tárgyiasult tőke + (a realizált szellemi termék + az elavult szellemi termék + a fenntartható versenyelőny értéke) A harmadik közismert módszer ebben a kategóriában a Tobin-féle q-ra épít, azaz a piaci érték/könyvszerinti értékarányt azzal korrigálja, hogy a könyvszerinti érték helyébe a pótlási költségeket állítja. Ha a q nagyobb egynél és a versenytárs q értékénél, akkor a cég várhatóan nagyobb jövedelmezőségű lesz a versenytársaknál, melynek alapja az intellektuális tőke.