EU: Nehéz tárgyalások Ellentétek az EU munkaidő-irányelvéről a munkaügyi miniszterek és az Európai Parlament között 2008. október 10-én a 27 EU tagállam munkaügyi miniszterei többévi tárgyalás után megegyeztek egy változtatási javaslatban az EU munkaidő-irányelvére. A megegyezés lényeges tárgya volt egyrészt az un. aktív és inaktív idők bevezetése a készenléti szolgálatban. Az aktív időket a készenléti szolgálat alatt a jövőben munkaidőként kell értékelni. Az inaktív időket, amelyeknél a munkavállalónak kötelessége a munkahelyen jelen lenni, de a munkáltató nem követeli, hogy ténylegesen végezze munkakötelezettségét, nem kell munkaidőnek számítani. Itt tagállami kivételek megengedettek. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok az inaktív időket a munkaidőhöz számíthatják, de ez nem kötelező. Németországban az erre vonatkozó európai bírósági igazságszolgáltatás szerint a készenléti szolgálatot teljes terjedelmében munkaidőként értékelik. Ebben az összefüggésben számos kórházban átfogó alkalmazkodás történt az új jogi helyzethez. 2008. júniusában a 27 EU tagállam munkaügyi miniszterei egy kompromisszumban egyeztek meg az EU munkaidő irányelvéről. Ami kezdetben a munkaidő-irányelv változtatásáról való tárgyalások gyors befejezésének látszott, most valószínűleg súlyos tárgyalásokhoz fog vezetni az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament illetékes foglalkoztatási bizottsága októberben egy jelentéstervezetet terjesztett elő a második olvasatra, ami a kompromisszum lényeges pontjaiban változást követel. A miniszterek meg akarják tartani az opt-out klauzulát A munkaügyi miniszterek kompromisszumában a munkaidő-irányelv változásáról azonkívül megállapodtak, hogy az un. opt-out klauzulát megtartják. Ez megnyitja annak a lehetőségét, hogy a max. heti 48 órás munkaidőtől eltérjenek. Ezt mindenekelőtt Nagy-Britannia követelte és végül Németország is támogatta. Igy – ha a munkavállaló hozzájárul, - három hónapon át a heti max. munkaidő 60 óráig terjedhet. Amennyiben a készenléti szolgálat alatti inaktív időket munkaidőként értékelik, a felső határ 65 óra lehet. Kollektívszerződési megállapodással azonban a felső határ ezen is túlmehet. Az Európai Parlament törölni akarja az opt-out klauzulát A kompromisszumhoz a további törvényalkotási folyamatban az Európai Parlament hozzájárulása szükséges második olvasatban. Október elején az illetékes foglalkoztatási bizottság előterjesztett egy jelentéstervezetet a második olvasatra. Ez megváltoztatja a kompromisszum lényeges pontjait és fenntartja az Európai Parlament álláspontját az első olvasatból, 2005. májusából. Eszerint: - a túlóraszabályozásokat a heti max. munkaidőtől való eltérésre többé nem lehet megengedni, - az opt-out klauzulát a jövőben egy háromévi átmeneti idő után törölni kell, valamint - a készenléti szolgálatokat alapvetően egészében munkaidőként kell értékelni. A készenléti szolgálat alatti inaktív idők azonban bérszerződésekkel vagy a szociális partnerekkel való egyéb megállapodásokkal az átlagos max. heti munkaidő számításánál súlyozhatók. A foglalkoztatási bizottság legtöbb tagja Brüsszelben elfogadhatatlannak tartja a kompromisszumot. A parlamenti első olvasat szavazatánál meg fogják erősíteni, hogy ez egy kiegyenlített álláspont. Számos képviselő nyilvánított kritikát a kompromisszummal szemben. Ha ez nem talál többséget a parlamenti képviselők között, akkor fennmarad a munkaügyi miniszterek tanácsában talált megegyezés